Terjed a világban egy új művészeti projekt, amelynek keretében lebontásra váró épület művészek által még utoljára tündökölhet. Nemrég közvetlen közelről figyelhettem meg egy ilyen kezdeményezést a Bodeni-tó mellett, ahol az alkotások egy része meghatott, elgondolkodtatott, vagy szórakoztatott.

Aki bontott vagy bontatott már le épületet azt biztosan megérintette az épület elsuhanó múltja. Lakóinak élete, esetleg halála, családi ünnepei, boldog és szomorú pillanatai. Az épületeknek ezernyi történetük van, amely ott van az ajtófélfában, a redőnyön, a falakon, a padlóban. Léptek, szavak, sóhajok, vágyak, illatok, amelyek mind eltűnnek, amikor megjelenik a markoló és földig rombolja 100 év emlékeinek helyszínét. Ahogy az elhunyt is megérdemel egy tisztességes búcsút, úgy az emlékek tárháza, a lakóépület is, szerintem. Szerencsére vannak építők és építtetők, akik hasonlóan gondolkodnak. 

Így történt, hogy Singenben, Dél-Németországban művészeket hívtak meg egy lebontásra váró épületegyüttesbe, pontosan 36 lakásba. Alkossanak! Bármit, amihez kedvük, kreativitásuk, energiájuk van. Töltsék meg élettel az öreg épületet! Jöttek is, festők, grafikusok, előadóművészek, fiatalok, idősebbek, hivatásos művészek és laikusok, felnőttek és gyerekek, magányosak és csoportok is. Négy hétig dolgoztak, komponáltak, vagy ahogy az egyik homlokzat felirata fogalmazott, csak játszottak. 

Az eredmény pedig csaknem 65 művészeti alkotás és a végén egy négynapos fesztivál, ahol a látogatók jöttek, láttak, gondolkodtak, meghatódtak, vásároltak, s játszottak.

A udvar is tevékeny részt vállalt!

Az épület pedig hálás volt, mert tulajdonosai úgy búcsúztak tőle, hogy közben megmutatták az ember (s egy cég) sem csak kenyéren él, hanem minőségi életéhez, gondolkodásához, új dimenziói menyitásához a művészet is kell. A Baugenossenschaft Hegau, ahogy sok más projekt már a közeli Svájcban és a távoli Berlinben megmutatta, hogy lerombolni méltósággal, újjáépíteni szakértelemmel kell. 

Az ARTE ROMEIAS (a házak a Romeias utcában találhatóak) projekt nekem legjobban tetsző alkotásait bemutatom most nektek fotók segítségével.

A falbontásból kis kreativitással sokminden lehet:

Az egykori Maggi-reklám, amely csak akkor lesz látható egészben, ha lebontják az épület egy részét, jelenleg 3 szintet, 6 helyiséget kellett bejárni, hogy összerakjuk a képet, helyenként nem sikerült a fotózás pontosra nekem:

Amikor a Szahara költözik be egy lakásba:

Élettér zöldben:

Ha már itt van a tó a közelben, akkor miért ne úsznának halak a lakásban?

A ház utolsó lakói menekültek voltak, s az itt lakó gyermekek a velük foglalkozó szakemberekkel együtt dekorálták ki az egyik lakást, beszédes és fájdalmas alkotások következnek:

A kreatívitás sokszínűsége:

A lépcsőházak sem maradtak "szárazon":

Sőt a pincében is alkottak - bezárt nők, jutott eszembe címnek a művek láttán:

Elszabadult fantázia, amelyet néha nem értettünk, de ez csak a mi hibánk:

A singeni polgármester sem úszta meg, beköltöztették:

Ezek után csak akkor engedjétek a markolókat a lebontásra váró épületek közelébe, ha már méltóképpen elbúcsúztattátok. A példát szabad követni!