Élet sója

A kilencedik adventi örömmorzsa: Filmajánló Karácsonyra

2012. december 10. - Tünde Bagó

 

 

 

 

 

 

 

 

 Az ünnepek alatt esténként szeretek jó filmeket is nézni. Ez is egy kiváló ajándék magunknak és a szeretteinknek. Olyan filmeket szeretnék ajánlani most, amelyet családi körben is élvez mindenki. A beszerzésükre még van időtök Karácsonyig.

Az első, a XX. század egyik legnagyobb szerelmi történetét feldolgozó film: Hemingway és Gellhorn.

A történet a híres író és a haditudósító kalandos szerelmét, valamint a magasságot és mélységet megjárt házasságát dolgozza fel. S közben ott a XX. század közepének történelme a spanyol polgárháborútól, a német fasizmuson át az orosz-finn háborúig. A Hemingwayt alakító Clive Owen szerintem nagyon jól adja vissza ezt a remek, de egyáltalán nem könnyű személyiséggel rendelkező zsenit. Nicole Kidman sem marad alul, jól játssza a férfias munkájának élő, de a Hemingway karjaiban igazi nővé váló Gellhornt. A film kedvet hoz a Hemingway írta művek elolvasására is, mint az éppen a spanyol polgárháborúban szerzett élmények – köztük Gellhorm és a szerelem – ihlette Akikért a harang szól című műre is. Az 1940-es években lakhelyéül szolgáló Kubáról sajnos keveset mutat a film, s így csak közvetlen életkörülményeikbe nyerünk bepillantást, de sokkal jobban érzékelhető a belső vívódás a két szerelmes küzdő lelkében.

[tube]http://www.youtube.com/watch?v=GYFLMgJaJsM[/tube]

 A másik film jóval lazább témára összpontosít, de humora és a főszereplők garancia a jó mozira. Amit még tudni akarsz a szexről, Meryl Streep és Tommy Lee Jones alakításával. Még német nyelven is nagy élmény volt, gondolom magyarul is jól fogták meg a humoros részeket. Nem beszélve a főszereplők mimikájáról, amely két ekkora színésznél már szinte elvárás. A téma, a szex 50 körül a házasságban, elhidegülés után a visszaút keresése egymáshoz, egy szexterapeuta segítségével. A feszengés, a tabuk, a vágy, s a szégyen, amit a terapeuta próbál feloldani szerintem ma is sok házasságban jelen van. Így akár tanmesének is felfoghatjuk. Bár legjobb nem eljutni eddig a pontig, de ha már igen, akkor irány egy alkalmas segítő és egy fantasztikus hely, mint Kanada.

Az utóbbi idők egyik nagy élményt adó filmje a kétrészes Stradivari. A zseniális hegedűkészítő életét feldolgozó filmet az olasz Lombardia tájain forgatták. A hegedűkészítő, aki soha nem tanult meg hegedűn játszani, szinte elképzelhetetlen, hogy így is képes volt a tökéletes hangok kicsikarására egy darab fából. Magával ragadó zene, szerelem, s a mindenek felett álló hegedű, s no persze Anthony Quinn, aki eggyé olvad Stradivari személyiségével. Bepillantás egy olasz kisváros, Clemona falai közzé, a XVII.-XVIII. században, s bepillantás egy olyan művész munkájába, aki csak a belső hangokra támaszkodhatott, s soha nem tudta azokat megszólaltatni, de a világon  - azóta sem ismert módon -  a legtökéletesebb hegedűt készítette.

S hogy egy más stílusú filmet is ajánljak a szofisztikált nézőknek: a Sztrugackij-fivérek neve talán nem minden kedves Olvasómnak cseng ismerősen; a két testvér a Keleti Blokk legzseniálisabb, inkább tudományos, mint fantasztikus írója volt (Stanislaw Lem mellett, természetesen). Egyik legjobb regényük a Lakott sziget, mely 1962-ben jelent meg, s Magyarországon is betiltott volt (Fehéroroszországban ma is az). A regényből film készült, mégpedig orosz film, s már ez a tény is felkeltheti a „hálivúdi” filmtengerben ázó néző figyelmét. Mint minden jó „szájenszfiksön” természetesen a mai emberről, keletkezése korának társadalmi-politikai problémáiról szól, persze kivetítve egy másik világba. A regény egy katonai diktatúrába csöppent fiatal egyetemista kalandjait meséli el, s nem kell sokat erőltetni a fantáziánkat, hogy a hatvanas évek szovjet „nagy testvér” világát felismerjük. S érdekes párhuzamot is fel lehet fedezni egy másik, az Atlanti-óceán túlpartján forgatott „felszabadító trilógia” (a Mátrix) mondanivalójával, de ez eredetibb, s sokkal emberibb történet. Az orosz filmtechnika is nagyon sokat fejlődött, tehát nem csak érdekes, de látványos is. S persze a főszereplő sem egy utolsó pasi, izom, szőke haj, kék szem, pedig egy orosz. A linken egy „klipszerű” montázs látható a filmből, de a zene (melyből, lévén oroszul van, egy szót sem értek) nem a film zenéje, mindazonáltal nagyon szép. Érdemes hát megnézni, mert nem hétköznapi élmény.

[tube]http://www.youtube.com/watch?v=ByU1d3O4jv8[/tube]

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr6712781680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.