Élet sója

Az ötödik adventi értékmorzsa - Amikor a szellem legyőzi a testet

2013. december 05. - Tünde Bagó

A mai értékmorzsában arról a kiváló emberről szeretnék írni, aki nem csupán a szinte mérhetetlen intelligenciájával, hanem kitartásával is példát mutathat.

Stephen Hawkingról van szó.

Talán nincs is másik olyan elméleti tudós, aki amolyan “sztárrá” vált volna a laikusok között, mint ő. 1942-ben született Oxfordban, s szülei orvosi pályára szánták, de végül is fizikusként diplomázott, majd a Cambridge-i egyetemen doktorált. Mi is olyan különös az elméleti fizikában, ami miatt a nem-fizikusok érdeklődésére is számot tarthat? Az, hogy nagyon egyszerű szinte banális, mégis nagyon nehezen megválaszolható kérdésekre keresi a választ, mint például: mi az idő? Miért előre halad és nem visszafelé? Volt-e a világnak kezdete? Ha igen, lesz-e vége?

Sokunk a vallásban keresi ezekre az igen egyszerű és mégis roppant nehéz kérdésekre a válaszokat. Az elméleti fizikusok ezzel szemben logikus, racionális válaszokat szeretnének kapni ezekre a kérdésekre. Hawking számára az elméleti fizika ideális kutatási terület, mivel nem kísérletes tudomány (persze, a legtöbb elméleti tézist közvetett, vagy közvetlen kísérleti bizonyítékkal alátámasztották már).

Hawking ugyanis egy ritka, de nagyon súlyos betegségben az ALS-ben (amyotrophias lateralsclerosis, ha valakit éppen érdekel) szenved. Ez a mozgató idegek betegsége, a beteg lassan elveszti az összes akaratlagos mozgási képességét, végül a légzőizmok is megbénulnak; a szakemberek szerint a várható túlélés ritkán több, mint 10 év. Hawking esetében a betegség már az 1960-as évek végén jelentkezett! Mindezek ellenére a szelleme érintetlen, noha a teste már gyakorlatilag mozgásképtelen (már beszélni sem tud, csupán az egyik szemét tudja valamennyire mozgatni, (egy direkt a számára kifejlesztett beszédszintetizátorral kommunikál), s a mai napig is aktívan kutat.

Ami azonban az „átlagember“ (ez alatt most az elméleti fizikusokat kivéve mindenkit, tehát a bolygó lakosságának több, mint 99.9%-át értem) számára ismertté tette, az az, hogy képes a rendkívül bonyolult tudományos eredményeket leegyszerűsítve, mindenki számára érthető formában „tálalni“, azaz ismeretterjesztő könyvet írni. Magyarul is megjelent Az idő rövid története c. könyve, aminek eredeti kiadása a londoni Sunday Times bestseller listájának élmezőnyében volt 4 éven át.

Idő

Milyen tanulságokat jelenthet az ő élete, milyen értékekre hívhatja fel a figyelmünket?

Mindenek előtt arra, hogy a szellem erősebb (lehet) a testnél, amennyiben kitartással küzd valaki a céljaiért. Ezentúl példaértékűen mutatja be  a mai, szinte tudás- és tudományellenes, talmi csillogásokat kereső „celeb-világban“, hogy a tudás igenis az egyik legfontosabb értékünk, a tudás révén emelkedtünk ki az állatvilágból, tudományok nélkül sötétben bolyonganánk az ismeretlen, ijesztő világban.

Ajándékötleteim: A fizika után érdeklődők számára nehéz, de érdekes olvasmány Az idő rövid története című könyve, illetve szervezhetünk egy kirándulást is a genfi CERN-be, ahol az elméleti fizika legnehezebben megválaszolható kérdéseire keresik a kísérletes válaszokat. Genfről és a Cernről nemrég olvashattatok itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr512781732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.