Élet sója

Stockholm - A felszín

2014. július 21. - Tünde Bagó

Stockholmban nyaralni őrült ötletnek tűnik! De nem annak, aki szereti a 20-25 fokot nyáron, a vízpartot, a sok zöldet, s aktívan kíván pihenni. Ezek vagyunk mi! Igaz a motivációnkat elősegítette az a tény, hogy férjem bejutott egy nemzetközi továbbképzésre a Karolinska Egyetemen, s így kézenfekvő volt a három napos szakmai utat egy hetes nyaralássá fejleszteni. Kiváló ötletnek bizonyult, mert Stockholm nagyon sok arcát mutatta meg Nekünk. Ezeket az arcokat most külön-külön mutatom be Nektek itt a blogon. A felszín, a múzeumi pillantások, a gasztronómiai kalandok, s a szigetvilág sok-sok fotóval próbál majd kedvet csinálni Nektek egy stockholmi kiránduláshoz. Ne feledjétek, hogy egyes szavak más színei linkeket rejtenek, ahol további információkat találtok, ha már indulni is szeretnétek.

A felszín, a bőr az arcon, csak a külsőség, csak az első benyomás az első pillantások után.

Ahogyan a repülő „alá szállt” a felhőrétegnek, kirajzolódott a Stockholmot körülvevő szigetvilág, a tavak, illetve a fjordok, amelyek kisebb-nagyobb földdarabokat kerülgetve egészen a város szívéig hatoltak. Már Norvégiában is csodáltam, hogyan képes egy nép ennyi vízzel együtt élni? Hogyan lehet közlekedni, s hogyan jut el mindenhová a posta?

002_repulobol2-szigetvilag

Megoldják, rugalmasan és kényelmesen, ahogyan itt is. A repülőtérről a belvárosba szállító buszon folyamatosan kerestem a tavakat, a vizet, de a fél órás úton egyszer sem pillantottam meg. Kezdtem azt hinni, hogy nem is jól láttam a repülő ablakából, de akkor megérkeztünk a szállodához, amelynek kapuja még az egymásra dobált spagettiket idéző úthálózatra nézett, de a kapun belül beléptünk az igazi svéd világba. A Stallmästaregården Hotel, (ha nagyon le akarjuk fordítani a nevet, akkor az Istállómester kertje a legjobb kifejezés, ami valószínűleg nem véletlen, tudva azt, hogy a királyi park néhány száz méterre kezdődik a szállodától) egy tó partján fekszik, Stockholm legrégebbi szállodájaként.

003_szallodaItt igaz a mondás, hogy a látogató ki belép a kapun, egy másik világban találja magát. Az épületek sárga-kék festése finoman idézi a nap és a víz jelenlétét, a tavon csónakok és vitorlások himbálóznak, s a parton a növények élénk zöld színben pompáznak. Már ez a látvány megérte, hiszen minden nap láthatjuk, reggeli közben a teraszon, s délutánonként egy kis pihenő idejére a parton.

blogra_szalloda_csonakok2S a tudat, hogy a szállodánk közvetlen kapcsolatban van New York városával, csodálattal töltött el. Hiszen elég egy hajóra itt felpattanni és akár a Hudson folyóig hajózhatunk akadály nélkül.

A város szíve is éppen az állandó vízi jelenlét miatt lopta be magát a szívünkbe. Első sétánkat, amely este nyolckor kezdődött csupán csak a gyors benyomások utáni vágy vezérelte. Az Opera elé érkezve panoráma pillantásokat téve megállapítottuk, hogy Stockholmban valóban a víz az úr, no meg hidak.

034_lampasorGyorsan át is keltünk néhány hídon hol az egykori Felsőházba, hol a jelenlegi Parlamentbe botlottunk, s váltották egymást a holland barokk, a klasszicista és XX. század eleji épületek.

016_parlamentÁtkelve a Stallkanalen-en csak két katonából – no meg az útikönyvünk térképéből – gondoltuk, hogy éppen a királyi palota oldalához érkeztünk. Az épület maga nem egy Versailles, sokkal inkább a római barokk és svéd stílus jegyei keverednek rajta. Első benyomásom az volt, hogy illik a svédekhez, akik sokkal inkább szeretik az egyszerűbb, letisztult, praktikus formákat, mint a túldíszített, pompát hirdető francia stílust.

039_kiralyi_palotaS itt az óvárosban gyorsan azt is elfelejtettük, hogy Svédországban vagyunk. A királyi palota mellett álló templom, az előtte magasodó obeliszk,

102_kikotoi_eletkep_a_Dommal_es_a_Palotavala szűk utcák, mediterrán sárga épületeikkel, s a húsz méterenként előbukkanó olasz pizzériák elhitették velünk, hogy Rómában járunk.

028_utcareszletAz okokat erre az erőteljes olasz jelenlétre még nem sikerült megtalálnom, de talán ezzel is melegséget akarnak csempészni a dél-európainál hűvösebb napokba.

A Gamla Stan, az Óváros utcáin, terein a séta természetesen hozott időnként egy-két északi jelet is, ha más nem akkor a Stortorget téren, ahol a házak – egészen a római katonák homlokzaton történő felfedezéséig – a középkori északi, kereskedelmi házakra emlékeztettek.

027_szokokut_a_szines_hazas_terenItt áll egy egészen más stílusú épület is, amely egykor tőzsdeként működött, de ma már a Nobel-múzeumnak ad helyet.

024_sved_akademiaA parton sétálva a lemenő nap fényében úszó hajók mellett,

078_arany_vitorlashorgászok és kenusok hódoltak a szenvedélyüknek. Nem ritka látvány volt errefelé az öltönyös horgász, azaz egy-egy, a városba érkező üzletember, vagy éppen itt dolgozó hivatalnok úgy gondolja, hogy kifogja a szerencséjét. Svédország, azaz a svédek imádják a különcséget, szeretnek lázadni, s szembe menni minden konzervatív szokással. Talán ez az öltönyös horgászat is egy ezek közül, ahogyan még számtalan hasonló dolgot tapasztaltunk, a tömegesen megjelenő apukák két-három gyerekkel, kihívó öltözékű tinik, s a templom oldalába épített presszón keresztül. Már az első pár óra után is, de egy hét után teljesen az az érzésem lett, hogy itt egyetlen cél van: Legyél akár helyi, vagy akár turista, hetero- vagy homoszexuális, öreg vagy fiatal, szegény vagy gazdag, házas, vagy szingli,

ÉREZD JÓL MAGAD Stockholmban, s Stockholm ennek érdekében mindent meg is tesz.

A Gamla Stan csak az ősi Stockholm, a gyökereket őrző sziget. Az új belváros a Norrstörm mellett még impozáns épületekkel fogadja a kikötőkbe érkezőket (a kikötőkkel vigyázni kell, mert számukat Stockholmban egy egyszerű turistának nem sikerül megállapítani, így egy estleges gőzhajóval, vagy városnéző hajóval induló kirándulásnál előre tájékozódni kell az indulás pontos helyéről).

Itt magasodik az Opera, a Nemzeti Múzeum, a Művészeti múzeum, a Hallwylska Múzeum, a Király kertje (Kungsträdgarten), a Grand Hotel, ahol vendégül látják a Nobel-díj nyerteseit, s számos kormányzati épület (Rosenbad-tömb).

015_operaAhogy azonban elhagyjuk a partot, már egyre kevesebb sirály rikoltozik, s kevésbé érezzük orrunkban az enyhén sós fjord és édes folyók keveredő illatát, kezdjük azt érezni, hogy itt valaki valamit nagyon elszúrt. Óriási irodaépületek, szocreál építkezést idéző kulturális központ, vas és beton köztéri bútorzat. Hol vagyunk? Valamelyik szocialista országban? Nem, ez az üzleti negyed Stockholmban, a Sergelstorg környéke. Üzletek, bankok, hivatalok, éttermek. Számomra itt az egyetlen üdítő látványt az emberek nyújtották. A már említett „érezd jól magad” filozófia két dologban is megmutatkozott. Az egyik az emberek öltözéke volt. A fiatal, 25 és 45 év közötti korosztály elegáns, de legkevésbé sem konzervatív öltözékben járt, s kelt. Passzoltak a színek, az anyagok, a cipők, a táskák, az órák, a frizurák. A modern városi stílus, klasszikusokkal ötvözve, nőiesség sportosan, férfiasság passzosan hangsúlyozva. Imádtam!

A másik dolog, amely pozitívan hatott rám ebben a negyedben, a Cityben, hogy munka után sokan ültek be vagy álltak meg egy italra az éttermekben, vagy szabadtéri bárokban. Beszélgettek kicsit, megittak egy pohár bort, vagy sört és indultak haza. Nem hagyják, hogy egyből a munkából, minden átmenet nélkül beessenek arra a helyre, amely többet érdemel egy stresszes lakónál, az otthonba. Kiengedik a fáradt gőzt, kibeszélik az aktuális problémát, ez is egy stílus, életstílus.

Nem kevesebb stresszoldó hatást véltem felfedezni a parkok környékén, de leginkább a hotelünk mellett fekvő Haga parknál (Királyi park). A hely, ahol az egy négyzetméterre jutó futók száma szerintem a legmagasabb a világon. S lehet hétköznap, vagy vasárnap, reggel, vagy este, esetleg napközben, vagy éppen eső, futnak, s futnak. Talán kicsit kerékpároznak is, vagy görsíelnek. Mindenesetre nincs szükség XXXL üzletekre, ez a bevásárló utcákon is jól látszott.

Egy népről, egy társadalomról, egy államszervezetről nagyon sokat elárul a nagyváros tömegközlekedése. Szervezettség, árak, vezetők, s utazók mind-mind aprócska benyomásokkal segítik a felszín, az arc kialakítását. Stockholmban a svédek mindent megtesznek, hogy az odaérkezők, s az ott lakók egyaránt könnyedén utazzanak, ne bajlódjanak jegyekkel, apró pénzzel, s pillanatok alatt használhassák a legkülönfélébb eszközöket A pontból B pontba történő eljutásukhoz. Egyetlen feltöltős kék kártyával, a buszokon, metróbejáratnál csipogtatva bárhová el lehet jutni. Kék kártyát minden újságos árul, s nagyon kedvesen elmagyarázza angolul, hogy milyen lehetősége van a tudatlan turistának. Csak egy problémánk akadt a buszokkal, nem mindig az érkezési oldallal szemben volt az indulási oldal buszmegállója, sőt esetenként egyáltalán nem volt. S sajnos még a közlekedési vállalat weboldala sem segített. De mindig van alternatíva, s ennyi bakit még nekik is elnézünk, mert egyébként minden sofőr kedves volt, s egyszer sem volt rendbontás a járatokon. Alapvetően jobban szeretem az autós közlekedést, de be kell látnom, hogy nagyvárosban gyorsabb, gazdaságosabb és kevésbé stresszes a tömegközlekedés. Ez alól Stockholm sem kivétel. Napközben rengeteg Volvo tolakodott az utcákon, a parkolóknál, s igencsak nagy dugók is kialakultak az Európában mindenhol hagyományosan júniustól augusztus végéig tartó útfelújítások miatt. A kerékpár sem veszélytelen egy ilyen helyen, s nemcsak a forgalom miatt, hanem a hirtelen lezúduló eső is kellemetlen tud lenni, de itt is sokan próbálkoznak. Próbálkoztunk mi is, de sajnos a városi kerékpárok nem örvendenek túl jó állapotnak, ráadásul nehezek is. Azért csak jól szórakoztunk az egyik zöld szigeten a város szívében, de erről majd később.

A benyomásainkat erősen befolyásolja egy utazás során az adott városban aktuális árak. No persze nem éppen a villanyáram ára, de az éttermek, kávézók, múzeumok, hajójegyek árai fontosak egy turista számára. Korábbi látogatásaink során nem tűnt fel, hogy Svédország drága lenne, de most kicsit meglepődtünk, hiszen még a német fizetéshez viszonyítva is drágának tűnik a város. A jobb éttermekben könnyedén fizethetünk fejenként egy háromfogásos ételért 500 koronát (17ezer forint), de azért nem kell letenni Stockholmról annak sem, aki nem szánna ennyit a gasztronómiára, mert lehet találni jó és olcsó éttermeket, pizzázókat, dönereseket, s az élelmiszerüzletek is kínálnak sokféle árut, még téliszalámit is.

A belépőjegyek is fölötte állnak az átlag európai áraknak, talán inkább a svájci árakhoz közelítenek, gyakran 5-6ezer forintnak megfelelő svéd koronát is kitesznek. Cserébe azonban igényesen és ötletesen kialakított múzeumokat találunk, de erről majd a következő részben.

A hajókirándulásokat is jól kell összeszervezni, mert könnyedén fizethetünk 10-15ezer forintnak megfelelő koronát hajójegyre. De körültekintéssel, kihasználva a több napos jegyeket, amelyet számos cég kínál, kedvező áron fantasztikus élményekben lehet részünk a Stockholmból 1-2 órás hajóúttal elérhető szigeteken. A szigetekről hamarosan jön egy részletes beszámoló.

S végül a benyomások, érzések „rovat” utolsó témája, az időjárás! Ne várjátok, hogy azt mondjam, nagyon szörnyű, mert azt kell mondanom, hogy egy város felfedezéséhez tökéletes időnk volt, így július elején, sőt időnként már nagyon is meleg. Néhányszor eleredt az eső, de akkor kapóra jött mindig egy múzeum, s soha nem esett egész nap, csupán 1-2 órát, de ettől lett minden csodásan életteli zöld. Reggelente és esténként kellett a pulóver, de napközben leginkább 25-26 fok volt. Szóval soha rosszabbat, ha éppen egy városi túrát tervezünk.

Remélem sikerült felkelteni az érdeklődéseteket Stockholm iránt, s a további cikkek is hozzájárulnak majd egy északi utazás tervezéséhez.

Hamarosan jön a folytatás ….

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr6112781774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.