Élet sója

Mi a közös Marokkóban és Izlandban?

2016. október 14. - Tünde Bagó

Az egyik arab, a másik evangélikus. Az egyikben az évi átlaghőmérséklet 7 Celsius, míg a másikban akár 40 fok is lehet egy nyári hónapban. Az egyikben éppen 100-szor kevesebben laknak, mint a másikban. S mégis van valami, ami egészen különös módon hasonló bennük, ez pedig a tajine (ejtsd: tazsin) és hverabrauð (ejtsd: hverabröj). 

Ugye, mennyire hasonlít a két szó? Na jó, csak vicceltem, nem a két szón van a hangsúly, hanem a mögöttük álló ételek elkészítési módján. Mindkét országban a fából, mint a főzéshez egykor elengedhetetlen alapanyagból hiány volt, ezért az őslakosoknak olyan főzési módot kellett taláni, amelyhez a lehető legkevesebb energiára van szükség. Ez pedig mindkét országban a gőz hasznosítása lett. 

Az izlandiak a föld hőjét arra használják, hogy azzal elkészítsék a gőzkenyeret, a hverabrauð-t,

izland_600x365.jpg Fotó forrása: http://www.brookeholve.com/

a marokkóiak pedig egy kerámia edény és némi parázs segítségével a lehető legtöbb gőzt hasznosítva főzik meg a húsaikat. 

Mindkét országban fognak egy kerámia edényt, megtöltik a hozzávalókkal és a gőzre bízzák a többit. Az izlandiak vagy elásták a hőtől felmelegedett földbe, vagy közvetlenül a hőforrásba helyezték edényeiket pár órára, a marokkóiak pedig a parázsba sülyesztették el a tagine-t, s nem volt hátrányukra az sem, hogy a külső hőmérséklet nem éppen alacsony. 

mud-1229502_640

S ami még fantasztikus a dologban, az az idővel való spórolás! Mindkét étel hosszú ideig fő a gőzben, s mégis időt spórol a családnak. Nem kell ugyanis mellette ülni, csupán jól össze kell rakni és a többit ő maga, az edény és a gőz elvégzi. Marokkóban közösségi tűzhelyek működnek, ahová a férfiak reggel munkába menet beadják a feleségük által összeállított tagine-t és hazafele jövet bemennek érte. Igazán fantsztikus házhoz szállítás, nem? :-)

morocco-325324_640

A közösségi tűzhelyeknek Izlandon is van hagyománya, de ott inkább közösségi főzőhelynek nevezhetnénk. Nyilván ezek a hőforrások közelében találhatóak, de láttam egyszer egy úti filmben, hogy vannak olyan szerencsések, akiknek a saját kertjükben is van lehetőségük a hverabrauð elkészítésére. 

izlandi_kenye__r_600x400.jpg Fotó: sous vide weboldala

Mindegyik ételnél különleges ízvilág rabolja el a szíveket. A kenyérnél is és a tagine-nál is a hosszú főzési idő a hozzávalókból egészen csodálatos ízeket bontakoztat ki. 

Talán együtt ritkán kerülnek az asztalra ezek az ételek, s valójában a kenyér édeskés íze nem is a tagine-hoz passzol, de a két távoli kultúra ilyenfokú találkozása engem két dologra ösztönöz. Az egyik, hogy kipróbáljam ezeket az ételeket, a másik pedig, hogy elutazzam Marokkóba és Izlandra is valamikor.

A tagine próbáján már túl vagyok, s elmondhatom nektek, hogy legalább havonta egyszer meg kell főznöm, mert miközben készül, s miközben esszük, Marokkó színes és izgalmas forgatagában érezzük magunkat. Jamie Oliver receptjeit használom, nyáron a csirketagine-t, még hűvösebb, őszi napokon a marhatagine-t főzöm. Az utóbbit igazán izgalmassá teszi a sütőtök, míg a csirkét a tartósított citrom.  A receptet magyarul itt találjátok.

tagine-jamie

A gőzkenyér nagyobb próbatétel, de most, a tél közeledtével mégis belevágok. Receptet magyarul csak a sous vide-nél találtam, de talán egy ilyen eszköz nélkül is sikerülhet az izlandi nemzeti kenyér.

Ha kedvet kaptatok a két országhoz, akkor itt olvashattok róluk részletesebben: Marokkó  -  Izland

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr4612782236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.