Mekkora a valószínűsége annak, hogy valakit tizennégy évesen, úttörőként elvisznek a Bodeni-tóhoz, majd harminc évvel később odaköltözik és ír egy útikönyvet a vidékről? Elég kicsi, mondanám, ha ez nem velem történt volna meg.

Akkoriban, azt sem tudtam, hogy hol van az a Bodeni-tó (amely egyébként a magyar helyesírás szabályai szerint Boden-tó, de a köznyelvben a Bodeni-tó az elterjedtebb, s én is így ismertem meg, így lett az "én" tavam, ezért mindig így hívom itt és a könyvben is), s csak egy voltam a tucatnyi Békés megyei úttörő közül, akik 1988-ban Dél-Németországba utazhattak. Mainau szigetén már akkor is óriás madarakat formáztak meg virágból, Überlingen városából már akkor is sok-sok turista hajózott ki a tóra, s Bregenzben már akkor is óriási vizi színpad álldogált a tó vizében. Én pedig a messzi Vésztőről, a szocializmus végnapjaiban eljuthattam egy olyan helyre, amelyről az egész faluban jó ha két ember tudott. 

Napóleon Múzeum, Bodeni-tó
Fotó: dr.Szalai Krisztián

Majd eltelik az életem harmada és újra a Bodeni-tó mellett találom magam. Itt élek, itt élünk férjemmel, már több, mint 5 éve. Erre mondják azt, hogy ez az én sorsom, a tó. Első perctől kezdve nem tudok neki ellenállni, meg akarom ismerni minden zeg-zugát. Partnerre akadok fotós férjemben és minden szabadidőnkkel és erőnkkel azon vagyunk, hogy bejárjuk a svájci, az osztrák, s a német részeket egyaránt a tó körül. 

A Bodeni-tó Meersburgból
Fotó: dr. Szalai Krisztián

Meg akarunk tudni mindent a tóról, amely három országot köt össze, a tóról, amely olyan csodákat rejt, mint az UNESCO Világörökség részét képező sziget, Reichenau, a Zeppelin-léghajó szülőhazája Friedrichshafen, III. Napóleon gyermekkorának fenséges kastélya, a konstanzi zsinat felvirágoztatta város épületei, a világ legnagyobb Rolls-Royce Múzeuma, s vagy még száz hasonló csoda.

Látni akartuk azt, ahogyan az Alpok festi a hátteret a tó zöldes kék színéhez, ahogyan a Hegau vulkanikus hegyei zöldbe borulva védelmezik, s ahogyan megérnek a cukkinik Reichenau szigetén. Amikor már vagy egy tucatnyi élményünk volt, akkor elhatároztam, hogy én leszek az, aki megmutatja a falumbélieknek, földieimnek, szülőhazám polgárainak ezt a felfedezésre váró csodát. Leütöttem az első szavakat a gépemen: Bodeni-tó - Több mint útikönyv. Jó pár kirándulós nap, ezernyi kattintás a fényképezőn és írói munkaóra után pedig már itt is van az első magyar nyelvű útikönyv (bár én szívesebben hívnám élménykönyvnek) a dél-német csodáról, a Bodeni-tóról. 

Fotó: dr. Szalai Krisztián

Mit jelent a "Több mint útikönyv" kifejezés? Nem az volt a célunk, hogy lexikonszerűen soroljuk fel a Bodeni-tó körüli látnivalókat, hanem szerettünk volna kedvet csinálni egy utazáshoz, hangulatokat visszaadni, élményeket elmesélni és tippeket adni. A könyvben gondoltunk azokra, akik csupán pár napra érkeznek ide, s azokra is, akik itt, vagy a közelben élnek. 

Gondoltunk az autóval, vagy anélkül, a kerékpárral vagy gyalog közlekedőkre is, hiszen mi is utaztunk mindegyikkel, amikor felfedeztük ezt a vidéket.

Gondoltunk a gyermekekre, a fiatalokra és a nyugdíjasokra is, valamennyi korosztály számára nyújt élményeket a tó.

Gondoltunk azokra is, akik a természet szerelmesei, s azokra is, akik inkább a történelmet részesítik előnyben. 

Körbejárhatja az olvasó velünk a Bodeni-tavat, megismerheti a három ország itt fekvő városait Überlingentől Bregenzen át Stein am Rheinig, kicsit kitekinthet a környékre, Ravensburg városára, a Rajna-vízesésre, vagy a salemi kastélyra, s még egy nagyobb ugrásra lévő (egynapos) kirándulásokra is ösztönözzük a Fekete-erdőbe, az Alpokba vagy a híres Hohenzollern-kastélyokba - csak, hogy néhányat említsek a könyvben leírt számtalan élményből. 

Igyekeztünk egyensúlyt teremteni a történelmi, művészeti, szabadidős, szórakozási és gasztronómiai élmények, leírások között, s ezáltal egy könnyen emészthető, táskában is jól elférő, színes (saját) fotókkal illusztrált, jól olvasható könyvet készíteni. Döntse el az Olvasó, hogy sikerült-e! Most itt a lehetőség pár napig, hogy a könyvet előrendeljétek 10% kedvezménnyel.  Később megvásárolhatjátok a Libri és Líra üzleteiben is, s szeptemberben találkozhattok velünk könyvbemutatók keretében. A Németországban élők kérjék a weboldalon a személyes átvételt, s amennyiben az nem lehetséges Singen am Hohentwiel környékén, akkor írjanak nekem és helyi tarifával elpostázom részükre! (eletsojablog@gmail.com)

Mi élveztük a munkát, reméljük, hogy ti is élvezitek majd az utazást akár a könyv lapjain keresztül, akár a könyv alapján a valóságban a Bodeni-tónál. 

A szerző éppen azon a helyen, amely a borítón van.
Fotó: dr. Szalai Krisztián

Jöjjön egy aprócska részlet a Bodeni-tó - Több mint útikönyvből, amelyet a héten majd további kedvcsináló bejegyzések követnek:

" Turistaszemmel első ránézésre nincs semmi különös Friedrichshafenben. Legtöbben csak azért ismerik, mert repülőtere van, vagy mert itt van a legtöbb vásár, ahol a lakóautóktól a bélyegekig tartó palettán lehet válogatni.

Holott vannak izgalmas történetei az aszkéta kolostor romjain működő bordélyháztól kezdve, a fahidakon, Zeppelin és Dornier munkásságán, az iskolamúzeumon, vagy természetvédelmi központon át az íriszektől kék rétig.

S ezekről mit sem sejtve vágtunk neki a tó második legnagyobb városát felfedezni. 

...

S most pedig éppen ott állunk, ahol ez az alkotó a legjobb barátságot kötötte azzal a bizonyos levegővel. Friedrichshafen szívében, a Zeppelin múzeum bejárata előtt. Ott, ahonnan hajóval a tó bármelyik településére eljuthatunk, s ott, ahol megismerhetünk egy legendát, a léghajózás legendáját.

Elsőként rémisztőnek hat a háromszintes bemutatótér, s az az érzésem, hogy itt elveszünk majd a technikai részletekben, a fejlesztésben, a levegőbe emelés fizikájában. Rögtön az első teremben, pontosabban hangárban egy Zeppelin lebeg a fejünk fölött. Nem egy egész léghajó, csak egy része, de ezzel is érzékelhetővé válnak méretei. Ahogyan az egyik léghajó képe alatti felirat írja: „... amikor a törpék óriást építenek”.  

Tetszik, hogy nem a technikai fejlődés útvesztőivel kezdődik a kiállítás, hanem rögtön a Zeppelinek menetrend szerinti, a korban igazi luxusnak számító utazásainak részleteivel találkozhatunk.

Fény derül arra, hogy az utasoknak nem kellett úgy szoronganiuk egy székben az út során, mint manapság a repülőkön. Persze ennek a hosszabb út és a kevesebb utas volt az ára. A léghajók aranykorában, a 20-as évek végén és a 30-as évek elején egy Friedrichshafen–New York-járat kicsivel több mint három napig tartott, s 100-nál több utast még a legnagyobb gép sem tudott fogadni. Ezalatt azonban kabinok ágyakkal, panorámaszoba, szivarszoba és egy fantasztikus étterem és bár állt a vendégek szolgálatára."

Zeppelin Múzeum
Fotó: dr. Szalai Krisztián

Köszönetünket szeretnénk kifejezni a könyv létrejöttéért az alábbi személyeknek:

Szüleimnek, nagyszüleimnek, s keresztanyámnak, akik elengedtek 14 évesen a távoli Bodeni-tóhoz, s akik nyitott, irodalomkedvelő embert neveltek belőlem. Krisztián szüleinek, s nagyszüleinek, mert érdeklődő, kíváncsi embert neveltek a fiúkból. Barátainknak Magyarországon, Németországban, Svájcban, Luxemburgban, s az USA-ban, mert támogattak bennünket ötleteikkel, mert eljöttek velünk néhány helyszínre, mert elolvastak előre néhány fejezetet, s építő kritikákat nyújtottak, mert az egész könyvet korrektúrázták, mert együtt ittak velünk egy kávét és ettek egy sütit a tóparton, mert együtt lesték velünk a megfelelő pillanatot a fotózáshoz, mert együtt tekertek velünk bicajjal a tóparton, s mert lelkesedtek és bennünket is lelkesítettek. S köszönjük a singeni kórháznak, hogy a Krisztián itt dolgozhat, valamint Alcser Norbertnak és a Publio Kiadónak, hogy ezt a könyvet most sokan kézbe vehetik. 

A könyv szerzői oszágos turnéra indulnak, ahol megpróbálják még közelebb hozni a Bodeni-tavat az utazókhoz, olvasókhoz. A turné időpontjai és állomásai: