Élet sója

Kurtizánok, magyar urak és sör a konstanzi zsinaton

A középkor egyik legnagyobb "bulija" a Bodeni-tó partján

2017. október 30. - Tünde Bagó

i35_kicsik.jpg

Kurtizánok százai áramlanak a városba, hordószámra folyik a sör és a bor, kereskedők gazdagszanak meg mialatt a középkor egyik legnagyobb tanácskozása zajlik. 1414-et írunk, amikor elkezdődik a magyar király (aki egyben német-római császár is) Luxemburgi Zsigmond által összehívott konstanzi zsinat.

A város a saját lakosságának többszörösét látja vendégül, s élvezi annak minden előnyét és hátrányát. Eltelt 600 év és a város ma is naponta lakosságának többszörösét fogadja. Turisták, bevásárló turisták és szórakozni vágyók érkeznek Konstanzba, a Bodeni-tó legnagyobb településére. A hely, amely egykor felszámolta az egyház szakadását, új pápát választott, megégette Husz Jánost, a reformátort (100 évvel a reformáció előtt) és elítélte tanait, rendkívüli gazdagságot hozott polgárainak és döntött romba minden addigi erkölcsi korlátot, ma méltósággal emlékezik a nagy eseményre.

konzilstat_konstanz_small.jpg

2014-18 között, aki Konstanzba látogat(ott) minden területen a zsinat emlékeibe fog ütközni, vagy már ütközött. Kiállítások, előadások, graffitik, koncertek, tanácskozások és közös emlékezések tarkítják ezt az időszakot.

A történészek és a város lakóinak nagyobbik része szívesen söpörné a szőnyeg alá azokat az emlékeket, amelyek bizonyítják, hogy a város ebben az időszakban bizony komoly erkölcsi hanyatláson is keresztül ment. Ennek jelei nemcsak a kurtizánok tömeges beáramlásában, hanem a nagy mennyiségű alkohol fogyasztásában, s a kereskedők remélte gyors meggazdagodásban is fellelhető.

A város másik fele azonban már elfogadta ezeket az emlékeket, s széles mosollyal üdvözli az olyan művészek alkotásait, mint Peter Lenk.

i2_kicsik.jpg

A Konstanz jelképévé avatott szobor, az Impéria, amellyel a művész a konstanzi zsinatra kívánt szatirikusan emlékezni egy kurtizánt ábrázol, aki lenge öltözékben, egyik kezében a zsinaton megválasztott pápára, V. Mártonra, a másikban Luxemburgi Zsigmondra emlékeztető figurákat tart. (Peter Lenk saját elmondása szerint a figurák csak vásári komédiások, akik beöltöztek pápának és császárnak. Szép védekezés! :-) )

i3_kicsik.jpg

S, hogy jutott-e valóban ekkora hatalom a várost szórakoztató szajhák számára a XV. században, nos azt nehéz megmondani, de bizonyára sok magas rangú úr is igénybe vette szolgáltatásaikat, talán még maga a császár is. (Történészek hada kutatta a témát és vont le olyan következtetéseket, hogy Zsigmond felesége, Borbála sok időt töltött férje mellett a zsinaton, így a császár valószínűleg nem vette igénybe a város ilyenfajta szolgáltatásait. Hát, valószínűleg nem, de az őt kísérő magyar urak bizonyára hiányolták az asszonyi kedvességet a négy év alatt.) Hogy mozgatták-e a szálakat a háttérben a kurtizánok, azt nem lehet már bizonyítani, de számos művészt ihlettek alkotásra a városban terjedő legendák.

Valós történelmi alapokon nyugszik, persze jócskán tűzdelt fikcióval Iny Lorentz regénye A szajha, amely szépen bemutatja Konstanz polgárainak életét, a fiatal lányból lett szajha vándorlásait a környéken és végül bosszúján keresztül a konstanzi zsinatot. A könyvből film is készült, amely ugyan sokkal romantikusabbra sikerült, mint a könyv, de a kor szelleme és a zsinat emléke miatt érdemes megnézni egyszer.

A fikciók mellett a középkor ismert krónikása, Zsigmond életrajzírója, Eberhard Windeck egy dalról számol be, amely a zsinat szemérmetlenségeiről szól:

"Ma arról jönnek a hírek napra-nap,

mint zajlik lent, Konstanzban a zsinat,

mily virulásba kezdtek ott a lányok,

mi kincs, mi munka vár ott őreájok.

A sváb szűz mind olyan szorgalmatos,

hogy száz tankönyv nincs együtt oly okos,

ahogy ők Ámor mesterségit értik,

s kényeztetik, ha szép, ha rút, a férfit." (Részlet)

Minden forrás arra utal, hogy ebben az időszakban nemcsak a kor legnagyobb tanácskozása, hanem legnagyobb "bulija" is zajlott Konstanzban. Sokszor még a tisztességes lányok is elcsábultak, s olyan helyeken is vendéglők, kocsmák nyíltak, ahol addig elítélték az alkohol fogyasztását.

_dsc2082_kicsik.JPG

(A képen egy, a konstanzi zsinattal kapcsolatos vezetett túra fényfestése látható, ahogyan egy zsinat korából származó fagerendás ház falára kurtizánokat vetítenek ki.)

Egy biztos, a városban ma is rengeteg étterem és söröző található, s az is biztos, hogy a középkorban megszerzett gazdagságából máig nem veszített. Nem fogott rajta háború sem (amelynek érdekes történetét olvashatjátok A Bodeni-tó - Több mint útikönyvemben), így számos, a zsinat idejéből származó épületben gyönyörködhetünk. S nem kell aggódnunk, mert a város erkölcsi normái is helyükre kerültek a középkori kilengések után. 

Aki szeretné jobban megismerni a zsinat városát, sétálna a még ma is álló középkori épületek között, az mindenképpen látogasson el Konstanzba 2018 végéig. Örömlányokról nem tudok, de a zsinat emlékére főzött jó minőségű sört csak ajánlani tudom.

1414_small-346x600.jpg

A bejegyzésben szereplő valamennyi fotót dr. Szalai Krisztián készítette, annak másolása vagy felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges! Ha szeretne engedélyt kérni, akkor írjon nekünk: eletsojablog@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr7913067766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ad Dio 2017.11.06. 12:00:30

Vajon valami más is történt a Konstanzi Zsinaton, vagy csupán kurvák és kuncsaftjaik találkozása? Mert ha más nem történt, akkor engem csúnyán átvertek a történészek :-/.

Ha viszont más is történt, akkor a T művészeket vajon miért ez a mozzanat ragadta meg csupán?...

Morpheus. 2017.11.06. 12:00:54

Azért azt hozzá kell tenni a legendás zsinat körülményeihez, hogy a XV. század kezdetén egyáltalán nem számított ritkaságnak az erkölcstelen nagyúri mulatozás, a kurtizánok "alkalmazása" és null 24 órás ivászat. Azonkívül az egyházi vezetők többsége egyszerű vagyoni-hatalmi karriervágyból lépett egyházi pályára, sima földesúrként viselkedtek még a Miatyánkot sem biztos, hogy tudták.

Tünde Bagó 2017.11.06. 12:09:06

@Ad Dio: Jó a kérdés! :-) Persze, aki az elmúlt 3 évben figyelemmel kísérte a zsinatra való emlékezést Konstanzban, az láthatta, hogy milyen politikai és egyházi hatása volt az eseménynek, azaz természetesen erre is emlékeztek, emlékeznek művészek és történészek is. Mindenképpen érdemes megnézni a Husz János kiállítást, vagy a várostörténeti múzeum korra vonatkozó kiállítását is Konstanzban. A személyes kedvencem a Luxemburgi Zsigmond elnevezésű év volt, s abból is az a kiállítás a Münster kerengőjében, amely bemutatta azokat a szobrokat, amelyeken megjelent a zsinatot összehívó király és kísérete. Szóval nemcsak a kurtizánoké a főszerep Konstanzban! :-)

Ad Dio 2017.11.07. 08:22:36

@Morpheus.:

Azért az hozzá kell tenni, hogy ezek a kijelentések nélkülözik a tudományos történelmi megalapozottságot :-).

A középkori urakra semmivel sem volt jellemzőbb a tivornyázás, mint egy mai random gazdag emberekből álló körre. Ráadásul a zsinatra érkezők zöme nem az átlag egyházfiakból állt, hanem annál jóval talpaltabbak voltak. A zsinat nyelve latin volt és a korban nagyon nem volt mindegy hogy mi "jön ki" a zsinat végén.