Élet sója

Nemzeti öntudat és multikulturalizmus egy városban

Vermut, mámor, Barcelona - „Benyomások” a katalán fővárosban

2018. március 22. - Tünde Bagó

Miért lesz ez a cikk(sorozat) a kedvenc barcelonás cikk(sorozatod)? Mert átlagos utazókként írtuk! Mert csak a saját tapasztalatunkat találod meg benne! Mert te is tudod használni, ha Barcelonában jársz! S mert a legszebb fotóinkat raktuk bele!

 A meglepetés izgalma

A tudatos, utazós blogger hetekig készül az útjaira, csak ezzel foglalkozik, kutakodik, keresgél, olvas, tervez. Általában én is ilyen vagyok, kivéve most, Barcelona kapcsán. Nem egészen három óra alatt döntöttük el, hogy Porto és az egy hét szakadó eső helyett Barcelonát és a napfényt választjuk inkább. A hónapok óta tartó Portugáliára hangolódás után egyetlen este alatt átfoglaltunk Barcelonába és 3 nap múlva már a repülőn is ültünk. Rájöttem, hogy már hiányzott is ez a kis izgalom. Az izgalom, amely azt az utazót fogja el, aki hirtelen felindulásból megy el valahová. A meglepetések izgalma. Hiszen nem tanultam meg mindent előre az adott helyről, a múltjáról és a jelenéről. Nem tudom, mit esznek, mit isznak ott. Nem tudom, hogy mi vár az utcán, a látványosságoknál. Egyet tudok, hogy Barcelonát imádják a turisták, de vajon én is szeretni fogom?

beach_barcelona_small.jpg

Katalónia és a katalánok

Üdvözlöm Önöket Katalóniában – mondta a taxis, aki édesen keverte a katalánt és az angolt a reptér és a hotelünk között. Lelkesen magyarázta, hogy Barcelona nagyszerű hely, s milyen óriási vállalkozások terülnek el az út mellett. Finoman tudtunkra adta, hogy nagyon elegáns helyen van a hotelünk, a Passeig de Gracia-n, amelyről persze mi nem is sejtettük, hogy az, elegáns. Mi csupán díjaztuk, hogy a booking.com díjazza a 10 éves hűségünket és igen kedvező áron kínál a központban egy hotelt nekünk (amelyből ti is részesülhettek kicsit, ha itt, az oldalunkon lévő Booking hirdetésen keresztül foglaltok).

tu_ndenek_blogra_16_erkelyek_small.jpg

Az úton számtalanszor láttuk a katalán függetlenség jelét, a sárga szalagot, a híres katalán zászlót a kubai szolidaritási csillaggal és az „igen” feliratot a lakások erkélyén.

Az első napokban még időnként ki kellett javítanunk magunkat, hogy ne spanyolokként emlegessük a helyieket, hanem katalánokként. Legtöbbször megtették ezt ő maguk is. Például az erősen német gyökerekre utaló pékség tulajdonosa (Hänsel und Gretel – Jancsi és Juliska volt a neve) kérdésünkre, hogy Ön német? Szépen nyugodtan közölte, hogy nem, „Én katalán vagyok!” Az éttermekben természetesen semmi sem spanyol specialitás volt, csakis katalán.

img_0147_kicsik.jpg

Mindezzel együtt Barcelona egy igazi multikulturális város (ami egyébként történelméből is fakad, itt olvashattok róla egy kicsit). Elég csak látni az utca emberét, s máris tudni lehet, hogy itt bizony nemcsak helyiek élnek, hanem bőrszínt, nemzetiséget, vallást tekintve is igen változatos a lakosság, még akkor is, ha a lelkes japán és kínai turistákat kiveszem a reprezentatív mintából. Éppen annyira sokszínű a város építészete is, megtaláni a római emlékeket, a gótikus épületeket, a XX. századi határaikat feszegtő negyedeket, s a modern építészet alkotásait. Ugye, hogy nem csoda, imádtuk mi is a sok turistával együtt.

Apropó turisták! A március alapvetően egy ronda hónap tud lenni, s látjuk – ahogy a vicc is mondja – 2018-ban különösen „részeges”. Barcelonában azonban a legszebb arcát mutatta. Még nem hívta a városba a sok ezer turistát, s mindennap órákon át hagyta a napot az égen vigyorogni.

Visszatérve a multikulti világhoz, nem vettem észre, hogy nem tudna a sokféle ember egymás mellett élni. Legalábbis a városközpontban. Mi sem bizonyította jobban, mint a vasárnap délutáni tánc a Gótikus negyed katedrálisa előtt, ahol helyiek és turisták halomra dobálták kabátjaikat és közösen perdültek táncra. A helyiek szívesen tanítgatták a turistákat, akik lelkes tanulóknak bizonyultak.

Ha már helyiek, akkor reggeli kávé! Minden reggel más kávézóban reggeliztünk, s figyeltem a betérő helyieket. Ismerősként üdvözölték őket, leültek a pulthoz, már kapták is a kávéjukat a fekete fiútól, s a croissant-jukat a pakisztáni hölgytől, akik mindketten mosolyogva és vállvetve dolgoztak együtt a katalán tulajdonossal. Naponta éreztük, hogy erős a francia hatás, ahogy az olasz is. Jártunk brazil ételeket kínáló reggelizőben és portugál cukrászatban is.  

tu_ndenek_blogra_2_su_tis_kirakat_small_1.jpg

Ugye, hogy lehetséges nemzeti öntudat és multikulturalizmus egyszerre? Barcelonában biztosan. Éppen úgy elfér egymás mellett, mint a Tibidabo hegy tetején a katolikus bazilika és a vidámpark egymás mellett!

tu_ndenek_blogra_8_katedralis_es_vursli_small.jpg

Biztonság, nem Barcelona a neved?

Óva intettek bennünket, be is vezettünk olyan óvintézkedéseket (táska elől, hátizsákban csak értéktelen dolgok, semmi kirívó dolog rajtunk, kivéve a fényképezőt), amelyekre Németországban az átlagos mindennapjainkban nincs szükség (!!!). Nem történt velünk semmi rossz, semmi félelmetes, nem hallottunk egy hangos szót sem, nem kellett félni, megijedni. Nyilván nem jártunk éjszaka a külvárosban, de sétáltunk a belvárosban. Taxiztunk, s nem nyúltak le a taxisok. Metróztunk és mindenki arra használta a metrót, amire való. Mindenhol láttunk rendőrt, s mindenhol rend is volt. Még a parton is, ahol a Franciaországban már 30 éve is tapasztalt fekete árusok kínálgatták a hamis Gucci táskákat és Adidas cipőket. Budapesten sem éreztük volna magunkat nagyobb biztonságban, sőt!

tu_ndenek_blogra_15_gracia_erkelyei_small.jpg

Szervezettség, neked tényleg Barcelona a neved!

Nem tudom, hogy miért hittem azt, a mediterrán népeknél a szervezés szó nincs a szótárban?! Talán egyes olasz városok és régiók miatt? Vagy inkább a túlszervezett német élet miatt? Lehet! Ami viszont a turisták kiszolgálását illeti, Barcelona szuper jól szervezett. Nyilván szükséges kiszűrni a csakis turistacsalogató értelmetlen pénzkidobásokat, de hol nem? Az olyan dolgok viszont mint egy kirándulás megszervezése a várostól 50 km-re fekvő Montserrat kolostorba,

18_montserrat_kolostor_pano_kicsik.jpg

kitűnően vizsgázott, ahogyan a beengedés a Sagrada Família templomba,

tu_ndenek_blogra_1_sagrada_tavaszi_hangulat_small.jpg

vagy a város felett lebegő libegőkhöz az eljutás.

tu_ndenek_blogra_11_ko_telvasut_kiko_to_small.jpg

A tömeges turistaáradat kezelését ugyan nem láttam, hiszen március volt, de elhiszem, hogy akkor sem rosszabb a szervezés. Ja, s nem késtek a vonatok, mindig jöttek a buszok és taxiból is több volt, mint szükséges (olcsóbban, mint Budapesten).  

Enni, inni, belépni!

Jogosan teszitek fel a kérdést, hogy hol van már a vermut, amelytől ilyen mámorosan szépnek és jónak láttam a katalán várost! A vermut ott volt mindenhol, nemcsak a bárokban és az éttermekben, hanem azokban a cukrászdákban és kávézókban is, ahol egyébként nem az alkohol a fő „téma”. S hogy miért éppen ez az olasz gyökerekkel és francia behatásokkal rendelkező ital Barcelona nagy kedvence? Nem tudom megmondani! Azt viszont tudom, hogy Hippokratésznak igaza lehetett, mert valóban van frissítő hatása. Éppen ezért, ahogy a régi öregek mondták, lehet inni égzengésre is. Barcelonában olajbogyóval és naranccsal szolgálják fel, s a cukrászatokban való megjelenése is a frissítő hatásával lehet összefüggésben. Ára általában 2,5-4 euró között mozog, így nagyon nem esik az ember túlzásba, de egy pohárral is kihúzza a következő felfrissítő helyig.

img_0140_kicsik.jpg

Élet sója nem lenne az élet sója, ha gasztronómiai túrát nem csinált volna Barcelonában. Szerencsénk volt, mert találtunk a baráti társaságban valakit, akinek a valakije (szintén magyar) a városban él. Mondom él, azaz nemcsak dolgozik, hanem él is. Anna, segítőnk számos jó és még annál is jobb éttermet és reggelizőt ajánlott nekünk, de ezekről majd egy külön cikkben részletesen írok nektek, hogy legyen mihez nyúlni, ha Barcelonában jártok.

tu_ndenek_blogra_18_reggelizo_hely_small.jpg

A másik fontos kérdés, turisztikailag legalábbis, hogyan juthatunk be a nevezetességekhez? Márciusban gond nélkül akkor is, ha nincs előre váltott jegyünk (csak néhány helyen láttam rövid sorokat), de a legkényelmesebben mégis akkor, ha rászánunk az utazás előtt 2 órát (nekünk ennyibe telt), s az internet segítségével kicsit rászervezünk a dolgokra. Minden Gaudí-ház, a Sagrada Família, a Güell-park, s még a Montserrat-kolostor is kínálja a jegyeit előre megváltható módon. Tudom, én is sokáig idegenkedtem ettől, mert úgy éreztem, hogy akkor oda a spontaenitás az utazás alatt, de manapság már ez a jobb megoldás. Na de mikor és hová? Erről fog szólni a következő cikk Barcelonáról, amelyet már nyugodtan használhattok konkrét útitervként is 2, 4 vagy 6 napos utazáshoz.

Ne menjetek messzire, hamarosan jövünk vissza a katalán fővárosba, a Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötőjébe, ahol a én nemcsak a vermuttól estem mámorba, hanem az épületektől, amelyek Barcelonát egyedivé és utánozhatatlanná teszik.  

 A bejegyzésben szereplő valamennyi fotót dr. Szalai Krisztián, az Élet sója blog fotósa készítette, annak másolása vagy felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges! Ha szeretne engedélyt kérni, akkor írjon nekünk: blog@eletsoja.hu

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr3213754168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.