Élet sója

Kuba felébreszt, felráz, kisimít és feltölt

Tanácsok Kubához, élmények Havannából

2018. november 06. - Tünde Bagó

Egyszerre él egy hihetetlenül szegény és elképesztően gazdag világban Anna, a magyar lány, aki turistaként érkezett Havannába, ma pedig már hétköznapjait is a kubai fővárosban éli. Nézzük meg milyennek látja Hemingway Havannáját és Castro Kubáját! Közben pedig jótanácsokat is kapunk egy havannai látogatáshoz.

Rövid időn belül a harmadik olyan emberrel készült interjú itt a blogon, akik a stresszes, görcsös világunkból egy lazább, a problémáik ellenére vidám, életigenlő emberek országába költöztek. Gabit, a virágkötő lányt Kolumbia tartja fogva, Krisztinát az olasz csizma orra, Calabria, s most pedig itt van Anna, akinek a kubai főváros, Havanna ejtette rabul szívét.

Sokan képzelünk el Kuba neve hallatán először egy színes világot, koktéllal, szivarral, oldtimer autókkal, tengerrel és sok-sok zenével. Azután hirtelen kijózanodunk, mert eszünkbe jut az egyik pillanatról a másikra diktatúrába taszított rendszer, a nélkülözések, a korlátozások, a szegénység világa is. Melyik Kuba igazi arca? Anna segítségével, ha nem is Kuba, de fővárosa Havanna arcát, sminkjét és az alatta rejlő ráncokat is megismerhetjük kicsit. Helyezzétek magatokat kényelembe ebben a nagy piros autóban és miközben Havanna utcáit járjuk, hallgassátok Annát, idegenvezetőnket.

44652139_323891888395942_3326724982779674624_n.jpg

- Mióta élsz Kuba fővárosában Havannában? Miért pont ott?

- Nagyjából három éve élek már Havannában, ami egyszerre tűnik soknak és kevésnek. Az álmaimat követtem akkor is, amikor legelőször jöttem Kubába, mint oly sokan, én is hosszas vágyakozás és tervezés után, turistaként látogattam ide. És az álmaim vezéreltek akkor is, mikor később ideköltöztem. 
Egyszerűen elcsábított ez a különleges világ, beleszerettem egyediségébe, értékrendjébe, a sok zenébe és táncba, régimódiasságába, valódiságába.

43914763_344358983003191_8805369095005405184_n.jpg

Nehéz ezt összefoglalni, de azt hiszem, ezek voltak azok, amik elsőre leginkább megfogtak. Ugyanakkor a kíváncsiság is hajtott, tudtam, hogy idő kell hozzá, de meg akartam érteni kicsit a helyiek motorját, az ország működését.  Az átlag havi kereset 15-20 dollár, egy üveg rum 7, a hús annyi, mint otthon, mégis mindenki mosolyog és táncol, többnyire jól öltözöttek, és látszólag nyugodtan sétálgatnak az utcán.

Fél évvel később már egy kész tervvel jöttem, szerencsém is volt, találtam egy nyolc hónapra ígért megélhetési formát, ami aztán három hónap múlva be is dőlt. De addigra már itt voltam, és még jobban élveztem Havannát, mint gondoltam. Úgy éreztem, Kuba szépen lassan befogad, és bizony képes leszek itt élni!

28276336_1517281788571450_7583611666604657826_n_kicsik.jpg

Szóval először mondhatni, szerencsét próbálni jöttem, (na nem az anyagilag megcsinálom a szerencsémet értelemben, abszurd is lenne ilyen céllal pont Kubát választani). Korábban nem kerestem kifejezetten, hogy hol élhetnék külföldön. Inkább Kuba talált rám, természetes egyszerűségével, régimódi értékeivel, szépségeivel, furcsaságával. 

45125581_475525026301960_3872201991333609472_n_kicsik.jpg

- Leélnéd ott az életed? Ha igen, akkor miért, s ha nem, akkor miért?

- Nagyképűség lenne azt mondani, hogy leélném itt az életem. Ha egy egyszerű igennel felelnék erre a kérdésre, azt csakis egy külföldi nyugalmával tehetném, aki akár csak egyszer járt már a szigeten, szerintem érti, miről beszélek. Kuba nem mindig könnyen élhető ország és azt sem tudhatjuk, mikor merre halad. A mindennapi kihívások, mint akár a legalapvetőbb élelmiszerek beszerzése, vagy mondjuk a kórházi ellátás, ezek nem csak anyagi kérdést jelentenek, ismerni kell a megoldásokat a folyamatos és akár extrém élethelyzetekre. Ezekkel együtt én nagyon szeretek Havannában élni, ahogy kubai férjem is. Mi úgy érezzük, az ország szépségei és nyugalma megéri az esetleges nehézségeket. Az örök nyár, az emberek természete, ez a különös időutazás, sajátos nyugalom... ezek a szigetország egyedülálló értékei, és míg a mérleg erre dől, mi Kubában szeretnénk élni, itt vagyunk igazán boldogok.

43736343_1617358108563817_3869090699844517888_n_kicsik.jpg 

- Milyennek látja egy magyar fiatal Kubát, Havannát? Mi az a néhány jelző, amely a városról eszedbe jut az első percben?

- Havanna számomra rengeteg ellentmondással jellemezhető, ahogy talán egész Kuba is. Egyszerre stagnáló és folyamatosan változó, hatalmas város, ugyanakkor kellemesen falusi hangulatú, nappal a legbulisabb, éjszaka meglepően csendes, nyüzsgő mégis lassú város. 

45268095_767243366970288_8521610832075816960_n_kicsik.jpg
Az oldtimerek, a hatvan éve változatlan bárok, a szinte üres boltocskák, az utcai zenészek, a kocsikat tologató árusok, teraszokon teregető asszonyok, mezítláb rohangáló srácok, az egész csupa közhely és mégis annyira valóságos. 

45192045_315625692587864_4731694250855497728_n_kicsik.jpg

- Ha vendégként érkeznék hozzád, mi az a 10 dolog, hely, amit biztosan megmutatnál nekem Havannában? Melyik a te kedvenc helyed?

- Nekem talán az átlagnál is nehezebb kiemelni csak tíz dolgot, amit megmutatnék, mert sokszor kísérek ismerős, vagy ismeretlen turistákat, szeretek az ország felfedezésében segíteni, részt venni. Ha mégis csak tíz dologra és csakis Havannára szorítkozhatok, a következőket választom:

  1. Séta a Malecónon, a tengerparton kanyargó út a tenger szelével, a felcsapó hullámokkal, a zenészekkel, néha ugráló gyerekekkel, az elsuhanó ötvenpluszos autókkal és a város képével segít megértetni, hol is vagyunk.

45179262_471770706562521_6428654839030349824_n_kicsik.jpg

     2. Az Öreg tér. Csak ülj le és figyelgess! (Plaza Vieja)

    3. Reggeli, de minimum egy kávé egy kubai asszony konyhájában. A szeretet, amivel adja, a történetek, amiket spontán mesél hozzá... (Az úgynevezett Casa particular-ok választéka hatalmas, különböző stílusú és felszereltségű kubai otthonokban adnak ki szobákat külföldiek számára, sokszor akár a hoteleket is felülmúló minőségben. Az ilyen helyeken élvezhetjük a tipikus kubai reggelit, amit a háziak általában maguk készítenek nekünk sok finomsággal, jó helyi kávéval, kis szerencsével friss falusi tejjel és friss, egzotikus gyümölcsökkel.)

    4. Valamelyik kilátó pont, a katedrális tornya, vagy egy hotel tetőterasza, szinte mindegy melyik, de Havannát felülről is meg kell nézni. 

37631221_1574156356217326_7213320620702957568_n_kicsik.jpg

     5. A Hotel Nacional kívül belül megér egy sétát. 

45051555_521860178277991_7061549588997472256_n_kicsik.jpg

      6. Az Angyal-domb. Nem híres, sokan nem is ismerik, egy egyszerű kis tér a belváros szélén, szerintem a legszebb, leghangulatosabb. 

     7. A Morro. Imádunk kisétálni a régi várfalakra és a tenger és város szépségét csodálni, vagy csak heverészni ott, a tengeri szélben. 

45061027_743150772691344_2606183268994777088_n_kicsik.jpg

     8. Egy igazán jó vacsora egy igazán jó "paladar"-ban, és bevallom, nem is feltétlen a legháziasabb fajtából, hanem igazi kubai étterem feeling. (Ha konkrét éttermet szeretnél tudni, akkor keresd Annát! – szerk.)

     9. Egy kör oldtimerezés, szerintem ezt nem is kell magyarázni, egyszerűen nem szabadna kihagyni. Ezek az igazi időgépek! 

45108108_2139822503001556_5416849802103095296_n_kicsik.jpg

    10. Hemingway villája valahogy egy olyan hely, hogy mindenki megtalálja benne a számára szépet és érdekeset. Érdemes megnézni azért is, mert egyszerre több kultúrát és élethelyzetet sejttet egy korábbi korszakból. (Finca Vigia)

45110912_312426546009335_7752483945727393792_n_kicsik.jpg

- Mit ennénk a város megismerése közben? Neked mi a kedvenced?

- A helyi italok világszerte ismertek, mindegyik alapja a rum, és finomak, jók, méltán híresek. Mojito, Cuba libre, Daiquiri... 

A helyi ételek kérdése egy külön, igen hosszú cikk témája lehetne az embargo és a családok anyagi helyzete, valamint szokásai miatt. Ami vitathatatlan, hogy sokakat meglephet, Kubában egyáltalán nem eszünk csípőset. A másik alap, hogy szinte mindenhez jár rizs és bab, vagy babosrizs, ezt néha szeretem, néha sokallom. A húsos és halételeknek is egyaránt van kultúrája, szuperül készítik ezeket, a magyar ételeknél könnyebbek, ízvilágukban sokszor ahhoz hasonlóak. Vicces, hogy szinte mindent banánnal kísérnek. Az éttermekben ezzel nem annyira találkozni, de az otthonokban igen, legyen az húsos étel, vagy egy leves, a banán még a kenyérnél is fontosabb. 
Számomra a helyi ízek legérdekesebb része a zöldségek és gyümölcsök, a banánnak eddig négy fajtáját ismerem, csomó újdonsággal is találkoztam már, megtanultam, mit milyen szempontok alapján vásároljak, és mint a legtöbb kubai, a mangós és az avokádós hónapokat várom én is egész évben. A legtipikusabb kubai köret a congrí, másik nevén "cridtianos y morros", vagyis ízes babos rizs, amit kuktában készítenek.

Tipikus helyi étel pl. a "Ropa Vieja", amit tépett marha húsból készítenek és a legtipikusabb édesség minden kubai háznál a "Flan", amit leginkább az olasz panna cottához tudnék hasonlítani.

45252649_512065439259352_984487687715028992_n_kicsik.jpg

- Milyen vendéglátók a város lakói?

- Kubában az emberek természetüknél fogva kiváló vendéglátók. Segítenek, jóindulatúak, érdeklődőek, figyelnek a részletekre. Nyitott és bulizós népség, és valószínűleg az is hozzájárul segítőkészségükhöz, hogy ritkán sietnek. Mint mindenhol, kicsit nyilván itt is esetenként változó, sokak kritikája szerint néha túl rámenősek, vagy érdekből mennek. Ezt sem vitathatom, csak ajánlom, hogy nézzünk mögé. Ő segít egy infóval, én segítek egy euróval, vagy egy tollal, csokival, ami épp van. Nem ugyanannyit ér mindkettőnknek, amit adtunk? 

Emellett rengetegen érdek nélkül, valós jóindulattal adnak, amit tudnak, tiszta szívből, legyen az egy ebéd, egy ital, kiadó szoba, vagy üzletmentes segítség, kis hozzájárulás egy tartalmas nyaraláshoz. 

- Mi az, amitől óvaintenél Kubában engem, mint utazót? Mondjuk úgy, mi az a pár dolog, amire vigyázni kell ott?

- A legfontosabb szerintem, hogy aki Kubába látogat, nyitott legyen, ne a már ismert módokat és érzeteket keresse, ne ítélkezni jöjjön, vagy hogy többnek érezhesse magát. Adja át magát a helynek és a feelingnek, csak sodródjon, tanuljon, van mit! Amit praktikus szempontból nem ajánlok a Kubába látogatóknak, hogy maguk akarjanak autót bérelni, vagy hogy interneten próbáljanak mindent spontán megoldani, ez itt nem így működik. Érdemes előre készülni, körültekintően megválasztani a szállásokat és közlekedési módokat, a legjobb valamilyen szinten helyi segítséggel szervezni, legalább egy keret legyen meg az indulás előtt. (Ha helyi segítséget szeretne kapni valaki, akkor nyugodtan kereshet engem a lenti elérhetőségeken.)

45265414_1698060646972533_5265214800601808896_n_kicsik.jpg
- Megváltoztatja az embert valamiben Kuba, Havanna? Mit tapasztalsz magadon?

-Havanna számomra nagy tanító, Kuba más részei talán meginkább azok. Mikor innen hazatérsz, előbb-utóbb ugyanúgy folytatod korábbi életedet, ez természetes, de Kuba segít kicsit visszatalálni, megerősíteni a valós fontosságú dolgokat, levenni a hangsúlyt a felesleges hajszáról. Kuba a legtöbbeket felébreszti kicsit, felráz és kisimít, feltölt. A kubaiak nem tudják igazán mi a stressz, pedig az ő helyükben mi rengeteget stresszelnénk. Egyszerűen és vidáman élnek, teszik a dolgukat, őszinte mosollyal beszélgetnek, viccelek, táncolnak, zenélnek, nem teremtenek maguknak felesleges gátakat, miközben a legnagyobb természetességgel küzdenek napról napra, percről percre. A latinok leglatinabbjai ők, és nem félnek megosztani ezt a belőlük áradó forróvérű életérzést. 

45089350_195712054658163_2801507309191168000_n_kicsik.jpg

Anna blogot vezet havannai életéről a Facebookon egy nyitott oldalon, ennek neve: annaencuba, keressétek és olvassátok élményeit, tanácsait!

Ha Anna fotóira is kíváncsiak vagytok akkor itt találjátok az Instagramon: annaencuba.

A bejegyzésben szereplő valamennyi fotót Anna készítette, annak másolása vagy felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges! Ha szeretne engedélyt kérni, akkor írjon nekünk: blog@eletsoja.hu     

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr3214354789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

London2009 2018.11.07. 15:10:55

Ez egy nagyon optimista, pozitiv hozzaallas Kubahoz. Gondolom ott elve ezt csak igy lehet es kell is csinalni. Mi ket hete jottunk haza Kubabol es turistakent imadtuk, de ott elni nem szeretnenk. Az etel nem jo, ezt kar is ragozni, alig ettunk jot. Ami tenyleg finom volt es jo minosegu, azt kemenyen meg kellett fizetni. Havanna draga, nem is ertem hogyan jonnek ki a mestersegesen alacsonyan tartott fizetesukbol. A varos a vilag egyik leggyonyorubb varosa lehetne, de szinte menthetetlenul romokban van es a legtobb reszen olyan, mintha egy gettoban setalnank. Oriasi a kontraszt a felujitott epuletek, hotelek es a kozott ahol az atlag emberek elnek. Erdekes es egyben nagyon szomoru latvany. Iszonyatos kosz van es tele van a varos kobor kutyakkal, amiket semmibe sem vesznek.
Az embargo, az internet hasznalat ellenorzese szamunkra mar ismeretlen es elkepzelhetetlen. E mellett nekem az allando nyar nem pozitivum. Mi oktober vegen voltunk es meg igy is borzaszto meleg volt. Nyaron semmikeppen nem szeretnek ott lenni, amikor igazi kanikula van honapokon keresztul. Ettol fuggetlenul minden ugy van, ahogyan Anna leirta. Erdekes, hangulatos, ismeretlen hely, amit erdemes meglatogatni es nagyon lehet elvezni.

Gtusa 2018.11.07. 15:11:13

Sok helyen jártam a világban de ez az egyetlen hely ahová soha nem szeretnék visszamenni. Az olajkutaktól bűzlik az egész sziget minden fekete, tiszta korom. Sehol nem érezhető ennyire a szegénység. 10 métert se lehet menni, hogy valaki ne zaklasson. Varadero partja és a dzsungel szép csak ki ne kelljen kijönni a turista övezetből.

Péter51 2018.11.07. 20:22:40

Mi is voltunk ott turistaként.Havanna tengerparti sétányán minden második-harmadik ház romos.A szállodákban a személyzet lusta.Baksist - 1-1 dollárt - viszont úgy úgy köszönnek meg,mint ha forintezreket kapna egy magyar szállodás.A reptéren kegyetlen lassú a ki-belépés,mert egyenként szórakoznak arcfelismerő rendszerrel.A csomagok 1 óra alatt jöttek ki.
A városban egy egyébként zárva tartó múzeumot őrei 5 konvertibilis pesoért csak nekünk kinyitották.
Varaderoban a csomagokat mi cipeltük a többszáz méterre levő szobákig fel az emeletre -llift nincs.Mosoda nem működött.Törülköző-ágyneműcsere nem volt.Az all inkluzív ételek között többször tragikusan rosszat adtak.A bárban a koktélok délutánra elfogytak - jó ,ebben a vedelő kanadai tinik a ludasak.
Az internetért drága pénzt kell fizetni és igencsak korlátozott időre.Még számtalan téren kell javulniuk,ha visszatérő vendégeket akarnak.

freelander1 2018.11.07. 20:22:52

Megmondom őszintén, tele a hócipőm a "jajj de jó, kint élek itt-ott-amott, fantasztikus, ez volt az álmom - ja igen mellesleg a férjem idevalósi..." jellegű "utazókról" szóló írásokkal. Abban semmi etvasz nincs, hogy valaki ráakasz.. bocsátnat, hozzá megy egy helybélihez, aztán ő a májer csaj, hogy kint él álmai helyén. Köszönje meg az életnek, jó sorsának, de főleg a csávónak, aki összeszedte. Bár igazából nem is ezekkel a hölgyekkel van bajom, - én is ezt tenném, ha nő lennék - hanem amikor egy cikk írója úgy tálalja, hogy micsoda nagy dolgott vitt véghez a riportalany (nekem ez jött le)... Hát ja, végülis .. minden relatív.
Mindezt csak azért írtam le, mert a behivatkozott másik poszt Reggioról pont ugyanez a felállás és kissé eldurrant az agyam. Magyar nő, olasz hapsi. Még jó, hogy a Kolumbiáról szóló cikk üdítő kivétel.

Tünde Bagó 2018.11.07. 20:56:14

@freelander1: A riportalanyom nem tud válaszolni, de én, a cikk írója szeretném kicsit megvédeni. Sem Ön, sem én nem tudhatjuk, hogy akár Anna, vagy akár a Reggioban élő Krisztina miért, hogyan ment hozzá valakihez,aki ott él. Azt viszont tudom, hogy ők dolgoznak ott, felvállalták az ottani életet, amely nem könnyű. Nem isteníteni szeretném őket, s nem is gondolom, hogy ők vitték véghez a legnagyobb dolgot a világon, de azt tudom (saját tapasztalatból), hogy még egy európai, a magyarhoz nagyon is hasonló kultúrájú országban sem könnyű új életet kezdeni, hát akkor egy ennyire más világban. Csupán csak azt szerettem volna hangsúlyozni, amit Anna is hangsúlyozott, hogy nincs ott sokminden rendben, nagyon sincs, de ennek ellenére ő boldogabbnak, vidámabbnak látja az embereket a környezetében Havannában. S ebből kicsit lehetne talán tanulni, okulni. Innen jön a címben a felébreszt szó, amely helyett talán jobb lett volna a ráébreszt szót használnom.

Tünde Bagó 2018.11.07. 20:58:21

@London2009: Igen, szerintem is ezt csak így lehet csinálni! Köszönöm az első két mondatot Anna nevében is: "Ez egy nagyon optimista, pozitiv hozzaallas Kubahoz. Gondolom ott elve ezt csak igy lehet es kell is csinalni." Ő tényleg így áll hozzá, de talán ebben éppen a helyiek a legjobb partnerei, ezt szerettem volna hangsúlyozni a cikkel is.

Tünde Bagó 2018.11.07. 21:00:04

@Péter51: Szomorú tapasztalatok, riportalanyom nem tud válaszolni, de az interjúból is kiderül, hogy sajnos sokminden nincs ott rendben. Ennek ellenére ő pozitívan áll az országhoz, az ottani élethez.

akati1984 2018.11.08. 09:21:45

Voltam, imadtam, visszamennek! Csak pozitiv tapasztalatom van, Havanna meses, az emberek kedvesek, a rum finom, Varadero puder homok.

dunántúli gyerek 2018.11.08. 09:21:52

@London2009: Ilyen amikor a feher ember kulturat visz a bennszulotteknek, akik aztan lerohasztjak, Havanna remek pelda.

dunántúli gyerek 2018.11.08. 09:21:59

Azert elni en inkabb valamelyik kapitalista karibi szigetre mennek.

dunántúli gyerek 2018.11.08. 09:22:05

Fater volt vagy 30 eve, de ahogy latom azota csak lerohadt, viszont neki is nagyon bejott, a Hotel Nacionalban lakott, hol mashol?

akati1984 2018.11.08. 09:22:10

Ja, es a lenyeg: homar es tenger gyumolcse minden mennyisegben az ettermekben es Magyorszaghoz kepest nagyon olcson!