Hegyek, hó, csoki, sajt - igazi svájci klisé, de lehet ezeket másképp is élvezni. Térjünk le az útról, hagyjuk a kirakatot a kínai turistákra, mi menjünk be az „üzletbe”.

Felemelő érzés a Matterhorn csúcsát látni, a Genfi-tó varázsát fürkészni, Zürich pályaudvarán a Swarovski fenyőt csodálni, Luzern óraboltjainak árcéduláin elképedni, de vannak olyan lehetőségek is ebben a kis országban, amelyek nincsenek az átlagos turisták TOP10-es listáján, holott jóval élvezhetőbb, élménydúsabb napot kínálhatnak nekünk.

Az elmúlt években már általunk kipróbált, svájci élményeket gyűjtöttem most egy csokorba, hogy adjak pár tippet azoknak, akik nemcsak a síelés vagy a városi séták kedvéért jönnek télen Svájcba, vagy a közeli országokba, ahonnan könnyen megvalósíthatóak ezek az egynapos programok.

Mielőtt belevágunk, engedjetek meg pár hasznos információt!

Svájcban karácsony körül, általában január 6-ig, valamint februárban és márciusban több kantonban iskolaszünet van. Sok család keresi fel ebben az időszakban a síterepeket, ahol ilyenkor a szokásosnál nagyobb lehet a nyomás. A kantonok iskolaszüneteiről ezen az oldalon lehet tájékozódni.

Azt szoktuk ajánlani az ismerőseinknek, hogy ha Svájcba készülnek kirándulni és nincs lehetőségük svájci frank váltására, akkor inkább kártyával fizessenek és a fizetéskor ne a saját valutájukat, hanem a svájci frankot (CHF) válasszák, így majd a saját bankjuk váltja át az összeget és az mindig kedvezőbb, mint fordítva (ez nekünk működik más országokban is Európában).

Svájcban éves autópályamatrica van (vigyázat nemcsak a négysávos utakon kell, hanem sok kétsávoson is), amelynek ára 40 CHF, s a 2018-as matrica 2019. január 31-ig érvényes!

Az utakon a sebességhatárokat és a követési távolságot a lehető legszigorúbban tartsuk be, mert a büntetésnél elég vastagon fog a svájci ceruza. Ugyanígy legyünk szabálykövetőek a parkolás tekintetében is. Jó, ha van nálunk egy – a benzinkutakon kapható – un. kék óra, amelyet ki kell tenni az autóban bizonyos időkorlátos parkolókban.

Amennyiben hegyre készülünk, nézzük meg, hogy mennek-e a felvonók, mert sok helyen december közepéig, vagy karácsonyig üzemszünet van, a szezon csak ezután indul.

Vágjunk bele akkor a kalandokba!

1., Szánkózás a Chäserrugg-on

A Chäserrugg az én egyik kedvencem hegyem télen is és nyáron is. No nem igazán magasságával tűnik ki – „csak” 2262 méter magas -, hanem sokszínűségével. Unterwasser településen parkoljunk le, s innen megy a felvonó a Chäserrugg-ra. Van egy köztes megálló (Iltios), ahonnan már indul szánkópálya (6.5 km hosszú Unterwasser településig). Számomra ez is éppen elég volt, s ennek a napi kártyája is megfizethető. Felnőtteknek 34, gyermekeknek 17 CHF, s ezért bármennyiszer lecsúszhatunk, ha van saját szánkónk. Bérelni is lehet, sőt jeggyel együtt is. Én azért mindenkit rábeszélnék arra, hogy a nagy szánkózás közben menjen fel a csúcsra egyszer, ahol sétálni is lehet a hóban, s gyönyörű a kilátás, ha éppen nem esik a hó és nincs köd. A szánkózás pedig óriási élmény! A hó általában február környékén a legjobb a szánkópályán.

2., Séta a Rothorn csúcsáról

Ha nem vagyunk azok a nagy téli sport rajongók, akkor irány Lenzerheide település, amely előtt a Heidsee mellett libegővel felmehetünk a Rothorn csúcsára (2857 méter), majd lefelé jövet a köztes megállótól egy jó kis séta közben ilyen csodás tájat élvezhetünk. A részletekről itt tájékozódhatunk.

3., Sajtevés helyett Gruyère város felfedezése

Az egyik kedvenc sajtom a Gruyère, amelynek gyára és látogatóközpontja egy óriási élmény, ugyanis egy magyar boci, Cseresznye is ott lakik és ha magyar látogató érkezik, akkor ő viszi körbe (itt írtam róla részletesen). DE még ennél is jobban élveztem a völgyben lévő gyár melletti hegyen magát Gruyère várost és várát. Igaz, gyalog kellett felkaptatni, de egyáltalán nem volt megerőltető és a végén ez a látvány fogadott (képzeljétek el havasan is).

A vár és a város felfedezése mellett csak ajánlani tudom A nyolcadik utas: A halál földönkívüli lényeinek megalkotásáért Oscar-díjjal jutalmazott svájci képzőművész, Giger múzeumát, persze csak erős idegzetűeknek ajánlom.

4., Fürdés egy sörgyárban Zürich tetején

Ha már Zürich, akkor nézzük felülről a pezsgő várost, méghozzá az egykori Brauerei (Sörgyár)-ból. Kívülről nem egy átütő épület, de bent érdekes lesz a falai és dézsái között elmerülni a melegvízben, a szaunákban és végül Zürich panorámájában. Nem a legolcsóbb mulatság, ahogyan a legtöbb hasonló élmény- és termálfürdő sem (36 CHF/nap egy felnőttnek) - részletek itt. Fürdés után pedig a Bahnhofstrasse karácsonyi dekorációját se hagyjuk ki!

5., Fondülibegő, vagy libegő fondü, ahogy tetszik

Azért a sajtot csak nem szabad kihagyni! Igazából szerintem Svájcban bárhol ehetünk, mert a minőséggel sehol nem lesz gondunk. Sajt pedig lehet raclette, fondü, vagy a rösti tetején, mindegyik egy kulináris „Eskapade”. Grächen településről indul egy libegő, amelyben elfogyaszthatjuk a fondüt, s közben csodálhatjuk a tájat, a hegyeket. Ugyanezt persze megtehetjük még számos olyan híres régióban is, mint Zermatt, de ott jóval többet fizetünk majd az olvasztott sajtért és a kenyérkockákért. (Jut eszembe, ismeritek a fondü történetét? Érdekes, hogy már a görögök is ismerték! Itt írtam róla!) Itt, Gärchenben 48 CHF lesz a fondü egy felnőttnek, amelyhez ezért jár még fehérbor és desszert is. Egy kis ráfizetéssel még azt is elérhetjük, hogy csupán kettesben legyünk a libegőben a szerelmünkkel (55 CHF/fő). Jó kis ajándék is lehet! Részletes infót itt találtok!

A gyerekeknek is felejthetetlen élményt nyújt Gärchen, ahol a téli és nyári sportokra kifejlesztett parkokban a legkisebbektől egészen a kamaszokig mindenki talál magának szórakozást (infó itt).

6., Relax Glarus kantonban

Hogy álltok a csenddel? Szerintem egyre értékesebb dolog lesz! Addig, amíg nem próbálsz ki egy olyan helyet, ahol végtelen a csönd, addig nem is biztos, hogy tudod, mennyire hiányzott! Glarus Svájc legkisebb kantonja, s a három ősi kanton után nem sokkal csatlakozott a svájci szövetséghez. Van egy kis falu a kantonban, amely autómentes, kb. 1300 méterrel fekszik a tengerszint felett és ha leesik a hó, akkor elképesztően szép. A függővasút svájci viszonylatban olcsón visz fel Braunwald településre, s ott fent pedig egy kiadós séta a havas utakon, a végtelen csöndben annyira kikapcsolja az embert, hogy legszívesebben ottmaradna. A régióról és az általunk használt függővasútról (amely 7,20 CHF-ért már felvisz) itt tudtok tájékozódni. 

7., Vendégségben egy francia nőnél, aki ostyával kínál a Bodeni-tó partján

Nem hagyhatjuk ki a kínálatból a Bodeni-tó svájci partján fekvő aprócska Franciaországot. Aki szeretne kicsit betekinteni egy XIX. századi francia nő életébe, annak III. Napóleon édesanyjának kastélyát kell meglátogatni Arenenberg magaslatán.

Az épület olyan, mintha csak elutaztak volna a lakói, tárgyaik még ott hevernek az asztalokon, a padlón, a szekrényben. Bekukkanthatunk III. Napóleon gyermekszobájába és megcsodálhatjuk a fenséges panorámát, amely a szalonból a tóra nyílik.

Ha közben azért valami helyi finomságra is vágyunk, akkor a szomszédos Gottlieben településen egy jó kávé mellett elfogyaszthatjuk a helyi asszonyok csokival töltött ostyáját, amelynek története a „van egy jó receptem, csináljunk belőle világsikert” kategóriájába tartozik és itt írtam is róla részletesen.

8., Vízesés és mini Svájc

Télen vízesés Svájcban? Leginkább hó borítja a vízeséseket, pihennek a dunyha alatt. Kivéve Schaffhausen mellett a Rajna-vízesést. Az év 365 napján dolgozik ő, munkálkodik a tájon, amely így olyan képet mutat, hogy alig hiszi el az utazó, ez valódi.

Télen ugyan nem biztos, hogy kifogunk egy hajót, amely megküzdve a vad hullámokkal elvisz a vízesés szeméből kiálló sziklához, viszont a parton található Schloss Laufen-től egészen közel sétálhatunk Európa legnagyobb vízeséséhez (a belépő mindössze 5 CHF, de az élmény óriási). A Schloss Laufen után autózzunk át a vízesés másik oldalára, ahonnan szemtől szembe találjuk magunkat vele és sétáljunk el mellette addig, amíg meg nem érkezünk Svájc lekicsinyített világába, a Smilestones-ba. Egy hónapja nyitott meg a MiniSvájc, ahol 1000 méternyi vasútvonal, 80 vonat és kb. 15.000 figura mutatja be a környéket a Säntis hegytől a Rajna-vízesésig. A részletekről itt tájékozódhattok. S ha még marad időtök, akkor ne hagyjátok ki Schaffhausen város megnézését sem, mert várával, erkélyektől díszelgő sétálóutcájával igazi csoda. Itt olvashattok róla a blogon részletesen.

9., Csokikóstolás Läderach gyárban

Elfogult vagyok a svájci csokikkal, nem tagadom. Bár nemrég Krakkóban elbizonytalanodtam, hogy a belga csokival dolgozó lengyel csokigyártok is majdnem elérik a svájci szintet. Sokáig a Cailler volt a nagy kedvenc (itt írtam is a gyárlátogatásról nektek), de manapság a Läderach-ra esküszök. A Bodeni-tó legnagyobb városában Konstanzban van egy üzletük, de kíváncsi lettem a gyárukra is, így ellátogattunk Bilten településre, amely ráadásul igen közel esik a Wallensee-hez, amelyről köztudott, hogy egy csodálatos tó. A Läderach-gyár és bemutatóközpont közel sem akkora, mint a Cailler, de itt is érdekes dolgokat tudhatunk meg, akár vezetett túrával, vagy akár magunk járjuk be és készítünk egy kis saját csokit, amíg édességmérgezést nem kapunk. A belépő mellé egy logós kanálkát is kaptunk, s persze szép kis kedvezményt a boltjukban az egyébként nem túl olcsó Läderach csokikra. (Van még hasonló bemutatótermük Zürichben, Veveyben, Bernben, Ennenda-ban is. A gyárról és a látogatásról itt tájékozódhattok. A 10 CHF-es belépőből 5 CHF levásárolható a csokiboltban!) Ha a sok csoki miatt lelkiismeretfurdalásunk lenne, akkor irány a Wallensee, ahol garantáltan találunk egy jó kis túraútvonalat (A Tannenbodenalp-ról szuper a kilátás a tóra és a környékre).

10., Éjszaka igluban a Kemmeriboden Hotel mellett

S utoljára jöjjön egy olyan attrakció, amely ugyan nem éppen olcsó, de garantáltan egy életre szóló élményt jelent. Ha megfagyunk azért, ha nem, akkor meg azért! A Kemmeriboden Hotel önmagában egy élmény, a vidéki Svájc romantikáját mutatja be,

isteni a főztjük, a legszebb svájci Merängge-t,

azaz habcsókot készítik és még igluk is vannak az udvarukon.

Alhatunk, vacsorázhatunk és persze reggelizhetünk az igluban.

Eszkimónak érezhetjük magunkat pár órára, s a végén meglepődünk majd, hogy a hidegnek milyen jótékony hatásai vannak, hogy az összebújás mellékhatásairól már ne is beszéljünk. (A hotel weboldalát és az igluéjszakát itt találjátok!)

Tíz programnak is egy a vége, Svájcban ne csörtessünk feltétlenül a sokat emlegetett, millió instagram fotón látott kliséképek után, mert egy kevésbé ismert desztináció is nagyot tud mutatni.

A bejegyzésben szereplő valamennyi fotót dr. Szalai Krisztián, az Élet sója blog fotósa készítette, annak másolása vagy felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges! Ha szeretne engedélyt kérni, akkor írjon nekünk: blog@eletsoja.hu