Élet sója

Hét, nem mindennapi hely Zürichben

Amit egy magyar lány fedezett fel nekünk

2019. január 24. - Tünde Bagó

Park fémcsövekből és indákból, házból kifutó vonat, temető a botanikus kertben, újrahasznosított táskák konténerüzletben és más, nem hétköznapi dolgokat fedezhetünk fel Zürichben, ha kicsit többre vágynánk, mint amit az útikönyvek ajánlanak.

Mindig is éreztem, hogy a legkevésbé sem elég, ha egy nagyvárost csak a belvárosa alapján ítélünk meg. Zürich esetében ez még fokozottabban igaz, hiszen a belvárosában leginkább üzleteket, s néhány kellemes utcácskát, valamint érdekes múzeumokat találunk. Igazi építészeti és természeti csodákra inkább a külsőbb kerületekben bukkanhatunk.

Ha valaki azt tűzi ki célnak, hogy ő bizony megismeri a várost kívül-belül és nemcsak simán elmegy a munkahelyére, a kitűzött látnivalóhoz, vagy a megbeszélése helyszínére, hanem nyitott szemmel, helyenként gyalog teszi azt, akkor olyan dolgokra akadhat, mint Andi, a magyar lány Zürichben. Régóta tudósít nekem zürichi élményeiről kis üzenetekben fotókkal illusztrálva, én pedig nem tudtam ellenállni és összeraktam egy nem mindennapi zürichi ajánlót nektek kedves Olvasóim. Készüljetek fel, mert lesz itt minden, az indáktól a panorámáig, a focitól a temetőig.

1. MFO-park

Rögtön kezdjük a gyár-természet-vas háromságából épített parkkal. Már az odavezető úton - ha vonattal érkezünk - meglepődünk, mert az aluljáró neonzöld színben úszik, köszönhetően a modern építészeti anyagoknak, a nap és a fény erejének.

50399513_840059663005624_2660123436847726592_n_kicsik.jpg

A felszínre érve az egykori híres zürichi Maschinenfabrik Oerlikon (innen az MFO), azaz Gépgyár helyén készült vasszerkezetes park fogad bennünket, amelyet a növények indaként futnak be. Sétálhatunk és ülhetünk alattuk, köztük, felettük, hiszen nemcsak a sétányokra, hanem a balkonokra és a tetőteraszra is feljuthatunk. Az utóbbiról még a kilátás is csodálatos lesz Zürichre. A növények és az esti fényjáték pedig gondoskodnak arról, hogy évszaknak és napszaknak megfelelően mindig másnak lássuk az egykori gyár helyét.

2. Polybahn

Ez a kis siklóvasút egy épületből fut ki, hogy a Limat-folyó partján napfürdőzőket felvigye Zürich szellemi központjába. A XIX. századi ruháját ma is viselő felvonó ma már inkább csak múltidéző, de talán éppen ezért érdemes vele felkúszni az egyetemhez. Mielőtt beszállnánk a Central-nál, várjunk meg egy-két vonatot, s figyeljük, ahogyan kiszaladnak a házból!

50498004_2157650920965330_7095735548693708800_n_kicsik.jpg

 3. Freitag - táska - torony

Amit Hamburgban kiselejteznek, az jó lesz Zürichben! No ezért annyira nem állnak rosszul a svájci városban, csupán csak az újrahasznosítás jegyében vásároltak pár kiselejtezett konténert a hamburgi kikötőtől, egymásra rakták, s berendeztek benne egy táskaboltot. Nem elég, hogy már kívülről impozáns toronyként csodálhatjuk meg a Hardbrücke Viadukt (amely már önmagában egy kulturális, szórakoztató és bevásárló központ) mellett, hanem be is járhatjuk.

50830801_286910048690577_1015905111492263936_n_kicsik.jpg

A híres zürichi Freitag újrahasznosított anyagból készült táskák négy szintet foglalnak el. Itt aztán lesz miből válogatni. S ha már a táskákból elég, akkor irány a torony teteje, ahonnan Zürich iparnegyedére nyílik kilátás, régi gyárakra, amelyek között sok még ma is működik.

50304674_655132568234625_647352932735385600_n_kicsik.jpg

A környék egy művész szemével, rögtön a konténerek mellett kiállítva

4. Panoráma Jules Verne-nel

Ha már a panorámáról volt szó, akkor nézzük meg Zürichet egy másik látószögből is. Sőt, rögtön mindjárt két szemszögből. Az Uránia Csillagvizsgálóban először képet kaphatunk arról, hogy mennyire fekszik szerencsés csillagzat alatt a város. Ja, hogy azt távcsövek nélkül is tudjuk? Akkor lessünk be a csillagok város feletti állása miatt ebbe a régi toronyba! A megfigyelő kupola alatt elhelyezkedő bárból (amely étterem is egyben és Jules Verne-ről kapta a nevét) pedig éjjel-nappal csodálhatjuk a várost, itt leszünk a legközelebb ahhoz, hogy olyan helyeket fedezzünk fel alattunk, amelyeket esetleg napközben bejártunk.

50522234_287382395275734_3490295071331319808_n_kicsik.jpg

5. Ütliberg

S a panorámának még mindig nincs vége. A nyüzsgő városból fogjuk magunkat és túrázzunk el Zürich hegyére (amely ugyan nem egy Mont Blanc), de 871 méteres magassága és az ott található kilátó éppen elég ahhoz, hogy meglássuk Zürich környezetét. A túrákra, kerékpározásra és szánkózásra is alkalmas hegy a legjobb kikapcsolódás a nagyvárosi forgalomból.

6. Focimúzeum

A FIFA World Football Museum szerintem annak is érdekes lehet, akit a foci hidegen hagy. Hozzásegítheti az embert ahhoz, hogy megértse kicsit, hogyan tudja az egész világon emberek millióit összehozni egy bőrdarab. Nincs másik olyan sporteszköz, amelyhez ennyi rendezvény, ennyi ember, ennyi műalkotás, ennyi kísérő dolog (ruházat, játék, zene, film) és persze ennyi pénz kapcsolódik. A FIFA zürichi múzeumjában valamennyi focival kapcsolatos dologból egy kis ízelítőt kaphatunk. Bemutatják a foci történetét képek, videók, kordokumentumok segítségével, játszhatunk, ellátogathatunk (legalábbis a multimédia segítségével) a kedvenc csapatunkhoz és megismerhetjük a foci megjelenési formáit a művészetekben is.  

7. Temető

A Enzenbühl temetőben a XIX-XX. század zürichi polgárai nyugszanak, akiknek sírkövei műalkotásokként magasodnak a sírok felett. Zürich városa úgy tartja, hogy az ilyen temetők, nemcsak az eltávozottak nyughelyei, hanem az élő emberek számára is egy nyugodt, csöndes, elmélázó helyek. Éppen ezért parkként is kezelik a Enzenbühl temetőt, pontosabban botanikus kertként, ahol egy néhány éve indított programnak köszönhetően még egy botanikai útmutató is rendelkezésre áll. Andinak is érdekes fotókat sikerült készítenie ebben a zürichi temetőben.

 A nem mindennapi látnivalókat kimazsoláztam Andi üzeneteiből (kivéve a focimúzeumot, mert ott ő nem járt, viszont már sokan ajánlották nekem), de nem tudok ellenállni annak, hogy Andi pár kedvenc helyét Zürichből még ne említsem meg. Ha a városban jártok, akkor ejtsétek útba a következőket:

  • A Bellevue teret a Zürichsee és az Operaház miatt.
  • Andi kedvencét, a Landesmuseum-ot, mert olyan, mint egy kastély és mögötte egy gyönyörű park van a Limmat-folyó partján.

50946156_326989518024554_2911018950785499136_n_kicsik.jpg

  • A Bahnhofstrasse-t ami az impozáns Hauptbahnhof épülettől kezdődik végig megy a tóig és közben a világ összes híres divatmárkájából és divattervezőjétől lehet vásárolni.
  • A Limmat-folyó mellett végig az óváros található keskeny sikátorokkal és nagyon jó éttermekkel, és ezen az oldalon található a gyönyörű és hatalmas Grossmünster is.
  • A tónál mindig sok hattyú van, mindenki eteti őket. Ha pedig inkább sirályokat akartok kézből etetni, csak kinyújtott tenyérrel kell állni egy kis kenyérrel. Bár a kenyér nem jó a vízimadaraknak, Andi rukkolát szokott adni nekik.
  • A belvárostól távolabb érdemes a Sihlcity környékét is felfedezni. Itt van egy piknikezésre, sétákra is alkalmas erdő, kis patakkal. A patakban lehet látni szürke gémeket.
  • A Lindt csokigyárhoz is érdemes ellátogatni (kb. 20 perc a belvárosból). Sajnos a gyárba nem lehet bemenni, de van egy csokiboltjuk, ahol sok olyan csokira is akadhatunk, amelyre az üzletekben nem.

 A látnivalók nevére kattintva eljuttok a weboldalaikra, ahol sok információra bukkanhattok, de kérdezhettek is, mert Andival szívesen válaszolunk, ha tudunk.

A bejegyzésben szereplő valamennyi fotót Monoki Andrea készítette, annak másolása vagy felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges! Ha szeretne engedélyt kérni, akkor írjon nekünk: blog@eletsoja.hu   

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr5114584014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.