Élet sója

Építészeti forradalom Németországban

A 100 éves Bauhaus újra akcióban

2019. május 09. - Tünde Bagó

 Szabályos geometriai formák, fehér homlokzatok, lapos tető, padlóig nyúló ablakok – egy modern lakópark jellemzői manapság.

Valójában én most egy dessaui Bauhaus épületet írtam le, amely csaknem 100 évvel ezelőtt épült, de leírhattam volna azt a lakóparkot is, amelyben most lakom.

img_7445_kicsik.jpg

A Bauhaus körbevesz bennünket ma is, 100 évvel azután, hogy hivatalosan is megszületett, s 87 évvel azután, hogy Németországban a nácik véget vetettek az építészeti forradalomnak.

architecture-1574298_640.jpg

A forradalomnak, amelyet valójában egy (vagy több) forradalom robbantott ki, amely tovább virágzott Európán kívül is és a mai napig a modernség szinonimájaként értelmezik.

Izgalmasnak találtam Németországban a Német Turisztikai Hivatal által 2019-re meghirdetett Bauhaus évet. Különös kötődés turizmus – építészet – művészet – politika között.

Minden Weimarban kezdődött! A klasszicista Weimar után a forradalmi Weimar lép a történelem színpadára. A monarchiát elsöprő köztársaság kiváló táptalajt nyújt más területeken is a megújulásra, a forradalomra. Az építészet is kirobbantja a saját forradalmát, amely nem lesz más, mint a Bauhaus.

Weimarban már jártam korábban, s akkor korántsem a Bauhaus, sokkal inkább Goethe és Schiller, valamint az őket körülvevő mecénás arisztokraták és azok öröksége vonzott a városba. Egy azonban érezhető volt, a szellemi élet, a művészetek hatása a városra. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a 20. század elején az itt működő két művészeti iskolából nő ki Walter Gropiusnak köszönhetően a Bauhaus.

Weimarban most nem jártam, de Berlinbe éppen a hivatalos Bauhaus megnyitó után érkeztem, s így rögtön elsőként a Bauhaus előfutáraként jegyzett Arts and Crafts mozgalomról nézhettem meg kiállítást. A Bröhan Múzeum Berlinben ezzel a kiállítással tisztelget a 100 éves Bauhaus előtt. Itt vált számomra világossá, hogy a Bauhaus annak az eszmének a gyermeke, amely a 19. századi Angliából indult el, s amely Weimarban forradalmi táptalajon vert gyökeret. Az eszme, arról, hogyan lehet összekapcsolni a művészetet az iparral, hogyan jelenhet meg az átlagember otthonában is a művészet, hogyan kapcsolódhat össze a funkcionalizmussal, a praktikus megoldásokkal.

A múzeum a Charlottenburggal szemben található, amely a porosz uralkodók, a német császárok rezidenciája volt. Miközben bejártam a hatalmas kastélyt a Bauhaus is eszembe jutott. A művészek által tervezett és a híres mesteremberek által készített berendezési tárgyak a munkások, a parasztok, a köznép számára elérhetetlenek voltak. A 20. századi egyenjogúsági és liberális mozgalmak azonban abban is változást hoznak, hogy a köznép is szeretne szebb és kényelmesebb lakhatási körülményeket teremteni magának. Igény jelentkezik arra, hogy az ipar által gyártott berendezési tárgyak, az épületek ne csak funkcionálisak, hanem esztétikusak is legyenek, s ez fordítva is igaz legyen. Művészet és ipar, ezt a kettőt szeretné összekapcsolni a Bauhaus.

Mottója pedig „A forma követi a funkciót!” lesz.

Gropius iskolájában együtt dolgoznak művészek és mesterek, férfiak és nők, különböző társadalmi rétegekből érkezők, amellyel ki is váltják a társadalom kritikáját. A konzervatívok tiltakoznak, az újra nyitott emberek pedig már megbízásokkal is ellátják a Bauhaus alkotóit. Kétségtelen, hogy már csupán létezésükkel az egyenlőséget, egyenjogúságot, a szabadságot hirdették. Az építészetben olyan lakónegyedeket terveznek, amelyekben már nem sötét, levegőtlen helyiségekben kell a munkásoknak élni, hanem modern, világos, kényelmes otthonokban.

Dessauban, Berlinben, Stuttgartban épülnek az első Bauhaus otthonok, lakónegyedek, amelyek még a mai napig is láthatóak és persze lakottak is.

bauhaus10.jpg

A berlini múzeum után kíváncsi lettem a Bauhaus lakónegyedek világára, ezért ellátogattunk Stuttgartba, ahol többszörösen is szerencsésnek volt mondható a Bauhaus kutatásunk.

Elsőként azért, mert a Bauhaushoz szorosan kapcsolódó Le Corbusier munkásságába nyerhettünk betekintést a Weissenhof Múzeumban, amely az általa tervezett iker lakóházban van berendezve.

bauhaus2.jpg

Az egyik lakás a stuttgarti modern lakónegyed, a Weissenhofsiedlung-ról informálja a látogatókat, a másik pedig éppen úgy van berendezve, ahogy azt tervezője megálmodta.

bauhaus3.jpg

Az épületen tökéletesen végig vezethető az új építészet 5 pontja, amelyet Le Corbusier írt le:

1., Az épület lábakra állítása, hogy az ne vegyen el területet a természettől.

2., A pillérvázzal biztosítható a tartószerkezettől független szabad alaprajzi alakítás.

3., A teherviseléstől mentesült homlokzat szabad alakítása.

4., Szalagablakok, melyek növelik a bevilágítás mértékét és nyitnak a külső tér felé.

5., Tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapostető.

Újra megbizonyosodtam – Berlin után itt is - , hogy sok mai modern berendezési tárgy elődjét a Bauhaus háza táján kell keresni. A lehajtható, s így helyet spóroló ágyak, polcok, asztalok Gropius házában már jelen vannak, ahogyan a manapság annyira népszerű tetőkertek és a minimalista stílusú lépcsők.

Örömmel fedeztem fel egy fotón, hogy a saját lakásomban is továbbél a Bauhaus, hiszen a hálószobám lámpáját kétségtelenül a Bauhaus ezen lámpája inspirálta.

A Bauhaus lámpa:

img_7439_kicsik.jpg

Saját lámpánk: img_7438_kicsik.jpg

Másodszor pedig azért, mert a másik nagy építész Ludwig Mies van der Rohe munkásságának is tanúi lehettünk a múzeum mögötti Weissenhofsiedlung lakónegyedben. A negyed az, amelyben Ludwig Mies van der Rohe és 17 építész a modern, ipari városlakó számára tervezett újfajta lakhatási lehetőséget. Ezek az épületek csak kívülről csodálhatóak meg, de így is szépen láthatóvá válik, hogy szinte el sem lehet különíteni őket a mai lakónegyedektől. A Bauhaus valóban a modernség szimbóluma lett.

Mit és hol nézzünk meg a Bauhaus 100 éves évfordulója kapcsán?

Rengeteg programot, kiállítást kínálnak egész Németországban, sőt világszerte ebben az évben a témával kapcsolatosan. A német programokról ezen az oldalon lehet tájékozódni.

A legjobb azonban az, ha egyes városokban nyomába eredünk a Bauhausnak és közben magát a várost is felfedezzük. A kiemelt városok a témában Weimar, Dessau-Roßlau, Berlin, Stuttgart

A Német Turisztikai Hivatal összeállított pár túratervezetet is, amely nekem nagyon tetszik. A hétfajta túra városok és Bauhaus témakörök köré épül fel:

  1. A Bauhaus felfedezése: Öt nap az alábbi városokban: Weimar, Erfurt, Jena, Gera, Dessau-Roßlau, Magdeburg, Elbingerode, Lutherstadt Wittenberg, Berlin, Potsdam, Caputh és Bernau.
  2. A művészet és lakáskultúra túra három napra van tervezve, Leipzig, Chemnitz, Dresden, Löbau és Cottbus városok gyűjteményeire, múzeumjaira koncentrál.
  3. Az Avantgárd felfedezésére szintén három napot ajánlanak, három városban: Stuttgart, Ulm és Karlsruhe
  4. Kétnapos túra keretében érthetjük meg a forma sokszínűségét Frankfurt/Main, Mainz és Kindenheim városokban.
  5. A Bauhaus nyomai után Nyugaton is érdemes kutakodni egy háromnapos túra keretében ezekben a városokban: Krefeld, Düsseldorf, Münster és Essen.
  6. Három nap Világörökségek és a Bauhaus kapcsolatának szentelve Hannoverben, Celle-ben, Alfeldben és Goslarban
  7. Hamburg, mint a modern képviselője északon túrára két napot ajánlanak, de szerintem ez a város annyira elragadja az embert a Bauhaus-on kívül is, hogy inkább szánjunk rá többet.

Részletes tippeket és utazási tanácsokat a túrákhoz itt találunk.

Valamint ajánlom nektek ezt a cikket a berlini Bauhaus lakónegyedekről!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr2114814294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

karikaV43 2019.05.10. 08:05:43

Ez már nem az első Bauhaus poszt ami teljesen megfeledkezik az iskola magyar alapító tagjairól.Mivel az ötből nem csak egy volt magyar illene említést tenni róluk,hiszen Gropius sem tudta volna nélkülük megcsinálni.

Tünde Bagó 2019.05.10. 08:08:45

@karikaV43: Teljesen igaza van, illene megemlíteni a magyar tagokat is. Annál is inkább, hogy Berlinben a Böhran Múzeumban jelentős bemutatást kaptak a magyar tagok, élükön Moholy-Nagy-gyal, s külön kiállítást is szentelnek neki még az évben Berlinben. A cikkben most inkább a stuttgarti élményeimre koncentráltam, s ott nem volt közvetlen kapcsolódásom a magyar tagokkal, ezért nem került említésre. Jönnek még élmények a témában ebben az évben!