Élet sója

Miért fekete a Fekete-erdő?

2015. május 27. - Tünde Bagó

"A nevem Maja, 8 éves vagyok és nemrég a szüleimmel jártam a Fekete-erdőben, Németországban. Sokat túráztunk ott és nagyon tetszett ez a gyönyörű erdő. De nem fekete! Minden fának nagyon szép zöld színe volt. Nem értem, miért hívják Fekete-erdőnek, ha nem is fekete?" - Maja levele a Fekete-erdő turisztikai irodájához.

Nemcsak Németországban, hanem Magyarországon is sokunk számára ismert a Fekete-erdő. Ki ne ismerné a Klinika sorozatból, de feltettétek már a kérdést, hogy miért hívják Fekete-erdőnek?

feketeerdo_sotet_600x397.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


Az elmúlt években minden évszakban láttam, volt barna és sárga színekben pompázó, volt fehér a hótól, játszott a zöld valamennyi árnyalatában, s talán lelki szemeimmel, vagy elég magasból, távolról feketének is láttam néha.

latkep_a_toronybol_a_Feldbergen_600x326.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


A névadás mögött azonban izgalmas dolgokat sejtettem és kutakodni kezdtem. Rátaláltam Maja levelére és nagyon megörültem a turisztikai iroda válaszának. Mielőtt elolvassátok, kössetek magatokban fogadásokat, miért is hívják Fekete-erdőnek (Schwarzwald) Németország legnagyobb összefüggő erdőségét?!

"Nagyon jól megfigyelted és teljesen igaz, hogy a Fekete-erdőben a fák egyenként és közelről nézve zöldek, de ha egy olyan nagy erdőt, mint a Fekete-erdő az ember kívülről és távolról összességében néz, már nagyon sötétnek hat.

Nem beszélve arról, ha az ember estefelé a hegyen áll és onnan szemléli ahogyan a lemenő nap megvilágítja a fenyőket, az erdő ebben a szürkületben egészen feketének látszik.

S, hogy valójában honnan jön az erdő neve, ahhoz elmesélünk neked egy történetet:

A rómaiak kétezer évvel ezelőtt a mai Olaszország területéről észak felé terjesztették ki a birodalmukat. Akkoriban itt még nem szelíd dombok és legelők szabdalták az erdőt, hanem egy nagy, összefüggő erdőség volt. Az ide érkező rómaiak ezért a helynek a "silva nigra" nevet adták. Ennek a jelentése, fekete erdő. 

Ahogy a rómaiak jöttek át az Alpokon, nemcsak sötétnek, hanem áthatolhatatlannak és félelmetesnek is látták a nagy erdőt. Féltek a sötétben lakó szellemektől. Éppen ezért kerestek egy barátságosabb utat, amellyel az Alpokból félelmetesnek tűnő feketeséget elkerülhetik. Keleten a Fekete-erdő és a Swäbischen Alb, míg nyugaton a Rajna mentén telepedtek le. Termálfürdőket és lakótelepeket hoztak létre. Ennek nyomait láthatod Baden-Badenben és Badenweilerben. Jó ideig az erdőt elkerülték.

Azután mégis megépítették az első utat is a Fekete-erdőn át, ez a Kinzigtalstrasse volt. Miután az alemannok elűzték a rómaikat, misszionáriusok jöttek Írországból és Skóciából a kereszténység elterjesztését tűzve ki célul és alapítottak egy kolostort a Fekete-erdőben. Sokáig csak ők laktak a sötét erdő mélyén, míg a középkor embere el nem kezdett egyre beljebb és beljebb hatolni a Fekete-erdőbe. A szellemeket hitük egyre inkább elűzte és felfedezték az erdő értékeit: az ércet, az ezüstöt és a fát. Pár száz év múlva már nagyon sok fát vágtak ki hajóépítéshez és faszén készítéshez.

Tudod, hogy a legnagyobb és legerősebb fenyőket miért nevezik "holland"-nak? Mert a holland kereskedelmi flotta építői a Fekete-erdő fáit használtak alapanyagnak. S az emberek ezért szokták azt mondani, hogy Amszterdamot a Fekete-erdő építette fel. (Vajon mit szólnak ehhez a hollandok?-szerző )

S azt tudod, hogyan szállították a tutajosok a fatörzseket Hollandiába? A tutajokhoz erősítették a fatörzseket és kis folyókon úsztatták le a Rajnáig, majd ott tovább hajóztatták Kölnig, majd Amszterdamba. Erről szól Wilhelm Hauff meséje, a Kőszív is, amelyben a szegény és fiatal Munk Péter gazdag szeretne lenni, találkozik Hollandi Miskával, az erdő egyik szellemével, s az ő élő szívét elcseréli egy kőszívre pénzért. A meséből sok érdekes dolgot megtudhatsz a Fekete-erdőről még." (A mesét felnőtteknek is érdemes elolvasni, szerencsére magyarul is megtalálható, többek között itt.)

A turisztikai hivatal levelében írtak ellenőrzéséhez meg kell másznunk egy közeli hegyet tiszta időben, legyen az az Alpok, vagy a Feldberg (a Fekete-erdő legmagasabb pontja) és magunk is meggyőződhetünk arról, hogy bizony messziről nagy és sötét erdőség terül el Németország ezen vidékén. Még akkor is, ha manapság már igen sok közte a legelő.

kis_to_a_Feldbergrol_600x383.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


S hogy a környék lakosai inkább azért tartják feketének, mert ha valaki betéved a fák közé, akkor nappal is könnyen hiheti azt, hogy sötét éjszaka van, vagy azért, mert a középkorban sötét alakok (rablók és szökevények) lakhelyei is volt, az már csak grátisz a sok szellemtörténet között.

Aki Németországban jár, látogasson el a Fekete-erdőbe, ahol manók és szellemek vezetik majd útját a fenyők között.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr1712781956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.