Élet sója

Egy érv (a sok közül) a Lago Maggiore mellett

2015. május 11. - Tünde Bagó

A Lago Maggiore, Olaszország második legnagyobb tava, számos kis szigetet rejt. A partról nézve szinte el sem lehet dönteni, hogy melyiken is kötnénk ki a legszívesebben? Melyikről csodálnánk meg a tavat körbevevő Alpok csúcsait, a part mentén zöldben pompázó dombokat, a tó minden órában más színben játszó vizét?

Idő hiányában ki kellett egyet választanom, s talán neve, vagy a partról nézve rejtegető mivolta a Madre, azaz Anya szigetére esett. Amikor a hajó közelített még fogalmam sem volt, hogy mit látok majd. Úgy tűnt, mintha egy zöld pamacs úszna a tavon, s csak egyetlen kis kőépület figyelne őrzőként.

DSC1124_600x397.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


Közelebb érve kezdtem sejteni, hogy a fák mögött kastély, s kápolna is megbújik.

DSC1128_600x397.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


 Majd a hajóról kilépve akácvirág, pünkösdi szegfű és citrus illat kúszott felém. Ez már több, mint sziget, több, mint egy családi birtok. A part menti sétányon rododendronok virágai kísértek, egzotikus növények, kaméliák, eukaliptuszok, olajfák bukkantak fel. Egy botanikus kert, egy mediterrán sziget. 

DSC1162_600x397.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


A kastélyhoz közeledve Puttók kacsintottak rám,

DSC1195_397x600.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


majd feltűnt a kissé reneszánsz hatást hordozó, olasz villa spalettáival és falán kúszó növényzettel.

DSC1236_397x600.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


Pillanatok alatt átjárta ereimet ezernyi olvasmány- és filmélmény, amely a jelentős olasz nemesi családok életét hivatott bemutatni. Hallottam, amint a kisasszonyok a kertben trécselnek,

DSC1188_600x397.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


az ifjú urak cipői kopognak a kőlépcsőkön miközben feléjük tartanak.

DSC1136_397x600.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


Egy idősebb úr a kastély előtt kertészek hadának ad iránymutatást,

WP_20150509_16_14_52_Raw_600x338.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


miközben a napóra lassan a délutánba fordul, s a birtok lakóinak, Borromeo úrnak és családjának a kastély falai adnak hűsítő védelmet.

A gyermekek bábszínházat néznek,

DSC1210_600x397.jpg Fotó: dr. Szalai Krsiztián


Borromeo úr leveleket ír,

DSC1211_600x397.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


felesége pedig az esti vendégfogadás előkészületeit ellenőrzi.

DSC1214_600x397.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


S a történetem akár 500 év óta minden pillanatban igaz is lehet, hiszen a Borromeo olasz család ennyi ideje birtokolja a szigetet - másik két szigettel egyetemben a Lago Maggiore tavon.

Egy dolog miatt nem lehet csak igaz, nem laknak itt jelenleg, így mi, látogatók élvezhetjük a kertet, amelyet különleges növényfajokkal, a világ minden tájáról népesítettek be.

DSC1134_397x600.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


Az illatok mellett madarak hangjai, pávák - akik szabadon járnak-kelnek - párbeszéde, s fácánok sikongatása tölti meg a szigetet.

A kastéllyal szemben aprócska kápolna kér magának figyelmet,

DSC1215_600x397.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


amelynek egyik oldalánál szűk utcácskára pillantottam be, s ezt láttam.

DSC1135_397x600.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


Itt még az illemhely is megkapja a kellő figyelmet.

Hálás vagyok Borromeoéknak, hogy meghívtak az Isola Madre szigetre. Nehézre sikerült a távozás a nap utolsó hajójával, mert legszívesebben itt maradnék örökre, s csak nézném az Alpok távoli csúcsait, a fodrozódó tavat, s használnám Borromeo úr íróasztalát, hogy mindezt leírjam.

DSC1263_397x600.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


Viszlát  sziget, te mediterrán anya!

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr2312781944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
egy_erv_a_sok_kozul_a_lago_maggiore_mellett
süti beállítások módosítása