Élet sója

Viták a Duna forrása körül

2015. június 15. - Tünde Bagó

Származást kutatni mindig izgalmas dolog, sokszor öröm és sokszor vitákat kiváltó tevékenység. Megkeresni azt a pontot, amely mindennek az alapja, ahonnan egy erő útjára indul, a kutatóban is erőket generál. A Fekete-erdőben évszázadokig folyt a vita, a kutatás a Duna forrása után. Időnként kikötött egy-egy elmélet, de aztán tovább úszott, amíg el nem tűnt valahol a Fekete-tengerben.

Nem állhatom meg, hogy egy kicsit én is a vitázók körmére nézzek, s megkeressem a Duna forrását, a Fekete-erdőben.

Első találkozásom a témával úgy 25 évvel ezelőtt volt, amikor valamilyen, ismeretlen adminisztratív okból, engem és 20 társamat úttörőként az akkori NSZK-ba és nem az NDK-ba kirándultatták el. Ez nekünk szerencse, szüleinknek pedig fokozottabb aggodalom volt. Magyar gyerekeknek szinte az elsők között mutatták meg Donaueschingen településen a Duna forrását. Tipikus német városka, templom mellett kastély, kastély mellett kastélypark és a parkban egy kerek medence, amelynél táblák hirdetik, hogy ez a Duna forrása. Lelkes voltam, s nem is figyeltem akkor, hogy mit is mond az idegenvezetőnk arról, hogyan kerül ide a Duna. A földből csak úgy előbukkan? Minden előzmény nélkül?

dunaforras_small_600x508.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


Azóta tudom, hogy ez itt valójában igaz, mert ez a kis karsztforrás Donaueschingenben a földből bukkan elő, s akár a Duna (egyik) forrása is lehet, azzal a 20 másik hasonló forrással együtt, amely a közelben van.

De lássuk az évszázados vitákat, amelyek talán előrébb visznek bennünket. A rómaiak, akik ugye a Fekete-erdőt is elnevezték (lásd Miért fekete a Fekete-erdő? cikket) bizonyára összetalálkoztak a Dunával is. Hivatalos forrás ugyan nincs, de azt tartják, hogy a későbbi Tiberius császár, még hadvezér korában nevezte meg a  Duna forrásának Donaueschingent, abból kifolyólag, hogy a város határában egyesül a Brigach és Breg folyó, s innen nevezik a folyót Dunának.

Valószínűleg ezekre alapozta 1538-ban az egykori százmárkáson feszítő Sebastian Münster azt, hogy a Dounaueschingenben álló kastély parkjában lévő forrás a Duna forrása. Hat évvel később pedig jött a freiburgi professzor Heinrich Loriti Clareanus, s rögtön vitába szállt Sebastian Münsterrel, mert azt mondta, a Duna forrása a Brigach és Breg folyók forrása. A Fürstenbergi herceg hivatalosan is kimondta, hogy a kastélyparkban van a Duna forrása. A XVIII. században még I. József császár is küldött megbízottat a folyó forrásának megkeresésére. Marsigli császári megbízott 3 térképet is készített és azokon a Breg folyó Furtwangenhez közeli forrását jelölte meg, mint Duna forrása.

S a következő századokban hasonlóan jöttek-mentek az elméletek, az akkor még egyáltalán nem egységes német föld különböző hercegségei vetélkedtek azon, hogy ki tudja a Duna forrását a saját birtokain megjelölni.

A XX. század hozott néhány olyan amatőrt és tudóst, akik tovább kutattak. A legnagyobb eredményt egy geológus-fogász házaspár érte el, akik a Breg patak forrását találták a leghosszabb Duna-ágnak Furtwangen mellett. Meg is vásárolták azt a területet, ahol a forrás található és küzdöttek a hivatalos Duna-forrás elismertetésért.

forrás furtwangen

Hivatalos kijelentés nélkül is sikerült sok turista érdeklődését felkelteni, hiszen nem messze található egy csaknem 1000 éves kápolna (Martinskapelle), s a környék a Fekete-erdő egyik csodás vidéke.

A vita Furtwangen és Donaueschingen között örök, s máig tartó, legalábbis turisztikai szempontból. Földrajzilag azonban egyértelmű, hogy ki birtokolja a hivatalos Duna forrás megjelölést, a Breg patak ezen forrásától számítják ugyanis a Duna hosszúságát.

Az utazásszervezőknek könnyebb a kastélyhoz vinni csoportjaikat és azt mondani, hogy itt a Duna forrása, hiszen itt csak megállnak a busszal, elsétálnak a kastély parkjába és körbe állják a medencét.

dunaforras_HDR_small_399x600.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián


Míg Furtwangenhez nem visz autópálya, s a buszok is nehezen jutnának be az erdei utakra. Túrázóknak azonban egy ideális célpont.  Aki a Fekete-erdőben jár, inkább szánjon időt Furtwangenre, ahol a Duna forrása mellett Németország legnagyobb óramúzeumát is megtekinthetik.

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr5312781968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
vitak_a_duna_forrasa_korul
süti beállítások módosítása