Szeretem a női magazinokat, mert nő vagyok! S nem szeretem a női magazinokat, ha hülyeségeket írogatnak!
Néhány napja már rágódom egy cikken, amely az egyik neves külföldi női magazinban jelent meg. A téma a mi kell a nőnek kategóriába tartozik. Nem tudom eldönteni, hogy egyszerűen csak fizetnek azért, hogy megint az erős, bátor, egyedül is megállom a helyem nő mintaképét hirdesse, s ezzel tovább mélyítse a férfiak és nők között kialakult szakadékot, vagy csak egyszerűen egy szingli írta, aki valójában párban szeretne mindent csinálni, de nincs kivel és ezért inkább azt javasolja, hogy csináljuk néha egyedül is. Nem, nem a testi érintkezés magányos formáiról van szó. A szerző csupán összeszedte 33 pontban, hogy miért is lenne jó egy nőnek, ha néha egyedül utazna el. S persze semmi gond nem lenne, ha a bevezetőből és a pontok többségéből nem az derülne ki, hogy itt most a párkapcsolatban élő nőkről van szó. Azaz, nyaraljunk a párunk nélkül, szól a felkiáltás 33 érvvel alátámasztva.
Na én meg összeszedtem mellé, hogy miért is nem lenne jó nekem, egy párkapcsolatban élő nőnek, ha egyszer is egyedül utaznék el (a férjem nélkül). Ugye a gyermekek nélküli utazás az egy másik kategória, mert arra minden párnak szüksége van, ha megoldható a porontyok biztonságos elhelyezése. De itt valami másról van szó!
Mielőtt belekezdünk, van egy fontos mondat, amely a szerzőnek is lehetne bizonyos pontokon az ars poeticája, de most legyen inkább az enyém: Az ember társas lény! (Már Arisztotelész is tudta, bár nem feltétlenül a férfi-nő kapcsolatok viszonyában vizsgálta a kérdést.)
Akkor nézzük is az érveket (dőlt betűvel) és a kritikát (normál betűvel) az utazzon egy nő egyedül téma vonatkozásában.
1., Mi sokkal nyitottabbak vagyunk mások felé, ha nem utazik velünk a szerelmünk, a barátnőnk, az anyukánk, stb.
Ez a mondat igaz lehet, ha társkereső útra megyünk, a célunk pedig megtalálni a nagy őt. Ugyanakkor nagyon is bátornak, mondhatni acélosnak gondolhatja a férfi azt a nőt, aki egyedül lovagol a kenyai szafarin. Annyira acélosnak, hogy meg sem próbálja megközelíteni.
2., Átélhetjük, hogy mi egyedül is tudunk boldogulni, néha jobban, mint kettesben.
Miért is van erre szükség? Nem akarok egyedül boldogulni. Azért van mellettem a párom, mert együtt szeretnénk boldogulni. Együtt könnyebben találjuk ki, hogy most jobbra vagy balra kanyarodjunk Rómában, meg úgy általában az életben.
3., Egy intenzív utazás lesz, magaslatokkal és mélységekkel.
Az utazások során jobban szeretem a magaslatokat, mint a mélységeket - lelki szempontból legfőképpen. Egyedül biztosan hamarabb kerülnék a mélybe.
4., Bátrak vagyunk.
Akinek gyermeke van, vagy munkája, vagy tett egy nagy lépést, esetleg többet is az életben, annak nem egy utazás fogja bebizonyítani, hogy bátor, mert mindez már bebizonyította.
5., Leküzdjük a félelmet.
Nem tudnék ehhez mást hozzáfűzni, mint az előző pontban írtakat.
6., Nem kell kompromisszumokat kötnünk.
Á, sehol, se a repülőn, se az autóúton, se a szállodában. Ha egyedül megyünk, minden úgy mozog majd, ahogyan akarjuk. Igen, ha mi leszünk Sylar a Hősök című filmből női kiadásban.
7., Végigolvashatjuk a könyvünket.
Valóban sok időnk lesz, amikor senkihez nem tudunk szólni, de miért nem lehet egy csöndes tengerparti délutánon két nyugágyon két könyvet befejezni együtt a párommal?
8., Nem leszünk csalódottak - legalábbis nem az útitársunk miatt.
Akit egyébként 5, 10, 15 vagy még több éve ismerünk. Ugyanis legyen az a férjem, vagy a családom, vagy a barátaim akivel utazom, ismerem őket. Tudom mik a gyengéik és az erősségeik. S megtanultam alkalmazkodni, úgy, ahogy az még nem fáj. Ja, hogy manapság kevesen tudnak alkalmazkodni? Igen, ez a mai társadalom egyik legnagyobb hibája.
9., Jobbra vagy balra? Szabadság viszályok nélkül.
Nemcsak a szabadság alatt, de akkor különösen kell alkalmaznunk a "lesz...om" kategóriát. Ráérünk, nem késünk el sehonnan, ha jobbra megyünk a bal helyett. Minden kijavítható, sőt ...
10., Még egy kicsit keresgélni? Egy nappal továbbmaradni a helyes kis hotelban? Gyorsan felrohanni a hegyre a napnyugtát megnézni? A saját tempónkat élni.
S ezt miért is csak egyedül lehet megvalósítani? Ma én szeretnék naplementét nézni a saját tempómban, holnap meg a férjem akar rohanni csillagászkodni. (Egyébként ez is csak megbeszélés kérdése, első utazásaink során nekünk is egymásra kellett hangolni az igényeinket, de sikerült és mindenki boldog.)
11., Függetlennek érezhetjük magunkat.
Én most is annak érzem, itthon, házasságban. Azt csinálok, amit akarok, mármint az erkölcsi és jogi keretek között. A férjem nem korlátoz semmiben.
12., Egyedül leszállni valahol a világban egy repülőről, egyedül sétálni ismeretlen tájakon - s nem érezzük majd hosszúnak.
Ettől lennének csak igazán félelmeim. Nekem szükségem van arra, hogy valaki mellettem biztonságot adjon.
13., Kicseréltnek, újnak érezhetjük magunkat.
Ez nem érv, hiszen ez nem egyedüllét kérdése.
14., Nyitva áll a világ számunkra.
Nem akarom ismételni magamat, de szükséges. :-) Ha én búvárkodni akarok, de a párom, vagy a családom nem, akkor én elmegyek, ők pedig keresnek egy másik programot. S a világ ekkor is nyitva áll.
15., A világ tele van lehetőségekkel. Milyen lenne itt maradni? Milyen lenne itt egy kávézót nyitni?
A kijelentés teljesen igaz, a vágy pedig akkor is rajtam (rajtunk) van, ha párban utazunk. Nem tudnám megszámolni, hogy hányszor akartunk odaköltözni, ahol éppen nyaraltunk. Együtt, csak mi ketten!
16., Agyő mindennapi rutin - Nem kell együtt lennünk azzal az emberrel, akit ugyan szeretünk, de már pontosan tudjuk, hogy mit ken reggelente a zsemléjére.
Ha unjuk a másikat, akkor miért is vagyunk vele?
17., Barátokat találhatunk egy életre vagy éppen csak pár órára.
Barátokat találni - ezzel semmi gond, de a pár órás barátság, azt hiszem az nem barátság. S nincs is rá szükség egy jó házasságban.
18., Megtalálhatom a nagy szerelmet vagy egy kicsit.
Ezzel kezdtem! Ha valaki szingli és társkeresés céljából utazik, annak ez a tökéletes érv az egyedül utazás mellett. De egy feleségnek?
19., A többiek magányosnak és rászorulónak tartanak, mert egyedül utazol? Vagy trendinek látják? Ez csak hozzáállás kérdése.
Amennyiben egyedül él, úgy bátornak tartom, amennyiben párkapcsolatban úgy meg azt gondolom, hogy nem érzi jól magát abban a kapcsolatban.
20., Mi az izgalmasabb? Egy előrelátható (unalmas, kiszámítható) kétfős étkezés, vagy egy olyan vacsora ahol kíváncsi tekintetek kereszttüzében vagyok?
Nekem egy olyan vacsora, ahol megoszthatom az élményt azzal, akit szeretek, s kíváncsi tekintetek kereszttüzébe kerülök, mert sugárzom a boldogságtól, jól nézek ki, biztonságban érzem magam egy erős férfi oldalán. (Néhány hete volt részem benne, s jelentős túlsúlyom ellenére csak pozitív tekinteteket kaptam, mert együtt sugároztunk.)
21., Újra felfedezhetem a saját ritmusom.
Nemcsak a nyaraláskor kell a saját ritmusomban élni. Ugyanis a harmónia része, hogy mindig a saját ritmusom adja a keretet a tevékenységeimhez. Mindannyian tudjuk mi történik, ha beesik egy váratlan dolog és a megszokott 25 perc helyett csak 10 percünk marad egy dologra. Stressz. Ez nem a mi ritmusunk, de kellő szervezéssel ki kell alakítani a mindennapi ritmusunkat. Meg kell ismerni önmagunkat, a környezetünket. Mire mennyi idő kell? Mit mikor kell elkezdeni?
22., Szabadnak érezhetjük magunkat.
A 11. pontban is ezt írta a szerző és én meg itt is ugyanazt gondolom. Jó, oké, a függetlenség és a szabadság vékony határmezsgyéjén lehetne filozofálni, nem?
23., Szabad vagyok.
Igen, én is. Itthon is, nyaraláskor is, egyedül is és együtt is másokkal.
24., S ha én szabad vagyok, akkor jobban tudok ismerkedni.
Ez igaz, de akarok ismerkedni?
25., Rendbe tehetem a saját gondolataimat és érzéseimet.
Nagyon fontos mondat, szükséges, ahogyan a lakást is rendbe rakjuk, úgy a fejünkben és a szívünkben is rendet kell néha tenni. S miért ne lehetne egy nyaralás alatt egy nap, vagy egy fél nap, amikor én rendezgetem a gondolataimat, a férjem pedig borkóstolóra megy? Ettől még este jól esik együtt megnézni a naplementét.
26., Spontán dönthetek!
Csak én érzem úgy, hogy vannak visszatérő gondolatok? Olyan, mint egy jól megszerkesztett marketing előadás, ahol mindig visszatér a fő cél, vegyél meg!
27., Megismerkedhetem az adott ország lakóival.
Miért könnyebb a szerző szerint ismerkedni, ha az ember egyedül megy nyaralni? Egyébként kiválóan alkalmasak erre a házigazdás szállások. (Korzikán élveztük ezt a legjobban!)
28., Ha egyedül utazik egy nő, akkor szélesedik a látóköre, a világ, mások és önmaga irányába is.
Ha nem egyedül utazik, akkor is. Ez sem érv.
29., Hagyom magam sodródni kedvem szerint.
S újra a jó öreg marketing fogás, skandáljuk, hogy csináld azt, amihez kedved van. Mi lenne, ha mindenki azt csinálná? Egyébként pedig nektek megtiltja a férjetek, hogy néha hagyjátok magatokat csak úgy sodródni? Nekem nem!
30., Én döntöm el, hogy mikor, hová, hogyan, miért utazom.
S párban nincs szavazati jogom? Szabadság, függetlenség, döntési lehetőség - ezek ismeretlen fogalmak egy európai nő számára, aki párkapcsolatban él? Sok európai országban jártam már, de nem láttam sehol, hogy a kecskékkel lennének a nők egyenlőek. Biztosan van ilyen ország, de nem az öreg kontinensen.
31., Gyakorolhatjuk az öngondoskodást: nemet mondhatunk a nyomulós pasiknak, akkor megyünk aludni, amikor fáradtak vagyunk, s csak magunkra vethetünk, ha lenyúlnak bennünket.
Mivel a párkapcsolat kompromisszumokra épül, s a megfelelő partner megérti, ha valamihez nincs kedvünk, akkor ez a pont értelmetlen.
32., Az egyedül véghezvitt nyaralás segít öntudatossá válni.
S még mennyi minden segít öntudatossá válni. Annyira, hogy a végén egyetlen pasi sem mer közel jönni, mert messziről sugárzik a fene nagy öntudatosság.
33., Erősebben jövök vissza.
S még depressziósabban, mert annyira rossz volt egyedül. Hiányoztak az esti beszélgetések, hiányzott, hogy valaki segítsen lefordítani az étlapot, hiányzott az ölelés a tengerparton, hiányzott a biztonság, amit a férjem jelenléte ad.
Ja, s nem volt hiány aggódásban, hogy vajon ő hogyan boldogul otthon egyedül.
Egy szó, mint száz, én feleségként nem szeretnék szingliutazást csinálni. Lehet velem vitatkozni!