Élet sója

Mi van akkor, ha Rómeó és Júlia nem is veronai volt?

2016. szeptember 18. - Tünde Bagó

Évek, vagy talán évtizedek óta mennek a viták arról, hogy Shakespeare híres szerelmespárja valójában nem is veronai volt. A házak, amelyeken táblák hirdetik Veronában, hogy itt élt Rómeó és itt pedig Júlia, azoknak semmi közük nem volt a két viszálykodó család otthonához. Végigjárva Veronát azt gondolom, hogy ez a város nélkülük is csodálatos lenne. 

016_kilatas_a_toronybol1_kicsik_600x418.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián

Ott álltam az ezernyi turista között, néztem az erkélyt, fogtam a szerelmem kezét, s arra gondoltam, hogy mennyire erős fegyver van egy író, egy költő, egy művész kezében. 

011_Julia_erkely_kicsik_431x600.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián

 

Shakespeare-nek megvolt az a képessége, hogy helyettünk, egyszerű szerelmesek helyett szavakba - nem is akármilyen szavakba - öntse a legszebb érzést a világon. Megteremtette Rómeót és Júliát Verona számára, mert közel sem Verona teremtette őket. A város csupán örömmel vette, hogy már a középkorban híressé lett történet náluk játszódik. Nem volt meg Júlia háza? Kerestek egyet! Bár már maga Charles Dickens is csodálkozott rajta, hogy miért éppen egy koszos fogadóban lakott volna Júlia!? Nem volt erkély? Építettek egyet! S ma már akár az egykori Capuletek családi otthonának berendezéseit is megnézhetjük.

A szerelmi történet alapja egy itáliai novella, amely Friuliban született, egy elvesztett szerelem, s elvesztett egészség kapcsán, a nemes Luigi Da Porto, katona és irodalmár tollából. A két család viszályáról is vitatkoznak a tudósok és a veronaiak, de abban biztosak lehetünk, hogy családi viszályok, abban a korban Veronában nem voltak ritkák. Nagy kereskedők éltek itt, akik bizony versengtek egymással, ez jól látszik a város épületein is. 

022_egy_darabka_mult_a_jelenben_kicsik_600x485.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián

 

De mindez nem számít, akkor, amikor Veronában vagy. Odamész és az számít, amit az egész történet Shakespeare-től az erkélyig kivált belőled, azt amit Júlia szájába ad a művész a második felvonás második (szerintem legszebb) színében:

"Szerelmem oly nagy, mint az óceán
  S oly mély, adok neked belőle, lelkem
    S több lesz nekem: mindkettő végtelen."

Erre gondolva nekünk is követni kellett a sok százezer előttünk járót, s egy sebtapaszon otthagyni a nevünket a szerelmesek falán.

012_mi_is_ott_voltunk_kicsik_600x291.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián

 

Elmentünk Rómeó, azaz az állítólagos veronai Rómeó családjának, a Montague (Montecchik) házához is, ahol már nincsenek tömegek, ahol nincs múzeum, nincs szobor, nincs fal sebtapaszokkal és még leveleket sem lehet otthagyni, hogy azután a direkt erre a célra létrehozott veronai hivatal majd válaszoljon. :-)

romeo__haza_blog_252x600.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián

 

Hiszen itt, ebben a házban nem hangzanak fel olyan mondatok, amelyeket legszívesebben minden szerelmes magáévá tenne. Arra ott van Júlia háza és erkélye. 

Bevallom őszintén, hogy nem tudtam sokat a városról a fenti szerelmi történeten és némi történelmi eseményekben való részvételén kívül, de amint a veronai napunk végéhez értünk, el kellett mondanom a velünk utazó barátaimnak, s most nektek is, hogy Rómeó és Júlia nélkül is az egyik legcsodálatosabb városnak találtam Veronát. Miért? Arról most itt a fotókkal együtt mesélek nektek:

Az ókori amfiteátrum, az Aréna, bármilyen véres eseményeknek is adott helyet, csaknem 2000 éves korával és építészeti megoldásaival már önmagában kiérdemelhetné Verona jelképe címet - persze, ha nem lenne ott a Júlia story. :-)

001_Amfiteatrum_Veronaban_kicsik_600x446.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián

 

S az, hogy ebben az arénában ma óriási szabadtéri operaelőadások zajlanak 30ezer néző előtt, mindenképpen szép példája a sok odadobott élet előtti vezeklésnek.

Arena_BLOGRA_600x397.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián

 

Az egykori kereskedők palotái és a gazdagabb veronaiak házai között a séta több lesz egy városnézésnél. Életre kel a középkor, életre kelnek a város lakói, életre kel a piac, s életre kel Júlia modern köntösben (azaz ruhában), amint éppen Rómeót hívja telefonján. 

(A galériában a képre kattintva nagyban is megtekinthető a fotó! Valamennyi fotót dr. Szalai Krisztián készítette és az ő tulajdonát képezi!)

Gondolataiba merülve ott áll a Piazza dei Signori téren Dante, aki egy ideig Veronában élt a Scaligerek pártfogoltjaként.

020_klasszikusok_BW_kicsik_600x412.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián

 

Apropó Scaligerik, ők azok akik először elhozzák a városnak az aranykort. Építkeznek, politizálnak, tudósokkal, művészekkel (mint Dante) veszik magukat és a várost körül. Rájuk emlékezik egy monumentális sírhely a palotákkal tűzdelt Piazza dei Signori mögött.

024_szobor_a_sirhelyen_kicsik_600x258.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián

 

A várost megcsapja Róma és Velence szele, az előbbit a templomok sokszínűségében érzem, míg az utóbbit a számos filmfesztivált hirdető plakátokban.

(A galériában a képre kattintva nagyban is megtekinthető a fotó! Valamennyi fotót dr. Szalai Krisztián készítette és az ő tulajdonát képezi!)

S persze mindent áthat a dolce vita, mindenhol ott kanyarognak a motorosok, elegáns ruhaüzletek csábítják a nőket, s a legkisebb sikátor felfedezése is egy élmény.

030_Vespa_kicsik_600x397.jpg Fotó: dr. Szalai Krisztián

 

Egy szó (fotó), mint száz, Verona Rómeó és Júlia nélkül is csodálatos lenne, de velük együtt már több, mint egy szép város. 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr1012782222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása