Ha valaki hosszabb ideig Németországban él, akkor előbb-utóbb az autókultusz részesévé válik, még akkor is, ha nő. Életem férfijait, a férjemtől az apukámon át, az unokatesókon keresztül a barátokig mindig is jobban érdekelték az autók, mint engem. Én csak egyet kértem mindenkor, hogy egy olyan autóm legyen, amely nem hagy cserben úton-útfélen, biztonságos és nem szürke vagy fehér színű. Vágyamat a férjem – sok más vággyal együtt – teljesítette, beültetett egy Volvoba, amelyből nem is akarok nagyon kiszállni, legfeljebb egy Porsche kedvéért. 

Jogosítványom életkora már olyan magas, hogy fiatalkorúnak aligha mondható, ha nő lenne, akkor már a tagadjunk le vagy 5 évet kategóriába tartozik.

Németországban szeretek autózni. Általában normálisan vezetnek – kivéve a svájci kötöttségekből kiszabaduló Lamborghini-s gyorsulókat –, jók az utak, s nincs olyan sok irracionális sebességkorlátozás sem. Sokáig nekem ennyi elég is volt a német autókultuszból. Egészen addig, amíg a könyvem (Bodeni-tó – Több mint útikönyv) kapcsán fel nem fedeztem az osztrák Dornbirn városában lévő Rolls-Royce Múzeumot, a svájci Arbonban található híres Saurer gépkocsik múzeumát és Dél-Németország legnagyobb Traktormúzeumát Uhldingenben. Valamennyi sokkal többet adott a technikai kérdések válaszainál, amelyeket egyébként sokszor nem is értettem. Történetek, nők szerepe a férfiak és az autók mellett és családok generációkon átívelő kitartása lebegett az összes múzeum gépjárművei felett.

Ettől kezdve úgy gondoltam, hogy nekem is ki kell vennem a részem a német autókultuszból, na nem azzal, hogy veszek egy Audit vagy VW-t – ezt a vágyam biztosan nem elégítené ki a Volvomániás férjem -, hanem azzal, hogy bejárom a német autómúzeumokat.

A stuttgarti Mercedes Múzeumban ismét ráakadtam egy nőre, egy generációkon átívelő családi vállalkozásra. Itt írtam is róla részletesen.

A sorban a következő a Porsche lett, a hozzánk közel eső Stuttgart-Zuffenhausenben.

A mindennapokban, itt a svájci határ mellett sűrűn jön velem szembe egy Porsche. A legnagyobb élmény még mindig a 911-es látványa, legyen bármilyen korú. Kicsit olyan érzésem van vele szemben, mint azokkal a színészikonokkal (Alain Delon és társai), akiknek éppen olyan jól áll az öregség, mint a fiatalság. Gondolom a férfi olvasók most azonnal bezárják a cikket egy hülye p...a kíséretében. Sebaj, mert most éppen az fog következni, amit szerintem egy nőnek jó tudni a Porsche-ról, ha el akarja varázsolni álmai férfiját.

A pár éve megnyílt stuttgarti Porsche Múzeum – ahogyan a Mercedes is – már építészetileg is egy csoda. S az Univerzum felé hajtó Porschék a nem mindennapi körforgalom közepén csak fokozzák a hatást. A különlegesség, az innováció, az átlagostól eltérő az, ami a látogató eszébe jut, amikor megérkezik, na de ennek így is kell lennie, hiszen a Porschéról is ez jut eszünkbe, nem?

Hölgyeim! Kezdődjön az oktatás! Porsche-morzsák következnek, amelyet biztosan nem tudott a pasid:

• Tudtátok, hogy az első Porsche autó elektromos autó volt? Több, mint 100 éve készítette el egy magyar gyökerekkel is rendelkező gyárosnál, Egger Bélánál Ferdinánd Porsche (aki egyébként az Osztrák-Magyar Monarchia területén, mint szudéta német született). Hihetetlen, hogy ennyi idő után is még kérdéses az elektromos autók elterjedése. Porsche autója már 80 km-t tudott futni egy feltöltéssel.

• Ferdinand Porsche nagyon termékeny férfi volt, s most nem éppen a gyermeknemzésre gondolok. Bádogostanoncként kezdte, s alig kellett neki pár évtized, hogy megalkosson egy hibridautót, pár Mercedes modellt, a Volkswagen Bogarat, a Tigristankot és a híres Renault Dauphine-t. Na jó, ezek közül nem mindegyik volt a legnemesebb tett a világon. S olyan is akad, amelyet nem egészen önként tervezett. A motivációk helyett azonban most koncentráljunk az eredményekre!

• Ferdinand Porsche másik nagy eredménye saját fia volt, aki 22 éves, amikor édesapja önálló útra lép és megalapítja gyárát. Ferry Porsche, a fiú szó szerint jóban rosszban együtt van édesapjával. Részt vesz a népautó (VW Bogár) fejlesztésében, s talán itt pattan ki a szikra nála, hogy a tömeggyártás mellett kell valami igazán időtállót, valami különlegeset is alkotnia.

• A Ferry által 1948-ban megalkotott Porsche 356 az az autó, amely a stuttgarti múzeum óta az én Alain Delonom. Sármja van, elegáns, íves formáihoz legszívesebben odasimulnék. Ferry egyszer azt mondta: „Körbenéztem, s nem találtam meg álmaim autóit, ezért nekem kellett megalkotni!” S így születnek a nagy dolgok!

• Hölgyeim! Ismeritek a kapuzárási pánik jelenséget? Vannak férfiak (s persze nők is), akik ilyenkor nevetséges dolgokra képesek. Bárcsak mindenkinél úgy hatna a kapuzárási pánik, mint Ferry Porsche-nál. Ő ugyanis igencsak az ötvenes éveiben jár akkor, amikor a sokkal nyugodtabb vonalvezetésű 356-os után elkezdi gyártani a 911-eseket. Ilyen kapuzárási pánikot azért elviselnénk, nem? Na jó, a 911-esben már fia, a designer Butzy is erősen benne van. Ő ugyanis a 911-es formájáért a „felelős”. Egyesül apa és fia, a tisztes korú tapasztalt mérnök és a jövőbe látó ifjú az autóban.

• Tény, hogy Ferrynek tepernie kellett, hiszen édesapja és sógora (aki nem más, mint a híres Anton Piëch, a Volkswagen gyár egykori vezetője) nagyban játszottak az autóipar terepasztalán. Ferry a Porsche már egy korábbi erősségét tovább erősíti. Ez pedig nem más, mint az autósport. Ha valami, akkor ez aztán igazán távol áll tőlem! Fogalmam sem volt arról ugyanis, hogy azokban az években, amikor nálunk még Dacia is csak jó 15 évvel később állt a garázsban, már ilyen versenyautókat küldött a világ futamaira a Porsche!?

• A Porsche első versenyautója még Daimler-ékkel (a Mercedesnél keressétek őket) készült valamikor 1922-ben, Sascha névre keresztelték, s már akár 144 km/h sebességre is képes volt.

• Nem csoda, hogy az apuka szárnyain továbbrepülő Ferry és az ő utódai a Porsche 70 éves sporttörténetében 30.000 díjat söpörtek be.

• A három Porsche már halott, autóik azonban élnek, s az általuk mindig is támogatott fejlesztés, kutatás, innováció most is a legfontosabb részét képezi a ma már részvénytársaságként működő egykori családi vállalkozásnak.

Hölgyeim! Sose feledjétek el, hogy cserébe a fenti információk elmondásáért végig kell hallgatnotok álmaitok férfijának hosszas expozéját a motorteljesítményről, a ki- és befújó csövekről, a másodpercek és a gyorsulás fontosságáról, valamint a forma és a levegő összefüggéseiről. No, de éppen az a jó egy kapcsolatban, hogy legyenek dolgok, amelyeket a férfi tud jobban, másokat pedig a nő. A lényeg, hogy mindegyik fél megtalálja egy Porsche múzeumban is azt, ami őt érdekli.

Ha érdekelnek a német autómúzeumok, akkor itt olvashatsz egy összefoglalót róluk.

Mi bejárjuk őket, itt is velünk tarthattok, ha feliratkoztok a hírlevelünkre, akkor le sem maradtok róla.

A bejegyzésben szereplő valamennyi fotót dr. Szalai Krisztián, a blog fotósa készítette, annak másolása vagy felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges! Ha szeretne engedélyt kérni, akkor írjon nekünk: blog@eletsoja.hu