Kedves Olvasóim!

Útjára indítom ezt a sorozatot, az általam megismert német és svájci várakkal és kastélyokkal, s remélem, hogy időnként újabb és újabb részekkel bővül a paletta.

Ezekben az írásokban a fotóknak jut főszerep, én csak egy-egy gondolatot, vagy érzést, hangulatot szeretnék érzékeltetni Veletek. A fotókat nagyobb méretben a Galériában is megtekinthetitek itt.

Első vár, amit bemutatok, a "mi várunk", Hohentwiel Singen.

Minden reggel és este, munkába jövet és menet, immár több, mint egy éve látjuk ezt a képet.

Ha arra gondolok, hogy ezt a várat, a svábok egyik hercege kezdte el építeni a X. század második felében, akkor egy különös érzés fog el: Ezernél is több év, majdnem ötezer évszak, több tízezer katona és fogoly, több százezer látogató és millió történet. S ez csak egy vár, a ki tudja hányból a környéken.

Az út csigavonalban visz fel a várhoz, sűrű erdőségben, időnként rálátást biztosítva a környékre, a Bódeni-tóra,

vagy a svájci Alpokra.

Vágyakozva pillantja meg a látogató a kaput, amely már nem az első szint, hiszen itt van alsó vár is és egy belső vár is.

Ahhoz, hogy a látogató a belső várba érjen még számos meredek kaptatót kell megjárnia, így időközben megpihenve, olyan csodákat lehet észrevenni, mint egy sziklába kapaszkodó fa.

A vár krónikáját olvasva eltűnődtem, hogy a sváb herceg hitvese, Hadwig, aki özvegyi jogán lakott a várban az ezres évek elején, milyen életet élhetett, mit láthatott, amikor kinézett egy ablakon!?

Valószínűleg nem piros tetős singeni házakat, vagy egy festőművészt, aki éppen elkap egyetlen pillanatot a vár ezer arcából.

Miután a környék nemesi családjai csaptak össze a várért, tulajdonosok jöttek és mentek, amíg a harminc éves háborúban egy fontos szerephez nem juthatott Hohentwiel. Nem is csoda, hiszen az emberi erőt meghazudtoló építmény helyzete stratégiailag, már csak a vulkáni hegyen való fekvése miatt is, kiváló volt.

A harmincéves háborúban a franciák lerombolják a várat, de ettől válik éppen olyan romantikussá a belső vár.

Fák nőnek már ott, ahol egykor Hercegek és Hercegnők, majd később rabok sétáltak.

Kövek és borostyán él itt harmóniában, s óvatlanul is elmereng a látogató elképzelve a csupasz falak helyett az egykori várat.

A romok mögül a környék vulkanikus hegyei bukkannak elő. No, azért aggodalomra nincs ok, itt már nincs működő vulkanikus tevékenység.

Singen a kevésbé szép német városok közé tartozik, de a vár szinte minden utcát különlegessé tesz. Járhat az ember bármelyik városrészben, az utcák valamely szegletében biztosan megpillantja a várat, de mindig egy másik nézőpontból, más fényekkel. S ezért soha nem lehet Hohentwiel-t megunni.

Tovább a galériához.