Élet sója

Miért vonzó a francia Riviéra?

2015. május 08. - Tünde Bagó

Utazunk, mindig. Utazunk valójában, s utazunk időnként a kanapén a film és az internet segítségével. Én és a férjem azt tartjuk életcélunknak, hogy minél több helyet bejárjunk a nagyvilágban.

Hogyan választjátok ki utazási célpontjaitokat? - hangzik el sokszor a kérdés a barátok részéről. A válasz pedig nem mindig egyszerű. Van, hogy logikusan keresgélünk, szempontok alapján, amelyekről már írtam itt nektek. S van, hogy csupán megérzés vezérel bennünket. Ahogyan a francia Riviéra, a Côte d’Azur esetében is. Régóta bujkál bennem, hogy látni szeretném, de miért? Mi vonz annyira arra a vidékre?

A gazdagok? A tengerpart? A sok művész lábnyoma? A villák? A mediterrán gasztronómia?

Talán mindegyik egy kicsit, de nagyobb részt az vonz, hogy francia. Úgy képzelem, hogy könnyed, laza, nem túl forró, de éppen kellemesen meleg, finoman elegáns, életteli, ihletet adó és könnyed szórakozást nyújtó. Erre vágyom, ezt szeretném érezni.

Szeretném megtudni, hogy Lord Brougham, a brit lordkancellár mit látott meg Cannes-ban, amiért 1834-ben odaköltözött. S vajon a többi angol, akik követték, csak a Lordhoz akartak hűek lenni, vagy őket is elvarázsolta a város?

sunset-677586_640

Szeretnék áthajózni az Îles de Lérins szigetekre, s miközben az eukaliptuszok és erdei fenyők között a tengerpart felé igyekszem, elkortyolnék egy decinyit a szerzetesek Lérina likörjéből.

Szeretném látni, amit Renoir és Bonnard látott Le Cannet faluból, s azt, hogy mit ajándékozhatott a világ második leggazdagabb embere, Aga kán feleségének.

Szeretném közvetlen közelről átélni Picasso kalandjait Mougins-ban, megérinteni Fernand Léger munkáit Biot-ban, parfümöket szagolni Grasse-ban és átadni magam a művészetnek Saint-Paul-de-Vence-ben.

Vezetni szeretnék mindhárom úton, a hármas számún, amely a Nagy Párkány nevet viseli, 500 méter magasan fut Julius Ceasar óta; a kettes számún, amely már közelebb fut a parthoz, csupán 150 méter magasan 1939 óta; s az egyes számún, amelyet Napóleon építettet és közvetlenül a part mellett húzódik. 

Pörögni szeretnék Nizza színeiben, sétálni a sok ezer itt élő angollal a promenade des Anglais-n art deco villák szeme láttára. Meg szeretném kóstolni a pissaladiére-t, a nizzai sült zöldségeket, a sós burokban főtt tengeri sügért, inni egy pohár bort a Château de Bellet pincészetben.

Szívesen összefutnék George Clooney-val, de ő most bizonyára a Comói-tó környékén vásárolt villáját élvezi. A sztárok nagy részével bajban leszek, mert nem igazán ismerem őket, ahogyan a Nizzában berendezkedett nagy márkák is hidegen hagynak majd. Szeretném azonban látni a napfalut, Coaraze-t, ahol a főtéren Jean Cocteau napórái díszelegnek és állítólag a falu mellől páratlan a kilátás a környékre.

Szeretnék betekinteni a Rothschild villába

villa-rothschild-238543_1280

és beszáguldani Monacóba a Forma 1 pályán, majd megpörgetni a ruletten pár eurót (játékszenvedély kizárva :-) ).

monaco-572428_1280

Érezni a Riviérát, sétálni a tengerparton, elnyalni egy fagyit és nézni a naplementét.

beach-589763_640

Talán ez túl konvencionális és szentimentális, de szerintem egyszer ezt is látni és érezni kell.

Gyertek velem a Riviérára, ahonnan hamarosan élőben jelentkezem.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr2912781942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ildi76 2015.05.09. 06:14:57

Érezzétek jól magatokat és kíváncsian várom a beszámolót. Mi tavaly ősszel sajnos lemaradtunk a betervezett nizzai útról, de a listán továbbra is ott a francia riviéra. Engem Eze kisváros vonz nagyon, remélem, élőben is láthatom majd.

Bagó Tünde 2015.05.17. 18:15:56

Utólag is köszönjük, csodás volt. Beszámolók folyamatosan jönnek. Eze-t csak távolról láttuk, de vissza szeretnénk menni oda még! Üdv Tünde