Rembrandt, Van Gogh, Csontváry, Madarász Viktor, Monet és még sorolhatnánk a nagy szelfikészítőket. Habár náluk inkább volt az ember, azaz önmaguk a fontosabb, mint a hely, amely előtt éppen megfestették magukat. De ott álltak saját ecsetjük előtt, s ugyan nem pár másodperc alatt, de készítettek egy szelfit.
Akkor még tehetség kellett a szelfizéshez, ma már elég a jó technika is.
A szelfizés olyan gyorsan terjedt el a világban, mint a színes televízió. Vannak akik idegesítőnek találják, kivéve, ha maguk is élnek a lehetőséggel, s vannak, akik azért sem, dacból sem csináltak még soha egy szelfit sem. S mivel az ember imádja elmondani, hogy hol járt, kivel és mit csinált, kialakult egy igény a szelfibotra. Hiszen ha nem elég hosszú a karod, akkor toldd meg egy bottal, s máris több látszik a mögötted lévő csodálatos panorámából. (Nem mindenki olyan szerencsés, mint én, akinek saját fotósa van. :-) )
Kreatív marketingesek hamar rájöttek, hogy a szelfizők ingyen reklámot biztosíthatnak egy városnak, egy cégnek, egy múzeumnak, egy kilátónak, s sorolhatnánk. A szelfibottal ugyanis már nemcsak az önarckép, az ember a fotón lesz a fontos, hanem a mögötte láthatóvá tett burkolt reklám. S nincs szükség másra, mint kihirdetni, hogy ez a város, a múzeum, stb. szelfipontja, s hamarosan százak lövik a szelfiket. Szeged városa már meg is csinálta a maga városimázs szelfipontját.
Fotó forrása: http://szegedma.hu/cimke/szelfipont
S tovább is van, mondjam még?
Tegnap felvonóztunk Ausztria Vorarlberg tartományának egyik aprócska hegyére, a Karrenre (mindössze 976 méter). A panoráma innen a Bódeni-tóra, a bregenzi erdőre,
Fotó: dr. Szalai Krisztián
s a Rajna-torkolatra kiváló.
Fotó: dr. Szalai Krisztián
Az élmény fokozása érdekében a szikla pereméről kinyúlik egy üveg, panoráma terasz, amely magasságiszonyattal kész szívroham. Aki azonban bátor, az rögtön a levegőben érezheti magát, legalább olyan szabadnak, mint a madár.
Fotó: dr. Bagó Tünde
A teraszon azonban nehéz olyan szelfit készíteni, még bottal is, amelyben ez a levegőben állás jól látszik. Mit csinált hát a Karren hegy kreatív igazgatója? Fogott egy kamerát, amelyet tisztes távolságban felszerelt, összekötötte a szelfihelyen egy piros gombbal.
Fotók: dr. Bagó Tünde
Így odaáll a turista, megnyomja a piros gombot, s jó esetben a kamera levillantja. Később egy monitoron megkeresheti a fotóját, s eldöntheti, hogy 4 euróért kinyomtatja, vagy egyből feltölti a facebookra.
Sok van mi csodálatos, de a (kreatív) embernél nincs csodálatosabb!
Van még hova fejleszteni a szelfikérdést? Nem tudom, de azt hiszem, hogy igen, csak egy kreatív ötlet kell, amelynek mi balga emberek nem tudunk majd ellenállni.
A kamera által készített fotót itt nem, csupán a Karren facebook oldalán tudjátok megnézni, ha a szeptember 3-ára kattintatok, s megkeresitek a 15 óra 29 perckor készült képet, akkor ott vigyorgunk mi is. Mert ezt ki kellett próbálnunk, ha már szelfibotunk nincs! :-)
