Két évtizeddel ezelőtt sokat lehetett hallani a somogyi megyeszékhelyről, ma már sokkal kevesebbet. A város alszik - mondják! S én most mégis azt mondom, érdemes eljátszani egy kaposvári hétvége gondolatával. Mutatom az érveimet, s mondjátok, hogy nem jöttök!
Kaposvár ma már több, mint Csokonay, Fekete István, Rippl-Rónai, Nagy Imre, vagy Kaposi Mór városa (hogy csak néhányat említsek). Kaposvárra évtizedeken keresztül a színháza miatt érkezett a legtöbb látogató, ma sokkal inkább a természet, a csillagos égbolt, a művészeti programok vonzák ide a turistákat.
Fotó: dr. Szalai Krisztián
Most átlépek az unalmas szobrokon és épületeken, mert azokat én egy ideig minden nap láttam, nektek pedig sokkal izgalmasabb napokat kívánnék Kaposváron annál, hogy csupán ezeket nézegessétek. Ezért jöjjenek inkább azok a látnivalók, amelyekért én, aki hét évig éltem a városban is visszamennék egy hétvégére, s remélhetőleg titeket is utazásra ösztönöznek.
A természet iránt érdeklődőknek a nemrég megnyílt Fekete István Látogatóközpont, a Deseda tó partján nyújt betekintést a környék vízi és erdei növény- és állatvilágába. A hajó formájú épület, akárcsak Tutajos csónakja, bejárja a látogatókkal még az olyan eldugott helyeket is, mint egy rókakotorék, vagy mókus odú. A mesterséges tó körül séta- és kerékpárutak találhatóak, amelyek ősszel a legváltozatosabb színekben pompáznak.
Csaknem egy évtizede lettünk a férjemmel csillaglesők. Ekkor még Kaposváron laktunk és kerestük a fény által legkevésbé szennyezett területeket. Alig pár évvel később kiderült, hogy tudtunkon kívül Közép-Európa csillagászatra legalkalmasabb területén lestük az eget és az égi objektumokat. Majd újabb pár év telik el, s megnyílik a Zselici Csillagoségbolt-park csillagvizsgálóval, megfigyelési pontokkal és kilátóval. Itt érvényes a mondás éjjel-nappal a látogatóközpont vendégei lehetünk. Nappal a kiállítások, a csillagvizsgáló, a nap megfigyelése, míg éjjel maga a zselici égbolt varázsolja el a vendégeket.
Fotó: dr. Szalai Krisztián
Mindig is elbűvölt az, milyen sok művész rajongott egykor a városért. Talán ennek köszönhető, hogy ma is élénk a művészeti élet. A magyar impresszionizmus egyik legnagyobb alakja, Rippl-Rónai József villáját kedveltem Kaposváron a legjobban. A Rómahegyen, viszonylag magányosan, gyönyörű kerttel körbeölelve áll, s őrzi a festő, felesége Lazarine, a velük élő egy-két rokon és a barátok emlékét. Igazi kulturális egylet működött itt, nemcsak festők, hanem szobrászok, írók, költők, művészettörténészek fordultak meg rendszeresen a ház vendégeként. A villában ebbe a hangulatba szippanthatunk be egy látogatás alkalmával.
Az újdonság erejével hatott rám, amikor megtudtam, hogy Kaposváron van Magyarország egyik szabaduló háza, a Paracity. A belváros egyik pincéjében kialakított szobákban megküzdhetünk paranoiáinkkal és megtapasztalhatjuk, milyen az, amikor a szabadulás a tét. Csapatunkat jól kell összeválogatni, ha azt szeretnénk, hogy a 60 perces játékból és a bezárt szobából szabadon távozhassunk. Logika és hidegvér, semmi pánik!
Nem tudnám úgy elhagyni a várost, hogy ne igyak egy kávét a Stühmer kávéházban.
Ott, ahol már a XX. század elején édességbolt, majd kávézó működött. A századelő hangulata, a műemlék berendezés, a fenséges kávé nyugalommal tölti el a betérőt, miközben a szemben álló épületre nézve Csokonai vígeposza, a Dorottya sorai jutnak eszébe:
"Ekkép ezer öröm és kiáltás között
A múlató sereg Kaposba kőltözött. "
Kerekedjetek hát fel a hétvégén és nézzetek el a somogyi megyeszékhely háza tájára!
Higgyétek el számos fantasztikus lehetőségről nem szóltam itt,
de találhattok még vagy egy tucatnyit.
Azt hiszem Csokonai rímjei nálam nem esnek talpra. :-)
