Milyen lenne, ha az útikönyvek nemcsak a történelmi tényeket, a fantasztikus látnivalókat mutatnák be, hanem közölnének néhány érdekes, helyenként elképesztő tényt is azokról a helyekről, amelyek a legnépszerűbbek a turisták körében?
Én biztosan élvezetes olvasmánynak tartanék egy ilyen könyvet, már csak azért is, mert az alábbiakban bemutatott elképesztő, hihetetlen tények, válaszok azokra a kérdéseimre, amelyek egyik-másik helyen bennem is felmerültek.
Rögtön itt az első kérdésem Párizsból: Amikor a Louvre-ban jártunk, s megtudtam, hogy a közel 300.000 műalkotást 8 millió turista látogatja meg évente, akkor bizony felmerült bennem az a kérdés, hogy milyen elképesztő összegbe kerülhet itt a takarítás. Nos, 2500 liternyi viaszt használnak el a múzeum 60ezer négyzetméternyi parkettájára HAVONTA. Azt hiszem ez az adat már önmagában sejtetni véli, hogy mennyi is a takarítási költség a Louvre-ben.
Fotó: dr. Szalai Krisztián
Maradjunk kicsit még Párizsban, hiszen annyi ott az érdekesség. Mit gondoltok, hány kilogramm festékre van szükség a 10.000 tonnányi vasból készült Eiffel-torony lefestésére? Segít, ha megmondom, hogy 250.000 négyzetméter felületet kell lefesteni? Na, gondolnátok, hogy 60 tonna festéket kennek fel a világ leghíresebb látnivalójára? S azt gondolnátok, hogy 7 év alatt ennek háromnegyedét az időjárás lemossa, lefújja? Pedig ez bizony így van. Nyolcévente újra és újra felkenik a 60ezer tonna festéket.
Fotó: dr. Szalai Krisztián
Amikor Rómában jártunk, miközben a Vatikáni Múzeumban sétálgattunk, akkor folyamatosan arra gondoltam a hihetetlen mértékű műkincsgyűjtemény láttán, hogy talán nincs másik olyan ország, amely a nagyságához viszonyítva ilyen gazdag. Mindössze 0,44 négyzetkilométer a tulajdonosa ennek a gazdagságnak. S éppen a nagyságával, pontosabban a lakosainak a számával áll összefüggésben az, hogy a legmagasabb a bűnözési ráta. A bűncselekmények száma itt a legmagasabb a lakosság számához viszonyítva a világon. Szerencsére nem a legsúlyosabb esetek a jellemzőek, hanem olyanok, mint a zsebtolvajlás, s ezek sem az ittlakó vatikániakat érintik, hanem a turistákat. S, hogy ez mennyire csak az összehasonlítás fényében tűnik magasnak az is bizonyítja, hogy a vatikáni börtönben csupán 2 ember számára van hely. :-)
Fotó: dr. Szalai Krisztián
S mit szólnátok ahhoz, ha az utcátokban lévő bankautomata egyszercsak japán karakterekkel kérné, hogy adjátok meg a PIN kódotokat? Meglepődnétek, mi? Nos a Vatikán területén is számíthattok hasonló meglepetésre. Itt található ugyanis a bolygó egyetlen olyan bankautomatája, amely latinul kérdez és adja az utasításokat. Orvosok és jogászok előnyben, bár gyanítom sem a medicina születésekor, sem a római jog fénykorában nem használták a PIN-kód kifejezést. :-)
Fotó: dr. Szalai Krisztián
1456-ban miközben a magyar katonák legyőzték Nándorfehérvárnál a törököket, addig Bécsben a nép éppen az utcára borogatta az éves bortermést. Olyan savanyúra sikerült ugyanis, hogy nem lehetett meginni. Az éppen aktuális osztrák császárnak, III. Frigyesnek ez azonban nem tetszett, s úgy döntött, hogy a Stephansdom (Szent István-székesegyház) északi tornyának építéséhez használja fel az ihatatlan bort. Így még ma is ott lapul a malterben a több, mint 500 éves bor.
A bécsi városháza épülete már neogótikus kinézetével felhívja magára a figyelmet, de sokan megcsodálják a 97,9 m magas tornyát, s a tetején pedig a 3,40 m magas páncélos lovagot, aki 6 méteres lándzsával a kezében áll. Ő az úgynevezett Eiserner Rathausmann, amely Bécs egyik jelképévé vált. Két különlegessége mindenképpen van nagyságán kívül: az egyik az anyaga. Az eisner jelző magyarul azt is jelenthetné, hogy vasból készült, persze itt valószínűleg a másodlagos jelentés, a szilárdra, keményre gondoltak, amikor elnevezték. Ugyanis ennek a szobornak az anyagát beolvasztott orosz vörösréz érmék adták. A másik érdekessége a lovagnak, a cipőmérete: 63-as! :-)
Londonban első dolgunk volt felülni a London Eye-ra, de nem vettük észre, hogy 135 méter magas turistaattrakció 32 gondolájának utolsója a 33-as számot viseli. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy egy szám valahol kimaradt. A londoniakról köztudott, hogy elég babonásak, s innen kezdve már tudjuk is, hogy a 13-as számot nem viseli egyik gondola sem.
Mit gondoltok, mennyi pénzt dobálnak be a turisták a római Trevi-kútba évente? Igen, aki az egymillió euróra gondolt, az nyert. Na nem az egymilliót, mert azt Róma városa kapja, hiszen csak a városnak van joga kiszedni a medencéből a pénzérméket. S miután azok eredete pontosan nem azonosítható be, a város gazdátlan vagyonnak minősítette és jótékony célokra fordítja minden évben.
Fotó: dr. Szalai Krisztián
Írjunk akkor egy ilyen útikönyvet? Nektek vannak olyan kérdéseitek, amelyek egy híres látnivaló mellett merültek fel bennetek? S tudjátok rá a választ? Írjátok meg nekem, ha van ilyen!
