Szabadkán szegedi, Szegeden pedig szabadkai hangulatra lelhet, aki végigjárja a két város nevezetes épületeit. A századforduló jellegzetes építészeti stílusa, a szecesszió - szerencsére - otthagyta keze nyomát a magyar-szerb határ két oldalán álló, a déli vidék két legjelentősebb városában.
Nemrég bukkantam rá egy weboldalra, amely szecessziós sétákat ajánl négy településre: Szeged, Szabadka, Zenta, Palics. Izgalmasnak hangzott és szépen aprólékosan átolvastam valamennyi, a séta útvonalán található épület történetét. Közben megtudtam, hogy a magyar szecesszió legnagyobb képviselőjének, Lechner Ödönnek milyen sok tanítványa dolgozott a déli végeken. Szerencsésnek mondhatták magukat, mert abban az időben a környéken sok vállalkozás működött, amelyek nemcsak az építészet új stílusára, hanem annak finanszírozására is nyitottak voltak.
A sétákat érdemes egy-egy hétvégén felvenni a programjaink sorába, a weboldal nagyon jól használható térképekkel és leírásokkal végigkalauzol bennünket a négy városon.
Én most csak kicsit szemezgetek nektek, kedvcsinálónak.
Szeged
Fölsőbb Leányiskola (ma Tömörkény Gimnázium -Tömörkény u. 1.), a szecesszió magyaros vonulatának képviselője. Rövid ideig hadikórház és börtön is volt. Az indásan elrendezett vörös téglákon kívül, ha sikerül bejutni, a lépcsőházat is érdemes megcsodálni.
A Gróf-palotát (Tisza Lajos körút 20/B) Szeged főügyésze építette 1912-13-ban, elsősorban a város rangosabb hivatalnokainak szánva benne a lakásokat. Ma is lakóépület. Össze is köti stílusával, sajátos építészeti megoldásaival Szegedet és Szabadkát. Raichl Ferenc, a tervező mintha szabadkai családi házának zseniális formai megoldásait, minden részletre kiterjedő tervezői figyelmességét ültette volna át a szegedi bérpalota pazar és impozáns megjelenésébe.
Az Ungár-Mayer-palota (Kárász u. 16.) biztosan mindenkinek feltűnt már, aki Szegeden járt. Bérpalotának épült, a kései szecesszió remekműve. Fő jellegzetessége a kupolaszerű saroktorony.
Szabadka
Ha már ajánlottam Raichl Ferenc munkája kapcsán saját lakását, azaz családi palotáját (Raichl Ferenc park 5.), akkor itt is megemlítem, bár szerintem homlokzata mindenkinek feltűnik majd, aki Szabadkán jár. Az épületen a Zsolnay-gyár munkáit, a muránói üveget és a népi motívumokat is felfedezhetjük.
A Sztojkovics-palota (Köztársaság tér 10.) a város első emeletes épülete volt a XVIII. században. Büszkén is emelkedik a mai napig az utca fölé. Tervezője ugyan ismeretlen, de a későbbi felújításoknak köszönhetően megtalálhatóak rajta a szecesszió jegyei. Az én kedvencem a nagyobb méretű legyező-szerű dísz, amely a sarokerkélyt támasztja alá.
A magyar szecessziós építkezés utolsó szakaszának szép példája Szabadkán a Városháza. "Méretei is lenyűgözők, négy-négy átrium, díszes kapuzatok, látványos attikák, szobrok és domborművek sokasága gazdagítja megjelenését. Egyedül álló jelenség a kétszínű Zsolnay-cserepek játékával, hangsúlyos manzárd tetőivel és a kőszalaggal körbefont masszív földszinti övvel. A város sziluettjében felkiáltójelként magasodó 76 méter magas tornya uralja a városképet" - írják róla a weboldalon.
Zenta
Habár csupán néhány házat emeltek az új építőművészet szellemében, ám ezek több irányzatot képviseltek: a magyar változatot, a bécsi geometrikus szecessziót és a münchenit. Nekem a tűzoltó laktanya (Posta utca 12.) a kedvencem. Nagyon szépen látszik rajta Lechner Ödön hatása, s az organikus stílus jegyei.
Palics
Aki a városba betér azt biztosan magával ragadja a kecses, szecessziós torony, a Víztorony (Hősök parkja). Érdekessége, hogy magas és masszív tömbjét székely kapukat idéző széles ív kapcsolja a nyitott terű egykori villamosmegállóhoz.
Csodás séták, nem igaz? Szánjátok rá magatokat, hogy bejárjátok a déli végeket úgy, hogy közben a szecesszió lesz idegenvezetőtök, s a navigációt a szecesszio.szegedvaros.hu oldalra bízzátok.