Egy reumás beteg és egy kosárfonó közös ötlete alapján született meg a strandkosár, a német tengerpart jelképe.
Írjátok be a keresőtökbe, hogy "német tengerpart", s nézzétek meg a képeket! Az első 10 képben biztosan legalább 4 lesz olyan, amelyen a híres strandkosár jelenik meg. Mondjuk úgy, hogy Németország egyik leghíresebb jelképe, na persze egy korsó sör és egy focilabda után. :-)
Nekem is tetszik, bár korántsem azért, amiért Elfriede von Maltzahn-nak, a reumás páciensnek tetszett. A hölgy betegsége miatt nem akart lemondani a tengerparti kiülésről, de reumájának nem tett volna jót az északi partvidék szeles időjárása, s az erős nap. Így a rostocki kosárfonóval, Wilhelm Bartelmannal összedugták fejüket, s kitalálták a tökéletes strandszéket számára 1882-ben. Így is nevezték még az első modelleket, strandszékek!
Ezek még fűzfából és nádból készültek - másként, mint a maiak - s csupán egy személy tudot bennük ülni. Az emberek ekkoriban még szkeptikusan fogadták a későbbi sztárt, s álló mosókosárnak nevezték. A csúfolódásnak azonban hamar végeszakadt, s 1883-ban az Ostsee (Balti-tenger) mellett, Warnemündeben Bartelmann felesége megnyitotta az első strandkosár kölcsönzőt. A férj pedig még ebben az évben elkezdi gyártani a kétüléses változatot.
A következő években új modellek jelennek meg a piacon, lábtartóval, oldalasztallal, s könyöklővel. A fejlődés gyors, de nem teljesen az eredeti feltalálónak köszönhető, mert ő elmulasztotta a találmányát levédetni.
1897-ben Bartelmann egyik tanítványa jelentős fejlesztéssel áll elő, állítható háttámlát szerkeszt a strandkosárnak.
Ma már valamennyi modellt ezekkel a kiegészítő funkciókkal gyártják, oldalasztalkával, lábtartóval és állítható háttámlával. Régiónként azonban van egy jelentős különbség. A Nordsee (Északi-tenger) mellett használt kosarak szögletesebbek és hegyesebbek, míg az Ostsee (Balti-tenger) partján használatosak gömbölydedek és íveltebbek.
A kosarak a mai napig fonással készülnek, amelyhez kb. 500 méter műanyag szalagot használnak fel. Egy rutinos strandkosárfonónak 8 órára van szüksége, hogy elkészüljön.
Említettem, hogy nekem is tetszik, de miért is? Olyan igazi elbújós, a világból kiszakadós kiülő, amely egy emberekkel zsúfolt helyen is intimmé tudja varázsolni a hangulatot. Átölel és kizárja a külvilágot. Egyik nagy álmom, hogy egy egész napot ülhessek az Északi-tengernél egy ilyen kosárban a férjemmel. Remélem az álom valóra válik, s arról ti is értesültök majd.
Addig azonban van itt még néhány érdekesség a strandkosárról:
Képzeljétek, nemcsak ülésre használható, hanem futásra is! Hogyan? Nos úgy, hogy két oldalt van egy-egy fogója, két ember megragadja és futni kezd vele. :-) S ebből a sportból még világbajnokságot is rendeznek évről évre Zinowitzban, az Ostsee partján. Húsz métert kell futni a kosárral és az eddigi rekord 5 másodperc alatt van.
A leghíresebb strandkosár címet mindenképpen az kapta, amelyben egyszerre ültek a G8-csúcs résztvevői, 2007-ben, Heiligendammban.
Ugyanakkor a legnagyobb kosár címet nem ez kaphatja, mert 2014-ben Heringsdorfban 91 ember ült a világ legnagyobb strandkosarában, amelyet 3 km-nyi szalagból fontak, 3,5 köbméternyi fát használtak hozzá és összesen 85 négyzetméternyi.
Ma is fejlődik még a nagy sztár, hiszen már kapható egy fekvő változat is, amelyből már nemcsak a tengerparti szél élvezhető, hanem sötétedés után a csillagok is kényelmesen leshetőek. Ha szeretnétek a legcsinosabb darabokat megcsodálni, akkor kukkantsatok be erre az oldalra!
Köszönjük hát Elfriede von Maltzahnnak és Wilhelm Bartelmann-nak az északi sztárt, akinek ezúton is kívánunk nagyon boldog szülinapot!