Tajvanra az utazzon, aki erős idegrendszerrel bír és képes akár olykor, a lehetetlennek tűnő dolgokat is humorral, és könnyed egyszerűséggel tolerálni – meséli Németh Rudolf festő, fotós és tervező grafikus művész, akinek életéből sohasem hiányoztak a nehézségek, de arra maga sem gondolt, hogy Ázsiában tényleg ennyire más az élet.

Németh Rudolf jelenleg tervező grafikusként és fotósként keres munkát Tajvanon, ahová felesége és hamarosan születendő gyermeke köti. Az egyik blogbejegyzésem, Alternatív Magyarország egy német kisvárosban kapcsán talált rám Rudolf és izgalmas hozzászólása után megkértem, hogy meséljen kicsit az olvasóimnak Tajvanról, az ottani életről. Ekkor még magam sem gondoltam, hogy egy olyan művésszel hoz össze a sors, aki állított már ki az Opera Galériában Budapesten, New Yorkban az Agora Gallery-ben, Japánban a Hungarian Spirit Exhibition in Tokyo, Japan kiállításon, s fotói bekerültek az elsők közé a National Geographic fotópályázatain és versenyein is.

Hogyan kerül egy magyar művész Ázsia ezen távoli szigetére?

A válasz igen egyszerű: szerelmes lettem. Interneten (Facebook levelezés), ismerkedtem meg jelenlegi párommal, ma már, feleségemmel.  A tajvani hölgy szépsége magával ragadt, ahogyan e sziget sokszínűsége, természeti kincsei és adottságai is.

Jól emlékszem arra a hideg téli napra 2016-ban, amikor izgatottan vártam Budapesten, a Dubain keresztül Tajvanra induló repülőjáratot. Hosszú és kimerítő utazás vette kezdetét, amit akkor még nem tudtam. Gyermeki naivitással és művészi lelkülettel kitömve hátizsákomat indultam útnak az ismeretlenbe.

Azt gondoltam, hogy minden nyelvtudás, és előzetes ismeret, munka és egyéb lehetőségek nélkül bele lehet vágni az igazi NAGY KALANDBA. Tévedtem!

Gyors és drámaian kijózanító volt a valóság, amikor megérkeztem, egy teljesen új világ és a számomra, mindennel ellentétes gondolatok, kultúrák, viselkedési, társasági, étkezési szokások, és szabályok vártak.

Mégis mit kezdhet itt magával egy európai - magyar férfi? - nos ez lehetne a nap kérdése

Pedig a válasz igen egyszerű: " figyel, tanul, tervez, létrehoz, megvalósít, együttműködik, kiteljesedik ".

Ez így leírva jól is hangzik, bár a valóság ennél sokkalta komplexebb és bonyolultabb rendszerű itt Ázsiában.

S milyennek figyelte meg Tajvant a magyar művész? Érdemes utazóként Tajvant is célba venni?

Tajvanra az utazzon, aki erős idegrendszerrel bír és képes akár, olykor a lehetetlennek tűnő dolgokat is humorral, és könnyed egyszerűséggel tolerálni. Tajvanon minimum 2 hetet, de akár 3 hetet is érdemes eltölteni, ugyanis ennyi idő minimum szükséges a sziget teljes bejárásához és Taipei város megismeréséhez. Érdemes lelkileg úgy felkészülni az utazás kezdetekor, hogy bármi-bármikor megtörténhet (pld. földrengés, tájfun és egyéb). Fontos tájékozódni az utazás kezdete előtt, hogy mit szabad behozni és mit nem magunkkal az országba, ugyanis nagyon szigorú ellenőrzések várják az ide utazót.

Sok olyan dolgot „jegyeztem fel” magamnak, amelyek szerintem az úti filmekből kimaradtak.

Vannak olyan előnyei az országnak, amelyek vonzóvá teszik, de hátrányokban sem áll sajnos rosszul.

Saját értékrendem alapján az előnyök:

Politikai helyzetét tekintve demokratikus, szabadelvű társadalom, szabad vállalkozókedvű és barátország. Nyitottak az új lehetőségekre, alapvetően derűs mosolygós nép, nagy a családon belüli összefogás és összetartozás, gyermekcentrikus társadalom, erős és kitartó, szorgalmas, viszonylag nagy teherbírásúak az emberek, a cél érdekében képesek nagy áldozatokat hozni.

Földrajzilag sok a zöld terület és a magas hegy. Szeretnek utazni, mindennapos tevékenység a vásárlás - legyen az kicsi vagy nagy. Jól kiépített a telekommunikációs hálózat, ingyenes wifi-zónák vannak, praktikus éjjel-nappal nyitva tartó 7-shop közértek, ahol szinte minden elintézhető. Jó a tömegközlekedés, elektronikusan vehetünk jegyet, s viszonylag olcsón utazhatunk (ún. chip card rendszer működik). A vonatok gyorsak és tiszták, hatékony belföldi repülőgép járatok vannak.

Szép és egyedi, néhol luxus megoldásokkal bővelkedő belvárost, éjszakai piacokat, választékos zöld-natúr és óceáni étel készítési szokásokat találni.

Korán felismerték, hogy a gazdaság attól is működik, ha a jövedelem igen nagy részét visszapörgetik. A vásárolok, hogy munkát adjak elve viszi előre az országot. Viszonylag magasak a reál keresetek, a minimálbér eléri az 1.000 eurót havonta, a közhiedelemmel ellentétben az árak azonosak a budapesti árakkal.

Gyors, praktikus, egyszerű és rövid hivatali ügyintézések jellemzik Tajvant, gondoskodnak az idősebbekről, rengeteg a gyermek. Senki sem sóhajtozik, kevés negatív gondolat észlelhető, bátrak és tettre készek, objektívek és befogadóak.

Azért vannak hátrányok is (ismét csak a saját értékrendem alapján kategorizálok):

Sok a szmogos város, a szubtrópusi klímának köszönhetően a nyári szezonban (június-október) elviselhetetlen a nagy hőség, extra magas UV sugárzással és extrém magas páratartalommal. Télen sok csapadék, nehezen észlelhető az évszakok és azok változásai. Kevés a strand és a fürdőzésre kialakított terület, a tengerpart nincs kiépítve. Ihatatlan a vezetékes víz, a vízhálózat rendszer elöregedett. Sok a zsúfolt városrész, kevés a mozgásra alkalmas terület.

Nincs turistaút a környező hegyekbe és csak meghatározott helyekre lehet ellátogatni. Gyalogosan lehetetlen közlekedni egyes városrészekben, nincsenek kiépített járda területek és csak keskeny sávban van erre lehetőség. Ehhez párosul a veszélyesen vezető autósok, motorosok és tömegközlekedési járművek tömege. A robogók, mint közlekedési eszközök kiemelten fontos szerepet játszanak Tajvan életében, praktikusak, de nagyon veszélyesek is.

A buszt úgy kell külön leinteni, hogy megálljon a kijelölt megállóban és olykor menet közben kell fel ugrani és leugrani.

A szocreál környezeti hatások a belvárostól eltávolodva egyre jobban érezhetőek. Nagy a társadalmi és gazdasági eltérés, ronda és érthetetlen módon megépített házak zsúfolt környezetben alacsony felszereltséggel jellemzik egyes városokat. Nincsenek illetve, kevés a nyilvános szemetes és wc, viszont rengeteg utcai árus és kifőzde van, ami nem felel meg az alapvető higiéniai elvásásoknak!

Értelmezhetetlen, infantilis gyermeki fotók és grafikai arculatok, reklámok, műsorok, plakátok, címkék, utasítások, jelek tömeges halmaza önti el a várost. Hangos beszéd és egyszerű, konkrét, rövid, határozott kommunikáció jellemző az emberekre.

Erős a kontroll, sok a megfigyelő kamera, de minden tanítási és oktató nevelői célzattal valósul meg. Például a szegényebb régiókban lakóövezetekben magunknak kell a háztartási hulladékot egy speciális rózsaszín zacskóba gyömöszölni, akár naponta kétszer is, hogy végül az utcán várakozva a megadott időpontban azt elszállítsa egy dallamos-zenélő sárga kukás autó.

Milyenek a munkalehetőségek és hogy alakulnak az árak Tajvanon?

Munkaerőhiány nem létezik. Mindenkinek van munkahelye és a reálbérek, messze túl haladják a hazai reálkereseteket. Ahogy már említettem a minimálbér: 1.000 Euró körül van. A lakásbérletek ára nagyban függ az adott városrésztől (szegényebb egyszerűbb régió vagy belváros), nyilván nagy árkülönbséggel érhetők el. Az egyszerűbb városrészekben (pld.: metróvégállomás + 6-8 megállós utazás) már 9.000 TD (1 Tajvani dollár -TD: 8-9 Ft.) körül is lehet 1 szobás lakást bérelni a 6. emeleten, egy belső zöld udvarra nézőt. A mobiltelefon előfizetéses díja 1 hónapra 1.000-1.500 TD, korlátlan nagy sebességű internet hálózattal. (A hagyományos telefonálást nem részesítik előnybe, mert egy speciális applikációt (LINE) használnak, ami szinte mindenre jó.)

A tajvani oktatás rendszer egyedülálló és egyedi. Aki itt szeretne egyetemen tanulni annak érdemes ösztöndíjra pályázni, amely szigorúnak tűnik, de nem lehetetlen.

(Rengeteg az eredeti angol vagy amerikai nyelvtanár és nyelvoktató stúdió. Átlagos keresete óránként egy nyelvtanárnak: 500-700 TD)

A beutazással kapcsolatban 90 napra vízummentes a beutazás. Ha valaki tartósan szeretne itt élni, úgy érdemes az erre a célra kialakított speciális vízumfajták közül kiválasztani a legmegfelelőbbet. Ezek után van esély a tartózkodási engedély kártya megszerzésére. Majd később az egészség biztosítási kártya megszerzésére, amely összege havonta pld.: 700-900 TD.

Természetesen az (igényektől függően) itt is, mint Magyarországon vannak drága és olcsó helyek, ahol lehet lakni, vásárolni, étkezni vagy szórakozni. (Összeségében nincs kiemelkedően nagy eltérés a két ország között.)

Beszélnél kicsit az alkotásaidról, a művészi kifejezésmódodról, a munkáidról?

Véleményem szerint a jó alkotó, teremtő művész közvetlen kapcsolatban áll a Teremtővel, hiszen csak így, ezen az úton válhat belőle valódi originális "köz-vetít-Ő"! Művészeti munkáimban megmutatkoznak azok a rezgések és információk látványvilága, amelyek mind-mind arról tanúskodnak, hogy valami olyat kell létrehozni, ami még nincs és amit még nem tapasztaltunk és nem láttunk.

Mindig készen és nyitva kell állni mindazon lehetőségek és irányok előtt, amelyekben, azt érezzük, hogy "nem akarjuk"! 

Kezdetben 7 évesen, gyakorta nyertem különböző (aszfaltrajz versenyeken) az újszerű, furcsa, szokatlan gondolataim révén alkotott zsírkréta rajzokkal.

Ezt követően közel 30 év múlva festettem először vászonra. Az alkotás szerves részét képezi az összpontosított figyelem és a legmagasabb szintű ábrándozás. E kettő találkozásakor jön létre a lélekben, a gondolatban, és végül a testben, a kezekben, az ecsetben, a színekben a műremek. A másik nagy szerelemem a fotózás, amely egy álomvilágba kalauzolja el a nézőt. Ebben a világban a dimenziók úgy olvadnak össze és alakulnak át az egységes vizuális látványban, hogy a végső hatás, azaz képi forma, egy (Teremtői-pause) állapotot mutatnak be.

Grafikai munkáim egyben szürreálisak, nonfiguratívak és újszerűek. Sok eltérő és egyben izgalmas grafikai alkotásom van. (Ezek olykor politikai kritikát, olykor pedig egyszerű társadalmi véleményt fogalmaznak meg.)

Jelenleg "önszorgalomból" egy folyamatosan frissülő, megújuló projekten dolgozom, amely egy egyedi design elképzelésben megvalósított humoros állat életképeket - történeteket hivatott bemutatni.

Az Élet sója blog olvasói szeretnek megtudni olyan titkos helyeket, amelyeket az útikönyvek nem írnak le, de egy ottélő tud. Ilyen egy szép kilátás a városra, egy eldugott természeti csoda. Biztosan tudsz már te is ilyet!?

Tajvan bővelkedik a látnivalókban, a sziget "gyöngyszeme" SuMoon lake azaz Nap-Hold-tó. Ezt mindenképpen látnia kell az ide tévedt turistának. Ha teheti hajókázzon, vagy pattanjon kerékpárra, (elektromos robogóra) netán libegőzzön egy nagyot – a lehetőségek sokszínűsége magával ragadó. (Sajnos a "piranha" hal miatt a tóban fürdeni tilos még a nyári szezonban is amikor, is 40-45-C és 90-95 % páratartalom van!)

A látnivalók listáját a végtelenségig tudnám sorolni. Turisták által kedvelt és az útikönyvekben szereplő helyszíneket érdemes felkeresni. Én mégis csak azt tanácsolom az ide érkezőnek, hogy vágjanak bele bátran a saját kalandjukba mert, Tajvan egy igazi feledhetetlen ország!

Vannak kedves parkjaim az egyik ilyen, a Napfény park azaz (Sun Shine park). A helyiek egyik kedvenc időtöltése a sárkányeregetés és ebben mesterek a tajvaniak. Este különösen romantikus a hely, színes hídja és éjszakai friss levegője lecsendesíti az amúgy felpörgött életritmusunkat. Érdemes meglátogatni, és egy fél órát csónakázással elütni az időt Bitan körzetben, ahonnan a folyó túlpartjáról (Xindian) vezet fel 500 (1000?) lépcsőfok a hegy tetejére, s kínál a vállalkozókedvűeknek romantikus kalandot egy Bitanára nyíló fantasztikus panorámával fűszerezve.

Érdemes robogóra pattanni (a szükséges iratok birtokában) és bátran felkutatni az ismeretlen és csábítóan hívogató óriás hegyeket amelyek, (halkan megjegyzem) néha titokzatos piramis formát alkotnak.

Milyen a sziget gasztronómiája? Vannak kedvenc ételeid és éttermeid? Melyek?

Ha Tajvanon jársz, felfedezheted a titkos misztériummal átitatott helyi kultúrát, ss az olyan, apró kis vendéglőket, árusokat, amelyek egyedi sajátos ízlésvilága nemcsak az ételkínálatukban van jelen. Az étteremi kínálat sokszínű és változatos akárcsak az éjszakai piac! Természetesen, mint mindenkinek, nekem is vannak kedvenc helyeim. Az egyik ilyen kedves étterem a La Villa Wulai. Wulai híres a gyógyvízéről, amely a természeti adottságoknak köszönhetően gazdag az ásványokban. (Rengeteg kis apró kialakított fürdőshop várja itt a vendégeket).

A "Streetfood" itt Tajvanon létkérdés. A helyi gasztronómia elsősorban az óceáni ételek köré épül. Éppen ezért igen sok pénzünkbe kerül, ha európai, netán "magyar" ételeket szeretnék terítékül.

A helyiek szerint a tofu csodákat tesz a testünkkel, de ettől még nekem nem lett a kedvencem.

Leélnéd az életed Tajvanon?

Feleségem Ting Lee többször is járt Budapesten, s Budapest, Magyarország egy CSODA szerinte. Ahogyan én NEM élném le az életem itt Tajvanon ő viszont IGEN Magyarországon.

Rudolf záró gondolata Tajvan kapcsán:

" Ázsia egy olyan hazatérés, amely utazás kezdetekor a sors (karma) erői hatnak ".

A bejegyzésben szereplő valamennyi fotót Németh Rudolf készítette, annak másolása vagy felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges! Ha szeretne engedélyt kérni, akkor írjon nekünk: blog@eletsoja.hu