Élet sója

Magyarok a nagyvilágban Karácsonykor – Anglia

2014. december 02. - Tünde Bagó

Babakocsis futóverseny és pudding! Zsófi beszámolójából megtudhatjuk, hogyan is kapcsolódnak ezek a dolgok a Karácsonyhoz Angliában. Tudósítónk és családja, három gyermekkel egy kis faluban él Angliában már néhány éve. Húzzátok be adventi vonatunk vészfékjeit és gyertek pár percre a La Manche csatorna túlpartjára Zsófival!

„A kis település, s azon belül is az utcánk egy nagyon összetartó közösség, mert egész decemberünk arról szól, hogy egymást hívogatjuk drinkpartykra. Sokszor komoly logisztikát igényel, hogy mindenkinek beleférjen a táncrendbe a bulija Karácsonyig. A mi házunk is megtelik vendéggel, 24 szomszéd jön át, s ezzel megkezdődik az ünneplés. Ilyenkor én meglepem a szomszédságot valami magyaros étekkel, mákos bejglivel vagy sajtos pogácsával. Imádják!

A fát sokszor már december elején felállítják az angolok, sőt vannak, akik korábban is. Nekem nagyon tetszik ez a szokás, hamarabb átérzi mindenki az ünnep hangulatát. A falut feldíszítik, szinte csak a hó hiányzik egy idilli Karácsonyhoz. Imádunk ilyenkor sétára menni, mert senki nem húzza össze a függönyét, be szabad kukucskálni az ablakokon, meglesni mások karácsonyi dekorációit és feldíszített fenyőjét is.

Az adventi koszorú szerintem errefelé nem divat, mert még az adventi gyertyákat is csak hosszas keresgélés után találom meg. Ennek ellenére én készítek itthon, s minden vasárnap meggyújtunk egy gyertyát.

A Mikulással manapság kezdek gondban lenni, mert Angliában nem december 6-án érkezik, hanem az ünnepek alkalmával, december 25-én reggelre. Eddig minden évben ragaszkodtam hozzá, hogy érkezzen december elején is, de ugye a férjemmel ezt könnyen megoldottuk. Most azonban már nehezebb elmagyarázni, hogy három pici gyermekünk van, akiknek szeretném, ha hasonlóan szép emlékeik lennének, mint nekem voltak. Imádtam a csizmasikálást, a kopogtatást az ajtón, s a zörgős, piros mikulászacskót tele tömve zselés szaloncukorral.

Így most azt találtam ki, hogy december 6-án kitesszük a csizmát, s azt mondjuk, Magyarországról ekkor érkezik a Mikulás bácsi, mert olyan sokfelé kell mennie, hogy ide csak most tud beugrani. Az ünnepekkor pedig majd érkezik az angol Mikulás. Tudom, kicsit sánta az ötlet, de imádott emlékeim így kicsit a gyermekeimben tovább élhetnek.

Mi, itt Angliában nem 24-én este tartjuk a fő ünneplést, hanem 25-én. Ekkor reggel jön a Mikulás, nekem még mindig a Jézuska (bár ezt itt nem tudtam elmagyarázni, csak nézett rám a rokonság, hogy ennek elment az esze, miért jönne a Jézuska?).

Az ünnepekkor én mindig sort kerítek arra, hogy elmenjek a templomba este, itt gondolok az otthoniakra kicsit.

A nagy evések Angliában is a Karácsony fontos kellékei. Az angolok általában valamilyen sült húsos lakomat fogyasztanak a nagy napon. A pulyka a leghagyományosabb étek, de egyre több család asztalára kerül kacsa vagy liba, bár az utóbbinak elég borsos itt az ára. Természetesen a marha is közkedvelt, csak úgy, mint a malacsült. Népszerűek köretnek a zöldségek, kelbimbó, sült krumpli (felig megfőzve, majd a kacsazsírban átsütve), répa, fehérrépa, csőben sült karfiol, póréhagyma.

A desszert a 'Karácsonyi Pudding', ami egy nagyon tömény, mindenféle szárított gyümölcsökkel teletömött sütemény, amihez konyakos vajkrémet szolgálnak fel. A hagyomány szerint mielőtt az asztalra kerül, a puddingot meg kell locsolni konyakkal és 'meggyújtani'! Ez vagy sikerül, vagy nem…

Fotolia_58666306_XS

Első Karácsonyom Angliában két dolog miatt is emlékezetes marad örökre. Az egyik, hogy akkor egy másik magyar lánnyal eléggé magunkra voltunk hagyva itt, távol az otthonunktól. Így a helyi kocsmában kötöttünk ki, amely a nagy ünneplés előtt még kinyit egy pár órára, hogy mindenki megalapozhassa a jókedvet. Megismerkedtünk Semával, egy török lánnyal, akinek megesett a szíve a két magányos magyar lányon és meghívta magukhoz ünnepi ebédre. Belecsöppentünk egy családi ünneplésbe teljesen kívülállóként. Annyira jól sikerült, hogy Semával azóta is barátnők vagyunk.

Ugyanezen a Karácsonyon, hogy tovább oldjuk a magányunkat, beneveztünk a hagyományosan Karácsony második napján, Crewkerne-ben rendezett babakocsis futóversenyre. Beszereztünk egy nagyon régi babakocsit, kicsit kicsinosítottuk, beöltöztünk tükörtojásnak és hajrá! Szerencsétlenségemre én voltam a futós, és a csomag sem volt pehelysúlyú, nem beszélve arról, hogy egy enyhe emelkedővel is szembe kellett nézni. Mindezek ellenére büszkén jelenthetem, hogy megnyertük a lányok futamát! És egy szívinfarktust is majdnem!”

 

Az adventi sorozat többi cikkéért kattints ide: Németország, Spanyolország, Toszkána, Finnország, Hollandia, Svédország, Albánia, Írország, Dánia

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eletsoja.blog.hu/api/trackback/id/tr4912781822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.