Mi köze a kecskének a svéd Karácsonyhoz? Mi az a julbord és hogyan hívogatják a svédek a világosságot? A válaszokat Eszter árulja el, aki családjával Värmland megyében, Svédországban él.

 „November van Svédországban, amikor írok. Ez a legsötétebb hónap, de nem az utcákon. A városokat a svédek már ilyenkor feldíszítik lámpákkal, az utcák szinte nappali világosságban úsznak, a házak ablakaiban pedig kislámpák vagy gyertyák gyúlnak. Ilyen díszes fényárban hamarjában karácsonyi hangulata lesz mindenkinek. A Mikulás ugyan nem jön december 6-án, de annál nagyobb ünnep vár mindenkire december 13-án, Luca napján (Lucia dag).

 Ebben az időszakban otthon a gyerekek segítségével lussebullart sütnek, ami egy S alakú sütemény, mazsola van rajta és sáfrányt tesznek bele. Az alakja miatt Lucia macskájának is nevezik.

Két kislány anyukájaként nagy várakozással megyek a Luca napi óvodai műsorra. Általában késő délután kezdődik, amikor már jócskán sötét van. A gyerekeket felöltöztetik fehér ruhába, fejükön egy világító adventi koszorú van és az óvoda udvarán énekelve együtt hívogatják a világosságot (Luca neve a lux = fény szóból ered). Kérik, hogy mihamarabb jöjjön és űzze el a telet. Nagyon aranyos, megható műsor ez a szülőknek.

(Az alábbi videó nem Eszterék ovijában készült, de jól illusztrálja a Luca napi gyermekelőadást.)

 Egy érdekes dolog azért megmaradt itt a Télapó ünnepből. Ez pedig nem más, mint a julbock, a karácsonyi kecskebak, aki korábban – az északi mondák világában - Thor isten szekerét húzta, majd később a Télapó segédje volt és együtt hozta az ajándékokat vele. Mára már csak a kecske maradt meg, amit főleg szalmából fonnak és piros szalaggal kötnek össze. Mostanában befújjak ezüsttel vagy arannyal is. Különböző méretekben van és már december elején megjelenik a házak bejáratainál.

 A munkahelyeken ebben a hónapban a dolgozókat meghívják egy julbord-ra, azaz karácsonyi asztalra. Általában egy étteremben zajlik és biztosan kerül az asztalra sill (hering), strömming (ecetes hering), lazac, húsgolyók, kolbászok, burgonya és desszertnek a tejberizs.

 A svéd nyelvnek van néhány olyan szava, amely a magyar nyelvben egészen mást jelent. Ez aztán mulatságos dolgokat produkál néha. Ebben az időszakban meghívnak bennünket julfikára és ott kapunk finom julkakát. Ez pedig itt nem jelent mást, mint, hogy elmegyünk egy délutáni kávészünetre, uzsonnára (fika) ahol sütit (kaka) kapunk. Kislányom élvezve a kétnyelvűséget, az óvodában viccel ezzel sokszor, persze a többiek nem értik, hogy min nevet!?

 Jellemző karácsonyi sütemény itt a mézeskalács, de nem a puha, hanem a ropogós fajta. Ez nem hiányozhat egyetlen svéd otthonból sem. Minden évben nagy várakozás előzi meg a Glögg megjelenését, ugyanis mindig egy újabb ízesítéssel kerül ki a System Bolaget (az üzlet, ahol az erősebb szeszes ital Svédországban kizárólagos joggal árusítható) polcaira. Szerencsére alkoholmentes változatok is vannak.

Tradicionális étel még a julskinka, a karácsonyi sonka. Jó nagy sonkadarabot forgatnak mustáros pácba és zsemlemorzsába, majd megsütik. Ez is elmaradhatatlan kelléke az ünnepvárásnak és az ünnepnek.

 Számomra az egyik csodás dolog ebben az időszakban, hogy a svédek még mindig küldenek karácsonyi lapokat (julkort), direkt a Karácsonyra kibocsájtott bélyegekkel (julfrimärke).

 A karácsonyi világítással feldíszített fenyő elsőként nem a házakban, hanem a házak előtt, vagy az erkélyeken jelenik meg, ezt nevezik adventgrannak, azaz adventi fenyőnek. Már advent első vasárnapján megjelenik, s az egész ünnepi időszakban ott is marad. A lakásba nem ezt a fenyőt viszik be, hanem ott egy másikat díszítenek fel. Ennek az ideje általában pár nappal december 24-e előtt jön el. Az ajándékokat jultomten, a svéd Mikulás hozza általában 24-én este vagy 25-én reggel.

 A családunkban ötvözzük a magyar szokásokat a svédekkel, mindig sütök mákos bejglit, várjuk december 6-án a Mikulást, Szenteste pedig a Jézuskát. S az ünnepi asztalra halászlé is kerül.”

Boldog Karácsonyt - God Jul, mondják a svédek.