Eiffel-torony, Colosseum, piramisok, Mont Blanc, Dunakanyar és sorolhatnánk az ezernyi látnivalót a világban. Különböző korok, különböző országok, de egy valami összeköti őket. Sokan szeretnék látni és mindenki szeretne készíteni egy fotót önmagáról, amint előttük áll. Szoktam figyelni a "nagy" fotósokat a turisztikai látványosságok környékén, miközben a sajátomra várok. S így van az, hogy magamban már kategóriákra is osztottam őket:

Vannak a hivatásos fotósok. Na, velük tutira nem találkozol sehol, mert isten tudja mikor dolgoznak, ugyanis valamennyi - máskor ezernyi turistával zsúfolt - látványosságról készített fotóikról hiányzik a turista, süt a nap, kék az ég. Fotóikkal a legnagyobb utazási magazinokban, vagy útikönyvekben ébresztenek rá bennünket, hogy el kell oda mennünk. Ők azok, akik nem is igazán fotós turisták, inkább csak a turistáknak fotózók.

Vannak a profik, akik képesek akár 35 fokban is cipelni a profi cuccukat, csak hogy egy jó képet készíthessenek, amin persze még otthon órákat kell dolgozniuk. Galériába rendezik őket, s időnként barátaiknak mutogatják, esetleg egy-egy pályázatra beküldik.

Vannak a fél-profik, akik lazán fognak a kezükben egy fél-profi gépet és néha kattintanak lazán egyet. Otthon aztán felét törlik, a többit meg büszkén megosztják.

Vannak a "szappantartósok", azaz a kis kompakt gépekkel lövöldözők, akik majd otthon bosszankodnak, hogy mi az a napfolt a piramis felett. Szerkeszteni persze nem tudnak rajta, mert nem is nagyon lehet, ezért jól elraktározzák a gépükön és időnként törlik.

S vannak az okostelefonos őrültek, akik ha selfiznek, akkor nem látszik az Eiffel-torony, ha az Eiffelt fotózzák, akkor meg unalmas a kép, mert nincsenek rajta. Fellövik a felhőbe, mert ott sokáig tárolható, s onnan már csak Steve Jobs szelleme hozza majd vissza.

Néhány napja nagyot néztem, amikor az egyik külföldi,  internetes magazinban megláttam egy cikket, amely hozzám hasonlóan készített egy besorolást a nyaralások fotósairól. Ők kicsit más szemszögből figyelték meg a látnivalók körül ólálkodó turista fotósokat vagy fotós turistákat, s adtak tanácsot nekik. Megosztom veletek ezt a besorolást és a tippeket is, s ha majd útra keltek, gondoljátok ki, hogy ti melyik kategóriába szeretnétek tartozni.

1. A praktikus, aki mindig praktikusan gondolkodik, digitális kamerát használ. Percekig állítgatja a családot, többször újra fotózza a képet, míg végül a top látnivalót jól elhibázza.

Tipp: Ahhoz, hogy a látnivaló legszebb arcát fotózhassa le, figyelje meg, hogy más fotósok mit csinálnak és csinálja utánuk!

2. A profi, akit a lencse előtt még soha senki nem látott. Szívesen utazgat, de soha nem felejti otthon a tükörreflexes gépét, az állványt, a vakut és számos objektívet. Az egész nyaralás alatt derekasan cipeli valamennyit, soha nem hagyja látótávolságon kívül. A legjobb képekért képes veszélyes szituációkat is bevállalni, s megállás nélkül a lencse mögül figyeli a világot, így végül semmilyen globális képe nem alakul ki a látványosságokról.

Tipp: Fogja a kamerát, fektesse az oldalára, s hosszú percekig figyelje azt, ami előtt éppen áll. Az állványt nyugodtan hagyja a hotelban, az objektíveket szelektálja, élvezze időnként a pillanatot a valóságban, s nem a lencse mögül.

3. A pózoló, aki szerint mindig szép a vidék, de a fotó csak akkor jó, ha ő maga is rajta van. Ő az, akinek mindig kell egy selfit nyomni. Az otthonmaradóknak meg sem kell várniuk, hogy a pózoló hazaérjen, mert a selfiket azonnal megosztja a Facebookon vagy az Instagramon. A pózoló alig tud valamit a környékről és a látnivalókról, de a lényeg úgyis a lájkok száma és a kommentek.

Tipp: Minden második selfinél gondoljon arra, hogy a pózolókat nem látják szívesen mindenütt. Egyes múzeumokban már nemcsak a selfibot tilos, hanem a selfi is a műtárgyak védelme érdekében. Sok pózoló elfeledkezik a veszélyekről egy jó selfi kedvéért, s ez különösen veszélyes lehet szafarikon vagy állatkertekben.

4. A kalandvágyó legtöbbször csoportban utazik a barátaival és rengeteg akcióra vágyik. Akciókamerákat használ, mindent úgy készít, hogy az otthonmaradók és majd ő maga is később átélhessék (újra) a kalandot. Sisakra, szörfdeszkára, motorra vagy ki tudja hova kamerákat rögzít, amelyek azután mindent felvesznek. Vigyázat, mert egy három órás motorozásról készült film nem biztos, hogy mindenki számára élvezetes lesz.

Tipp: Nem kell a normál fényképezőgépet vagy kamerát alábecsülni, időnként élvezetesebben örökíthető meg vele egy túra részlete, mint az akciókamerával felvett végtelen száguldás.

5. A spórolós, akinek a jelmondata: a legfontosabb a kedvezményes megoldás. Pénzt kiadni egy emlékért? - ez számításba sem jöhet. Ezért vesz egy egyszer használatos olcsó kamerát, amellyel pár forintért készíthet a legfontosabb látványosságokról egy-egy képet, persze csak távolról, mert nem vesz belépőt, s a kamera pedig nem alkalmas távoli dolgok lefotózására.

Tipp: Az egyszer használatos kamerákat csak abban az esetben szabad megvenni, ha az ember otthon felejti a sajátját, vagy olyan helyen akarja használni, ahol esélyes a sérülés, esetleg szereti a meglepetéseket és a várakozást az eredményre, azaz a fotók elkészítésére.

 Nézzetek szét és magatokba, hátha felfedezitek az őrült fotóst, vagy a pózolót a környéken, s osszátok meg vele a tippeket.