Ilyvó, Lviv, Lemberg, Lwów, Leopolis, Lvov - egy város, öt név, s mindez nem csupán nyelvi játék. A nyugat-ukrajnai város falai között ott lapul az osztrák, a magyar, a lengyel, az ukrán, s az orosz történelem. Talán éppen ezért kezdik a turisták felfedezni és új Prágaként emlegetni Ukrajna lengyel határhoz közeli nagyvárosát.
Leó várában - mert, hogy a név eredete a halicsi fejedelem, Dániel fiától, Leótól származik - kering egy anekdota, miszerint a lembergi vasútállomásra egyszerre fut be a moszkvai és a párizsi vonat. A francia utas kinéz a vonatablakon és felsóhajt: "Végre megérkeztem Keletre!". A moszkvai utas is kinéz az ablakon és azt mondja: "Végre megérkeztem Nyugatra!" :-) Ez több szempontból is jól jellemzi a várost. Ukrajna legnyugatibb, míg az egykori Osztrák-Magyar Monarchia legkeletibb városáról van szó. A XX. században "csupán" hétszer cserélt gazdát, befogadott sokféle hitű és nyelvű embert, jártak ott magyar és lengyel királyok, osztrák császárok, orosz cárok. S jól tudjuk, ami kultúrák találkozási pontjában születik, az mindig különleges lesz.
Aki turistaként érkezik a városba, annak rögtön feltűnik, hogy mennyire visszaköszön az utcákról az egykori Monarchia hangulata. Hiába a viharos évszázadok, a sok vérontás, a városi kultúra eltiprására tett szovjet kísérletek, az utcákról, a házakról a reneszánsz kor hangulata, a XIX. századi k. und k. hangulat, az egyetemi élet adta kulturális lehetőségek sugároznak.
Meglepő, hogy éppen most, amikor Ukrajna keleti része nem a legbiztonságosabb úti célok közé tartozik, ezt a várost az utazási irodák, az utazási weboldalak egész Európában az új Prágaként kezdik el hirdetni.
"Lemberg, az élvezetek városa!" - látható a magazinok szalagcímein! S nem csupán csábító reklámszövegről van szó. A német, a lengyel, az örmény, s a galíciai építészet emlékeit őrző - az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított - Óváros igen gazdag klasszikus kávéházakban (mintha csak Bécsben járna az ember) és csokoládémanufaktúrákban. Nem maradnak el az igényes éjszakai élet alappillérei, a jazzbárok és éjszakai klubok sem.
A város kulturális életét elsősorban az egykori osztrák egyetem alapozta meg, számos olyan tanárral, mint a magyar Bolyai János. S a város olyan szülöttei, mint Martin Buber, a filozófus, Stanisław Lem, a kortárs lengyel irodalom egyik meghatározó alakja, Mozart egyik fia, Franz Xaver Wolfgang és Solem Alejhem is hozzájárultak ahhoz, hogy ma is komoly szellemi központtá váljon Kelet és Nyugat határán Lviv. A város szülötte Alfred Redl ezredes is, akinek tragikus életét Szabó István filmjéből ismerhetjük.
Számát sem tudni a sok apró piacnak, ahol a régió termékein túl izgalmas könyvekre, s hanglemezekre lehet találni a legváltozatosabb nyelveken. Az utcasarkokon a lembergi zeneakadémia hallgatói igényes, újragondolt ukrán népzenét és rockperformance-t játszanak. A város a tanulni vágyó ukrán fiatalok fellegvára, sok zenével és bulival. Prágához képest azonban itt a turisták tömegeinek csak töredékét lehet találni.
Ahogy az építészetben, s művészetben, úgy a gasztronómiában is erőteljesen érződnek a különböző hatások. A keleti vidékkel ellentétben itt a kávé hódít, s nem a tea. A belvárosi kávézók nagy része mellett komoly kávépörkölő működik. A rétes-kreációik mellett jelen van a palacsinta, a Mlynzi, legfőképpen alma és cseresznye töltelékekkel. Természetesen az egyik legnépszerűbb fogás a híres borscs, - ami nem Oroszországból, hanem Ukrajnából származik valójában -, s hagymából, céklából, káposztából, marhahúsból készítik. Az alkoholok között itt is a vodka a hódító, de jelen van a sokak számára szokatlan párosítás, likőr és tej.
Lembergben járva kötelező betérni egy grúz étterembe, amelyből többet is lehet találni a városban. Ahogyan a kis örmény boltokat is érdemes felfedezni.
Az ünnepek, a várost érő hatásoknak köszönhetően éppen olyan színesek, mint az építészet, vagy a gasztronómia. Decemberben a katolikus, míg januárban az ortodox karácsonyt ünnepli Lemberg, s így mindkét hónapban az egész város ünnepi díszbe öltözik, s a közbe eső újévet hatalmas ünnepségekkel köszönti.
A városi séta során nem szabad kihagyni a templomokat. Katolikus, görög katolikus, evangélikus, református, örmény mind megtalálható itt, sőt a Dominikánus dóm, amely a XV. században épült, s 1745-ben átépítették, egy másik érdekességgel is szolgál. A szovjet időkben itt hozták létre az Ateizmus Múzeumát, számos egyházi ereklyét, kegytárgyat szállítottak ide az ország szinte minden pontjáról. Ennek következtében napjainkban itt található Ukrajna legjobb és leggazdagabb szakrális gyűjteménye, amelyet az alagsorban állítottak ki, mivel a dóm ismét vallási funkciót tölt be. Lemberg/Lwów szimbóluma a Szent György bazilika, amely a mai Ukrajna egyetlen barokk bazilikája.
Bécsből közvetlen repülőjárat van Lembergbe, de egy szép őszi kirándulás lehet Krakkóval összekötni Nyugat-Ukrajna színes városát Lviv-et. Cseh- és Lengyelországon át autóval is sok látnivalót ejthetünk útba a Budapesttől 8 órán tartó út során.
