Miért olyan finom a svájci sajt és csokoládé? Mert a tehén, aki a tejet adja hozzá, isteni, alpesi levegőt szív és gyógynövényekben is gazdag szénát eszik. Talán innen az ötlet, hogy akkor csomagoljuk be az alpesi szénát és az alpesi levegőt!
Vasárnap reggel egy svájci farmon volt szerencsém reggelizni.
Miután degeszre ettem magam a svájci finomságokkal, helyben sütött kenyérrel, helyben készült sajtokkal, helyben készült kolbásszal és helyben készített teákkal, betévedtem a farm kisboltjába. Pár pillanatig nem is akartam hinni a szememnek, amikor a polcon, hosszú, tömött sorokban állt a széna zacskóba csomagolva.
Szerencsém volt, hogy egy Svájcban született barát is velem volt és rákérdezhettem, hogy jól látom-e a tasak feliratát, miszerint ez alpesi szénaleves alapanyag?
Megerősítő választ kaptam, továbbá, hogy miért is ne lenne finom, hiszen a teheneknek is ízlik. Sajnos a tasak tartalmának pontos összetételét sehol nem találtam, de a tartalomnak határozottan széna kinézete volt. S ekkor eszembe jutott Cseresznye, a tehén, akivel még a Gruyère sajtgyárban találkoztam (itt olvashattátok a bejegyzést), s büszkén mesélte, hogy az alpesi szénától olyan finom ám az ő teje.
Hogy milyen lehet a szénaleves nem tudom, de ígérem, ha kipróbálom, elmesélem majd nektek. Addig is ezen a weboldalon ti is rendelhettek Svájcból finom, alpesi szénát levesnek. S az elkészítés módja pedig a zacskón megtalálható.
S alig tértem magamhoz a sokktól, amikor ma szinte az összes svájci és német újságban azt olvasom, hogy egy találékony brit, aki már 20 éve él Svájcban palackozza az alpesi levegőt. Nem kamu, tényleg igaz. Már honlapja is van az angolnak, ahol 3 méretben lehet megvásárolni a palackozott, alpesi levegőt. Ha megelégszünk csupán egy-két szippantással, akkor alig 97 dollárt, azaz kb. 28ezer forintot kell fizetnünk, na de ha nagy a család és mindenki szippantani akar a jófajta svájciból, akkor bizony már zsebbe kell nyúlni. A 3 literes kiszerelés ugyanis már 247 dollárt, azaz csaknem 72ezer forintot kóstál.
A világ legjobb levegőjeként hirdeti a produktumot - amelynek készítésére, azaz palackozására azért kíváncsi lennék -, de nem nagyon akarja elárulni, hogy honnan származik. Közben azért valamiféle GPS koordináták is találhatóak az üvegek címkéin, amelyhez csak azok férnek majd hozzá, akik megrendelik. Addig is titok, hogy honnan származik a levegő. Annyit azért elárult az üzletember, hogy egy népszerű hegy közelében lévő gleccser levegőjét palackozza.
Felmerül a kérdés, hogy vajon a levegőért kellett-e neki fizetnie valakinek? Esetleg a svájci államnak? Ahogy a svájciakat ismerem, kitalálnak valamit, hogy azért ne legyen olyan boldog az angol. :-)
John Green azt állítja, hogy a bevétel negyedét egy jótékonysági szervezetnek ajánlja fel, a megnevezett szervezet azonban erről még mit sem tud, ahogyan a svájci lapok kiderítették.
Aki megrendelné a svájci levegőt, mielőtt felbontja, olvassa el a használati utasítást, mert ugye a levegő gyorsan kiáramlik az üvegből, ismétlés nem lehetséges. Állítólag legjobb behűteni és az orrhoz közel helyezni, rágondolni a gleccserre, s nyitni.
Azt hiszem, hogy megint bebizonyosodott, a világ az őrület határán van, de nem jobban, mint én, aki itt élek az Alpok lábánál és hetente dobálom az üres üvegeket az üvegvisszaváltóba, ahelyett, hogy megtölteném finom alpesi levegővel, mellékelnék hozzá egy kis szénaleves alapot és feldobnám a netre töredéke árért, mint John Green.
Most mondom, aki szeretne egy kis alpesi levegőt, az most szóljon, májusban szállítom neki, mindösszesen 1000 forintért litérjét. Ennyiért a csatos üvegtől és a szép címkétől ugye eltekintetek?
Levegőt tessék! 1000 literje! Levegőt tessék!