Sokan vagyunk az utazással úgy, hogy életünk része, de talán keveseknek adatik meg annyira az életük részévé tenni, mint egy XIX. századi magyar utazónak,

Vámbéry Árminnak.

Először akkor figyeltem fel rá, amikor Frei Tamás készített a Frei dossziéban egy filmet róla. Ma is megnézhető ez a film itt.

Később a Magyar Elektronikus Könyvtár segítségével elolvashattam a Dervisruhában Közép-Ázsián át című művét.

Az első érték, amely vele kapcsolatban eszembe jut, az a kitartás. Elszántan hitt abban, hogy fel kell fedeznie a török kultúrát, meg kell keresnie a magyar nyelv gyökereit, amely véleménye szerint a török kultúrában keresendő. Tökéletesen elsajátította a török nyelvet, s az iszlám vallást. Évekig élt Konstantinápolyban és tanulmányozta a török kultúrát.

Itt kapott kedvet keleti utazásához is, el akart utazni Közép-Ázsiába, ahová akkoriban európai ember nem juthatott be. Marco Polo óta, hatszáz évig egyetlen ember sem léphetett be a kánok birodalmába. Ismeretlen vidék volt ez a világ számára, amelyet Vámbéry mutatott meg. Kitartása, amivel Dervisként, azaz török szerzetesként indult el az útnak tette az egész világon ismertté, talán Magyarországon a legkevésbé. Ma ez egyszerűnek tűnik, de akkoriban, amikor a kánok birodalmában elég volt egyetlen rossz mozdulat, amellyel leleplezhette magát, hogy nem török, hanem európai, elég volt ahhoz, hogy kivégezzék. Vámbéry azonban olyan tökéletesen ismerte a nyelvet, az iszlám kultúrát, hogy végigjárhatta az Ezeregyéjszaka meséinek helyszíneit, s később hazatérve megmutathatta azt a világnak.

Ajándékötleteim: Ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a keleti kultúra után és szereti az útleírásokat a Magyar Elektronikus Könyvtárból itt letölthető Dervisruhában Közép-Ázsián át című könyvét, amelyet kinyomtatva és szépen beköttetve egy nagyon izgalmas ajándékot adhatunk Karácsonykor szeretteinknek. S aki a mesék világába is szívesen vándorol, annak ajándékozhatjuk a bookline.hu oldalon ma is kapható Ezeregyéjszaka meséit felsorakoztató sorozatot.