Megsértett, megalázott, megbántott, megcsalt, elhagyott, kihasznált, elvált nőkkel van tele a világ. Nekik kívánok most egy olyan férjet, mint az enyém!
Kinyitom reggel az újságot, s minimum egy celebpár válságáról, egy megvert nő problémáiról, jó pár megcsalásos storyról, s töménytelen kapcsolati válságról szóló cikkbe botlok. Szerencsére csak olvasom és nem kell átélnem, nem kell a környezetemben tapasztalnom. Szerencse ez csupán? Vagy egészen más okok vezetnek, vezettek oda, hogy a mi életünk, a mi kapcsolatunk teljesen normális? Lehetne elemezgetni az elmúlt 15 évet, amit együtt töltöttünk, de azt hagynám inkább azokra, akik kívülről látnak bennünket. Én sokkal inkább szeretném megmutatni nektek, hogy milyen egy rendes, szerethető, holtomiglan-holtodiglan férj a feleség szemével:
1., Minden nap bókol! Nem biztos, hogy éppen a külsőmre kapok pozitív visszajelzést, lehet éppen egy alkotásom, vagy egy vicces mondásom is a bók tárgya. A leghétköznapibb öltözékemben is megjegyzi, hogy jól nézek ki.
2., Minden vacsora, amit elé teszek, ízlik neki, s ennek hangot is ad. Egyetlen elrontott ételt sem az én hibámnak tulajdonít, úgy kell ráerőltetnem, hogy ezt most tényleg én csesztem el. :-)
3., Írásaim legnagyobb rajongója! Eszébe nem jutna azért hibáztatni, hogy időt, energiát ölök egy olyan dologba, mint az írás, a blog, az alkotás, még akkor sem, ha jelenleg még nem hoz naponta bevételt a családi kasszába.
4., Soha nem tesz negatív, megalázó megjegyzést rám, sem mások előtt, sem akkor, ha kettesben vagyunk.
5., Naponta többször felhív, üzenetet küld, ebédhez jó étvágyat kíván!
6., Ha elmegyek a barátnőmmel shoppingolni, s üres kézzel térek haza, akkor kedvesen leszid, hogy miért nem vettem magamnak valamit!?
7., Minden nap kifejezi, kimondja, hogy szeret! S a jó éjt puszi sem maradhat el!
8., Soha nem áradozik más nőkről nekem (szerintem másoknak sem), de minden nővel udvariasan viselkedik.
9., Kinyitja előttem az ajtót, kihúzza a széket az asztalnál, feladja a kabátot, fogja a kezem, s eszébe sem jut, hogy ne mutassa ki nyilvános helyen, hogy együtt vagyunk!
10., Csupán orvosi szempontból erőlteti mindkettőknek a diétát és a sportolást, de ezt is, mint általában mindent, együtt csináljuk.
11., Majdnem minden döntést közösen hozunk meg, a maradékot csak azért hozza meg maga, mert én döntésképtelen vagyok. :-)
12., Nem szívesen megy el egyedül sehová, nem tart fiús estéket, nincs foci és sör, de van számítógépes játék (elmondása szerint az is csak akkor jó, ha én is a közelben vagyok), borozgatás a közös barátokkal, mozizás a felkarolt kamaszgyerekekkel.
13., Nincs enyém, tied, csak mienk van! Ahogyan nincs szükség hangzatos feminista és női egyenjogúság dumára sem a részemről, mert az egyértelmű neki, hogy a nő is ember, éppen annyira, mint a férfi.
14., Nem kell kis diplomáciai játékokat játszani, csatákat vívni, a háborút, amit az élettel vívtunk, hogy megtaláljuk egymást már menyertük.
15., A lelki és testi bántalmazást sem ő, sem én nem ismerjük, s eszébe sem jutna egyikünknek sem előhúzni az élet sötét fiókjából, ahogyan a nyitott kapcsolat név alatt futó menekülő útra sem tartunk igényt.
16., A legfőbb szórakozása(unk) a beszélgetés egymással. Beszélgetünk minden reggel a reggelinél, a kocsiban, a vacsoránál, az ágyban, a fürdőben, a teraszon, stb.
S a sort talán még lehetne tovább folytatni, de attól félek, hogy nem hinnétek el, vagy azt gondolnátok, hogy elfogult vagyok, s homályos a szemüvegem. No de inkább egy ilyen mámoros homályt, mint egy szenvedő kapcsolatot.
Ugye megértitek, hogy miért kívánok most, így Valentin-nap alkalmából minden nőnek ilyen férjet? Habár az a gyanúm, hogy nem is akar minden nő ilyen, normális kapcsolatot magának! Akinek pedig hasonlóan jók a tapasztalatai, annak azt tanácsolom, ne felejtse el kimutatni, hogy ő is mennyire szereti a férjét. Viszonozza hasonlókkal, s egyszerűen érezzék jól magukat, egymást, mert az élet túl gyorsan repül ahhoz, hogy ne élvezzük!
Boldog szerelmet, boldog házasságot, boldog párkapcsolatot!