Apró ország, világraszóló befolyás, felejthetetlen tájak és számos kulturális hatás - Svájc egy mondatban. Az alpesi országban a három karácsonyi nap alatt minimum háromféle karácsonyi szokással ünnepelhetünk. Északon a német, délnyugaton a francia, délkeleten pedig az olasz hagyományokon alapul az ünnep. Linda, aki nem messze Zürichtől, Argau kantonban él, kollégái segítségével próbál mesélni a német Svájc karácsonyi szokásairól, legnagyobb meglepetésként a karácsony esti lóhúsról is.

 „Az elmúlt években Svájcban elsősorban a karácsony előtti készülődésben vettem részt, az ünnepek alatt leginkább a magyar szokásokat részesítettem előnyben. December hónapban nagyon élvezzük itt is a karácsonyi vásárokat, sikerült már eljutni a zürichi, a baseli, az interlakeni és a berni karácsonyi vásárba, s nyugodt szívvel mondom, hogy valamennyi más élményt nyújtott. Soha nem fogom elfelejteni, amikor beléptem a zürichi pályaudvarra, amely advent idején karácsonyi vásárrá alakul át, és megláttam az óriási fenyőt a közel 5000 darab Swarowski kristállyal díszítve. Annyira illett a városhoz, a gazdag és elegáns Zürichez.

Ahogyan illett a romantikus Baselhez a templom melletti téren a kézműves karácsonyi portéka, Bernben az utcahossznyi vásár,

vagy Interlakenhez a város melletti hegyoldalban feldíszített alpesi házak. Svájc igazán képeslapra való hely, de karácsonykor már egyenesen meseszerű.

 A Mikulás december elején érkezik Svájc német részén, s úgy hívják "Samichlaus". Ugyanúgy piros ruhája van piros kapucnival és fehér szakálla, mint ahogyan én megismertem gyermekkoromban Magyarországon. Kíséri egy "Schmutzli", aki a Krampusz svájci megfelelője. Samichlaus és Schmutzli december 6-án este jönnek el a gyerekekhez az otthonaikba (ha a szülők megkérték rá), de ellátogatnak az iskolákba, óvodákba és a munkahelyekre is (a szülők magukkal viszik a gyerekeket aznap), sőt bevásárlóközpontokba is. Zsákban hoznak mogyorót, mandarint, Lebkuchent és más finomságokat. (ha gazdag a család biztos Lindt-Mikulás jön hozzá, legalábbis az árult Lindt-csomagokból ítélve). A gyerekeknek itt is mondókákat kell mondani, hogy megkapják ajándékaikat.

Azt mesélik, hogy régen azzal fenyegették szegény gyerekeket, ha rosszak, akkor a Samichlaus beteszi őket a zsákjába és elviszi...., de ezt ma már nem mondják. Egyes szülők szokták mondani a kicsiknek, hogy megbünteti a Mikulás ha rossz..... Azt nem tudom hogyan, a virgács itt ugyanis nem szokás.

Az olasz-Svájcban (Tessin) van egy női megfelelője is a Mikulásnak, a Befana. Tessin kantonban a gyerekek január 5-én este zoknikat aggatnak ki, amelyeket a Befana-boszorkány reggelre mindenféle jóval (ha jó volt a gyermek) vagy káposztával (ha rossz volt a gyermek) töm tele. Azért jó az olasz-Svájci gyerekeknek, mert ők Mikulásra és januárban a Befanától is kapnak ajándékot. No, ez a német Svájcban nincs így.

Az adventi készülődéshez van adventi kalendárium, mely 24 ablakból áll és mindegyik mögött finomság van. Szintén van adventi koszorú négy gyertyával (klasszikus) vagy eggyel (modern).

 Itt is a legfontosabb családi és egyházi ünnepnek számít a Karácsony. Ez az az ünnep, ami összehozza a családokat akár a távolból is, ha nem is mind a három napot, de legalább egy-egy napot együtt töltenek.

Legfontosabb "kellékek" a svájci karácsonyhoz:

- szépen feldíszített karácsonyfa (színes gömbök, masnik, égők)

- kiadós - barátokkal vagy családdal együtt elköltött - jó ebéd

- ajándékozás

- néhol karácsonyi dalok éneklése vagy a karácsonyi történet felolvasása.

A karácsonyfát nem a Jézuska hozza, azt már – sok családnál - előre feldíszítik egy hónappal Karácsony előtt vagy első adventkor. A gyerekeknek az ajándékot az angyalka hozza és csengettyűvel jelzi ha megjött.

Személy szerint azt látom, hogy a Karácsony egyházi megünneplése igen hasonló a miénkhez, legalábbis ami a református megünneplést illeti: előtte passió-előadások, adventi imaalkalmak, előkészítő lelki alkalmak, feldíszített karácsonyfa a templomban, karácsonyi történetről szóló igehirdetés-sorozatok.

 Egy másik kollégám, aki szintén itt a német Svájcban nőtt fel, elmesélte, hogy ők nem díszítik fel korábban a fát, csak 24-én délután. Leginkább édesanyja foglalatoskodott vele, s ő tette mindig az ajándékot is a fa alá, ami általában játék volt a gyerekeknek és ruhanemű a felnőtteknek. Ezután szervírozta fel édesanyja a Fondue Chinoise-t. Ehhez a sajtfondühöz ló- és borjúhúst főznek, mindenki sajátmagának az asztalnál. Apróra vágott hússzeleteket szúrnak a villára, az asztal közepén elhelyezett forrásban lévő húslébe mártják pár percre, majd a sajtba és még különböző szószokba. A hús mellett kínálnak zöldséget, kenyeret, s csírákat is a fondühöz.

Ezen kívül szeretik Karácsonykor a Raclettet, mindenféle Spätzle-t (galuska sajttal, szalonnával) és a Rösti-ételeket (ez reszelt krumpli mindenféle variációjú "feltéttel"). Az utcákon lépten-nyomon forró sült gesztenyét és Magenbrotot (édes, apró sütemény) árulnak. A sült gesztenyét nagyon szeretik, de jól is készítik!

A karácsonyi vásárokban megtalálható a Chäsbrätel, amely egy berner oberlandi specialitás (bár sok helyen fellelhető már Svájcban). Raclettből csinálják, a sajt olvadt, 1cm-es rétegét kenyérre húzzák,

kicsit esetleg megfűszerezik és kész.

December 25-én aztán mindenki elindul a rokonokhoz, majd 26-án pedig a hegyekbe kirándulni, ahol ekkor már hóban nincs hiány."

Boldog Karácsonyt! - Schöni Wiehnachte! 

Az adventi sorozat többi cikkéért kattints ide: Németország, Spanyolország, Toszkána, Finnország, Anglia, Hollandia, Svédország, Albánia, Írország, Dánia, Ausztrália, Magyarország, Skócia, Luxemburg, USA, Belgium, Szardínia