Élet sója

Meleg őszi séta Bonnban fényképező nélkül

2012. november 14. - Tünde Bagó

Kedves Olvasóim! Bocsássátok meg nekem, hogy most fotók nélkül írok, de remélem így is átérzitek Bonn hangulatát. Segítek a linkekkel, amelyek elkalauzolnak Benneteket egy-egy téma igazán sokoldalú oldalára.

 Az üres utcák kövei csak saját lépéseim zaját verték vissza. Elvétve sietett el mellettem egy-egy bonni őslakos. Az őszi langyos reggeli szellő néha megsimogatta arcomat, a reggeli kávé illata bekúszott az orromba és a kihalt utcák csöndje fülemen keresztül segítette az agyamat, hogy elkalandozzon a szombat reggeli Bonnban.

Tovább

Tarte Tatin

– avagy hogyan juthat az alma a tepsi aljáról a torta tetejére

Jamie Oliver-től tudom, hogy a Tarte Tatin-t a francia Tatin nővérek egy véletlen konyhai baleset következtében „találták fel”. Megjegyzem nagy sikerrel. Párizsban már nagyon vonzott ez az édesség, de csak jóval párizsi utazásunk után mertem kipróbálni, mert kicsit nehezen tudtam elképzelni, hogyan lehet alul a töltelék, felül pedig a tészta. Jamie azonban segített, könyvében (Jamie belevág) és honlapján nagyon jól leírja és bemutatja az elkészítést. A franciák az almára esküsznek, de nálunk a sült alma nem a kedvenc, ezért maradtam a Jamie videón is látható banános verziónál. Így ősszel azonban ott a szilva is, amely szintén isteni sülve.

Annak is nagyon örültem, hogy ebben a receptben a tészta egy egyszerű leveles tészta, amely fél órás sütivé teszi a Tatin-tortát. Szóval a legnehezebb az volt, hogy találni kellett egy olyan tepsit, amelyet fel lehet tenni a gázra, kb. 4-5 cm magas a széle, s a fél kilogramm leveles tészta 0,5 cm-esre nyújtva úgy fedi le, hogy a széle még négy-öt cm-re visszahajtható. Elsőként a tésztát készítsétek el, mert azután gyorsan történnek majd az események. Ezután a sütőt kezdjétek el a gázon melegíteni, tegyetek bele 100 gramm barna cukrot, 100 ml calvadost (alma esetében, a banánnál én amarettot tettem, a szilvánál konyakot tennék) és vanília rudat, a kikapart magjával (én sokat használom a Bourbon vaníliás cukrot, szerintem a legjobb, helyettesíthető a vanília rúd). Addig kell melegíteni, amíg világos színűre nem karamellizálódik, ezután jöhetnek a gyümölcsök, félbevágott banán, szilva vagy alma (az utóbbi a magháztól megszabadítva). Óvatosan meg kell keverni és addig főzni, amíg gyümölcs puhulni nem kezd, ekkor jöhet 50 gramm kockára vágott vaj, amikor ez is elolvad, akkor borítsátok rá a tésztát, persze már levéve a gázról, s óvatosan rá kell nyomkodni a tésztát. Vigyázat a karamell igen forró, s átjöhet a tésztán! Ezután már csak a sütés jön, 190 fokon előmelegített sütőben 25-30 percig kell sütni. Látszani fog a tésztán, mert szépen barnul. S most jön a legnagyobb kihívás. Meg kell fordítani, így lesz belőle torta. Nagyon veszélyes hadművelet, de végrehajtható, csak jó felszerelés és ügyes „katona” kell hozzá. Szóval, mindenképpen a tepsinél nagyobb tálcát, nyújtódeszkát tegyetek rá, húzzatok serpenyőfogó kesztyűt és „mint a villám” fordítsátok meg. Nem szabad elkeseredni, ha egy-két gyümölcs ott marad (nem jellemző, de előfordulhat). Gyorsan visszailleszthető a helyére.

 S már ehető is a hűs őszi szélben a forró gyümölcsök és a karamell fogságába esett tészta.

Jó étvágyat!

Elviszem a saját gépemre a receptet - letöltés pdf.-ben.

Sonkás zellerrakottas

Hosszú, családi hétvégék után, amikor gyomrom kővé meredve tüntet, keresek egy jó kis könnyű ételt. Így találtam rá a zellerrakottasra egy karcsúsító könyvben. A fogyókúrás ételek nem híresek arról, hogy jól lehet lakni velük, de ez a kis egyszerű előétel, főétel, vagy „csak úgy” étel igazán finom és laktató. S persze nem hanyagolhatóak el a zellerszár jótékony hatásai sem: jót tesz az emésztésnek, a gyomornak, a hasnyálmirigynek, tisztítja a vért és vízhajtó hatású. Szóval kész főnyeremény ez az eledel, s leginkább azért is, mert kb. 10 perc alatt össze lehet rakni, s másik 10 perc alatt megsül.

Mit is kell venni hozzá? (A hivatalos recept 4 személyre készült, de szerintem ez inkább 4 kínai, s 2,5 magyar gyomorra való, bár attól is függ, hogy előételnek, vagy főételnek szánjuk. Előételként 4 fő, de főételként pirított zsemlével vagy magvas kenyérrel 2,5 ember jóllakik.)

18 dkg fokhagymával, zöldfűszerekkel ízesített sovány krémsajt (ha nincs éppen ilyen sehol, akkor natúr, s nyugodtan ízesítsük mi magunk)

12 vékony szelet, sovány sonka (ne legyen hártyavékony, inkább kicsit vastagabb gépsonka, vagy bármilyen más, amit szeretünk)

4 szál szálzeller (vigyázzatok, hogy ne legyen öreg, nehéz megállapítani, de, ha nagyon sárgák a levelei, akkor már az bizony a korban van, szép zöld színűnek kell lennie)

6 evőkanál zsírszegény natúr joghurt

4 evőkanál frissen reszelt parmezán sajt (tudom, nehéz reszelni, bár úgy finomabb, de mára már megkímélnek ettől bennünket az üzletek, van reszelt is)

1 csomó újhagyma (szerencsére ezt is lehet most már mindig kapni)

zellersó és bors (elárulom nektek, hogy én a zellersó helyett közönséges sót használok, de a borsot mindig frissen töröm)

Elkészítés:

A megtisztított szálzellert (nem igényel nagy tisztítást, én csak mosom, levágom az elszíneződött részeket) három egyenlő darabra vágom, így a négyből rögtön 12 lesz. Ki gondolná?!

Veszek egy sonkát és beletekerek egy darab szálzellert, majd a többivel is ezt teszem. Elhelyezem őket szépen sorba egy sütésálló tálba, vagy 4 kisebb tálba (előétel esetén, vendégeknek ez elegánsabb). A megtisztított újhagymát karikára vágom és rászórom a sonkatekercsekre. Megsózom és borsozom. Elkeverem a krémsajtot a joghurttal és szépen rásimítom a tekercsekre. Végül megszórom a parmezánnal és közepes hőfokra melegített (villanysütőben 180 fok) kb. 10 percig sütöm. Akkor jó, ha a parmezán kicsit megpirult a tetején, na azért ne túl gyorsan.

S a már említett szárított zsemlével vagy magvas kenyérrel tálalom és várom a jótékony hatásokat.

Jó étvágyat!

Elviszem a saját gépemre a receptet - letöltés pdf.-ben.

Aranygaluska

1 dl tejet meglangyosítok, vagy, ahogy mama mondta: meglangyítok. Hozzáadok 3 evőkanál lisztet és 1 egész élesztőt, s hagyom, hogy kovász legyen belőle (kb. 10-15 perc, akkor jó, ha már habos). 7 dl tejet, 7 púpos kanál cukrot és 1 jó teáskanál sót összelangyosítok. Megolvasztok ½ (12,5 dkg) margarint.

Kimérek 30 dkg réteslisztet és 70 dkg sima lisztet egy tálba. Először a liszthez adom a kovászt, összekeverem, majd a margarint és fokozatosan a tejet, dagasztom (én kézi mixer dagasztójával csinálom). De a kitartó háziasszony kézzel is jól meg tudja dagasztani, mert mi van, ha egyszer elromlik a gép (én jártam már így, s úgyis szenzációs lett, de nagyon fárasztó volt). Lehet, hogy nem kell az összes tej, a lényeg, hogy ne ragadjon, s kicsit keményebb legyen, mint az átlagos kelt tészták. Miután megkelt háromfelé osztom a tésztát és egyenként kinyújtom, kb. 2-2,5 cm vastag legyen. Majd kiszaggatom közepes pogácsaszaggatóval. Egy 30x40 cm-es nagyságú tepsit kibélelek sütőpapírral és lerakok egy sor tésztát, olvasztott vajjal meglocsolom, ráteszem a cukros darált diót, majd rákanalazok baracklekvárt. Újabb tészták, olvasztott vaj és újabb sor dió és lekvár, majd ismét tészta. A tepsiben 30 percet kelesztem még, megkenem tojással és 160 fokon 30-40 percig sütöm. Akkor igazán jó, ha szép piros a teteje, de vigyázzunk a túlsütéssel, mert kiszárad.

 Vaníliasodóval kínálom!

 Vaníliasodó

 Hozzávalók:

1/2 l tej
2 tojássárgája
5 dkg cukor
1 kiskanál liszt
1 csomag vaníliás cukor vagy 1/4 rúd vanília
1 dkg vaj

2 tojásfehérje
2 dkg cukor

Elkészítés: A tojássárgáját 1 dl tejjel, a cukorral és a liszttel elkeverjük. A tejet a vaníliás cukorral felforraljuk és forrón a tojássárgájához öntjük. Tűzre tesszük és folytonos keverés mellett addig főzzük, amíg sűrűsödni kezd. Forrni nem szabad a mártásnak, mert a tojássárgája összecsomósodik benne.

Akkor van készen, ha a kanálról nem fut le, hanem azt sűrűn bevonja. Ha a tűzről levesszük, beletesszük a vajat, és ezzel fényesre keverjük. A 2 db tojásfehérjét 2 dkg cukorral kemény habbá verjük és a forró mártáshoz keverjük.

Nyugodtan lehet emelni az adagot arányosan, mert az egy adag kevés a fenti galuskához.

Jó étvágyat! 

Elviszem a saját gépemre a receptet - letöltés pdf.-ben

Őszi színkavalkád

Kedves Olvasóim!

Minden évszakot szeretek, mert mindegyik olyan más, s ezzel biztosítják a változatosságot az életünkben. Az ősz színeivel kápráztat el leginkább, imádom a színesedő leveleket nézegetni, s csodálkozni, hogyan képes a természet eme csodára. Az őszi gyümölcsök és zöldségek is sok különleges étel elkészítésére sarkalnak. Igaz, manapság már nehéz megmondani, hogy melyikük őszi, hiszen minden évszakban kapható szinte valamennyi. Azért néha mégis jó a piacon nézelődve egy-egy termelőt kifaggatni, hogy a standján lévő gyümölcs, vagy zöldség éppen milyen fajta, hogyan lett ilyen szép és mit készítenek belőle otthon. Ilyenkor biztosak lehetünk abban, hogy éppen az aktuális évszak gyümölcse kerül a kosarunkba.

Nemcsak a lakás őszi díszítése, hanem egy-egy őszi étel, sütemény is fokozhatja az évszakhoz illő hangulatunkat. Így már egyből nem a sok borús, esős nap jut majd eszünkbe, hanem a finom szilvás, vagy almás sütemény, vagy a csodás sült tök illata.

Elsőként ezen az őszön a francia Tarte Tatin tortát ajánlom nektek, amelyet a Párizsi séta című blogbejegyzésben már olvashattatok, de most én is újra megsütöttem és úgy éreztem ezt a receptet itt is elő kell venni.

Irány a Tarte Tatin torta receptjéhez.

Könnyű napok

Kedves Olvasóim!

Ez az oldal lesz a gyomor és bélnyugtató oldal, valamint az időkímélő receptek helye. Ha már sokat és nehezen emészthetőt ettünk, ha túl vagyunk a nagy ünnepeken, a hosszú hétvégi családi evéseken, vagy egyszerűen csak valami könnyűre vágyunk, akkor napokig csak ilyen ételek kerülnek az asztalunkra. Próbálok kicsit figyelni egy-egy hozzávaló jótékony hatására. S a másik fontos tényező az idő, amiből szerintem mindenki szűkében van. Miután nem a mienk a lottó főnyeremény, ezért dolgozni is kell, nemcsak főzni. Szeretem, ha egy ételt csak gyorsan összerakok és magától megsül vagy megfő. S ha még egészséges is, akkor ez a mi emberünk, akarom mondani eledelünk.

Elsőként egy karcsúsító könyvben talált zellerrakottast teszek itt közzé, készítsétek és fogyasszátok!

Sonkás zellerrakottas

Dolce Vita - Édes élet

Imádjuk az édességeket! Sajnos ez nem éppen előnyös dolog, de inkább sportolunk, csak néha ehessünk finom süteményt vagy csokit. Vannak régi és új receptjeink, de mindegyiken tuningoltunk egy kicsit.

A csokisak vannak előnyben, mert azt tartjuk a férjemmel, hogy csoki nélkül lehet élni, de nem érdemes. Erről itt olvashatsz egy bejegyzést!

S akkor jöjjenek a receptek: 

Csokoládés-kávélikőrös torta

Sacher-torta

Dobos-torta

Tirolis Nusskuchen (diós sütemény)

Festett „ékszerdoboz” a Rajna partján

Ujjaimat végighúztam a kőfalon és hamar az a bizsergető érzés fogott el, amit minden várban érzek. A történelem rezgése, az egykor itt élt emberek szelleme, a falakba ivódott illatok, s a mindezektől megváltozott levegő. A várak, amelyek bizonyítják, hogy itt is szükség volt a védelemre. A Hohenklingen vár úgy áll Stein am Rhein település mellett, hogy vigyázó szemei folyamatosan a betolakodót kémlelhessék. A város házai és szűk utcái, innen a magasból is igazi középkori település hangulatát idézik, amelynek szívében ott áll a templom.

 

Tovább

Családi receptek

Kedves Olvasóim!

Ezen az oldalon olyan recepteket találtok, amelyeket édesanyám vagy nagymamáim sokat készítettek. Gyermekkoromban rengeteg napot töltöttem nagymamám konyhájában, no persze nem a főzéssel, hanem mert ő is ott volt. Én általában olvastam, amíg ő főzött, süteményt készített. Jól emlékszem a csigapödrésre, vagy az aranygaluska készítésre. Persze soha nem figyeltem akkor - legalábbis tudatosan nem - a készítést, de a mai napig orromban vannak az illatok, s látom magam előtt mamát, ahogyan kiveszi a lábasban sült aranygaluskát. Talán a tudatalattim már akkor raktározta a készítés fortélyait, mert az első önálló aranygaluska készítésem - sem mama, sem édesanyám nem élt már ekkor - szenzációsra sikerült. A barátaim eleinte nem hitték el, hogy én csinálom, de, amikor megkóstolták, akkor azt mondták, hogy ez csakis házi lehet. Azt hiszem egész gyermekkorom nyugalma, amit a mama konyhájának atmoszférája adott, benne van ebben a fantasztikus kelt tésztában.

Induljon, hát a családi receptek oldal az aranygaluskával a Mama emlékére.

Aranygaluska vaníliasodóval

Az evés sója - Receptek

Kedves Olvasóim!

Ennek az oldalnak nem az a célja, hogy felvegye a versenyt a nagy gasztronómiai blogokkal, csupán barátaim unszolására lett része a blognak. Nagyon sok vendég fordul meg nálunk, a távolság miatt több napot is itt töltenek, amelyet mindig nagyon élvezünk. Ilyenkor a megérkezésükre próbálok mindig valami olyat készíteni, ami kicsit ünnepi, a további napokra pedig olyat, ami könnyen az asztalra kerülhet, hiszen mindig sok a program. Rendszeresen kérik és viszik magukkal a receptjeimet a találkozás élménye mellett. A hétköznapokban is ügyelek arra, hogy minden héten kerüljön az asztalra egy új recept alapján készült étel. Nem szeretek és nem is tudok egész napokat a konyhában tölteni, hiszen időnként dolgozni is kell! Viszont szeretem a jó és változatos ételeket. Legyen az magyar, vagy nemzetközi, hús, vagy vega, édes, vagy sós, bármi jöhet. Állandó főkóstolómért nagyon hálás vagyok, mert mindig mindent megeszik, számára nincs rossz étel.

A recepteket én is sokszor kapom barátoktól, tanulom a családtól, keresem a neten, vagy böngészem a nagy szakácsok oldalait, könyveit. Két embernek feltétel nélkül hiszek, Stahl Juditnak és Jamie Oliver-nek. Azért szeretem őket, mert földön járó receptjeik vannak, bármelyik az asztalra tehető, nincs semmi flanc, design, csak a nemes egyszerűséggel elkészített étel. Mindig ügyelnek az alapanyagokra, s pontosak a mennyiségek, a leírások. Ráadásul a Jamie Oliver-nek van számos étel elkészítéséről megtalálható videója az interneten. Ezen kívül azért én is szakácskönyv párti vagyok. Veszem és írom. A saját szakácskönyvem a legnagyobb érték, hiszen abban már a kipróbált receptek vannak benne. Ezt osztom meg most veletek. Csak és kizárólag azokat, amelyeket én magam is elkészítettem már. Egy részét itt a blogon is olvastátok, de ezen az oldalakon is megtalálható lesz a könnyebb keresés érdekében. Egy kicsit sajátos módon kategorizáltam, remélem élvezitek majd az időnként felkerülő recepteket. Elsőként a kedvenc családi receptemmel indítanék, az aranygaluskával.

Az alábbi kategóriák fokozatosan nyílnak majd meg, további receptekkel:

Nyári vigasságok

Őszi színkavalkád

Téli melengetők

Tavaszi kivirágzás

Dolce Vita - Édes élet

Családi receptek

Könnyű napok

Ünnep öröme

Élmény kategória nélkül

A kölni angyal

Kedves Olvasóim!

A kölni dóm egy novellára ihletet engem, amelyet most itt adok közre. Állandó fotósom, Férjem mellett egy Kölnben élő barátunk képeit is láthatjátok beillesztve. Mielőtt elkezditek az olvasást, kérlek Benneteket indítsátok el az alábbi zenei darabot, szorosan kapcsolódik az íráshoz.

A történet teljes egészében a fantázia szüleménye, bármely hasonlóság a valósággal csak véletlen.

A kölni angyal

Anyám olyan szorosan fogta a kezemet, amikor a kölni házhoz értünk, hogy már nem éreztem az ujjaimat. A május végi nap sokkal korábban burkolta magát sötétbe, mint máskor. Már alig lehetett látni az utcákon, pedig még csak vacsora körül járt az idő.

Katonák futottak végig a Glockengassén, anyám behúzott a 4711-es számú ház árkádjai alá.

Tovább

Bevettük Konstanzot

Singenbe költözésünk megnyitotta előttünk Németország és Svájc legszebb tájainak kapuit. A Bódeni-tó, a Fekete-erdő, az Alpok egyaránt hívogatnak, amikor lakásunk ablakain kitekintünk, munkába igyekszünk, vagy elmegyünk bevásárolni. Első kirándulásaink közé Konstanzot vettük, mégiscsak kerületünk központja. No meg ugye ott van a magyar kapcsolat, Luxemburgi Zsigmond, akinek talán könnyebb volt belovagolnia a városba – legalábbis Ulrich Richental krónikájában megtalálható képek tanúsága szerint -, mint nekünk egy késő nyári hétvégén. A szombat délelőtti ébresztő, tartalmas reggeli és néhány vásárlás elintézése után indultunk el a hozzávetőleg huszonöt km-re lévő Konstanzba. A város határában már érezhető volt, hogy igen erős a forgalom, de a centrumban szinte már budapesti dugó fogadott. Az Altstadt nyolc parkolóházából csupán kettő esetében nem volt kiírva a megtelt tábla, de éppen ez a kettő volt azonban az, ahova a szabad kettő helyre huszonkét autó várt. Negyven perces dugózás, s parkoló keresés után, látva az utcákon hömpölygő tömeget döntöttünk úgy, hogy visszavonulót fújunk, s inkább Singenben töltjük a napot. Tanulhattunk volna már az elmúlt hónapokból, hiszen a német lakosság szombaton indul el bevásárló hadjáratára, mert hétköznap dolgozik, vasárnap pedig nincsenek nyitva az üzletek.

Vasárnap reggel azt gondoltuk, hogy ha hatszáz éve egy magyar királynak sikerült bejutnia, akkor nekünk is fog. Sikerült, bevettük Konstanzot. Minden parkolóház tárt karokkal várt bennünket.

Utazási tanácsként írom most itt le, hogy mit szoktam csinálni a viszonylag kis városokba történő látogatáskor annak érdekében, hogy elkerüljem a több tonnányi útikönyv beszerzését. Előző este az interneten kikeresem a város(ka) turista információs pontjának címét, a közelében egy parkolóházat, s miután autónkat eltesszük, megrohamozzuk a „i” pontot, ahol beszerezzük a város térképét. Szerencsére a legtöbb ilyen térkép tartalmazza a legfontosabb látnivalókat és azok elhelyezkedését, s sok esetben rövid leírást az adott nevezetességről. Nagyon megkönnyíti a városok felfedezését ez a stratégia.

Konstanzban az „i” pontos látogatás után – ahol persze magyarokkal is találkoztunk – elindultunk a tó partján, a promenádon. Itt az Imperia szobor uralja a kikötőt.

Tovább

Kaland Luxemburgban

Kedves Olvasóim!

Az új oldal tiszteletére most más lesz ez a bejegyzés. Egy novellát kaptok ajándékba, amelyben egy kicsit csöpögős történeten keresztül kalauzollak Benneteket végig Luxemburgon, a számomra oly kedves országon és fővárosán.  Feltöltök egy videót is, amely a novella helyszíneit örökíti meg, hang is jár hozzá, ezért ne feledjétek bekapcsolni a hangszórót. 

A történet teljes egészében a fantázia szüleménye, bármely hasonlóság a valósággal csak véletlen.

Kaland Luxemburgban

Marthe Luxembourgba érkezésekor először az uniós negyed új felhőkarcolóit pillantotta meg. Szerette a várost. Luxembourgban minden olyan tiszta, kifinomult és nyugodt. Gyermekkorában édesapjával sokat jártak ide. Mostanában a barátnőkkel jöttek át egy-egy ígéretes pasifogó partira. A belváros egyik föld alatti parkolójába vitte be Minijét, ahonnan közvetlenül a város egyik legszebb parkjának közelében ért a felszínre. Az Adolphe híd alatt húzódó zöld szigeten, a Pétrusse völgyében sétautak kacsáztak mindenfelé. Marthe kedvenc helye az a pad volt, ahonnan a szemben lévő sziklába vájt kazamata maradványát és a titokzatos lépcsőt vehette szemügyre. Édesapja sokat mesélt a kazamaták rejtélyeiről, amelyeken Marthe mindig elámult. Ez a sziklába vájt lépcső olyan volt, mintha hívogatná a szemlélőt az erdőbe.

Tovább

Ajánlott linkek

Bad Münstereifel: http://www.bad-muenstereifel.de/

Bamberg: https://www.stadt.bamberg.de/http://bamberger-dom.de/

Bazsalikom: www.bazsalikom.lap.hu

Cukrászat: Pierre Hermé cukrászat - PárizsSolymár -ZazziKarolina - BalatonfüredDaubner Cukrászat - Budapest,

Flammkuchen: http://www.nosalty.hu/recept/elzaszi-flammkuchen

Fotók vászonra: http://www.kepmania.eu/

Fűszerek: http://fuszer.lap.hu/

Hotelek: Norvégia - P-hotel,

Jamie Oliver: http://www.jamieoliver.com/

Mainau szigete: http://www.mainau.de/

Norvégia: Vigeland ParkFram Múzeum,

Nürnberg: www.nurnberg.lap.hu

Párizs: www.parizs.lap.hu, Erotika MúzeumDali Múzeum,  Cité des Sciences et de l’IndustrieOrsay múzeumVictor Hugo múzeum - Maison de Victor Hugo, Fragonard - Parfüm múzeum, Modern művészetek múzeuma - Pompidou központ - Centre Georges Pompidou,  Csatornahálózat múzeum - Le Musée des Egouts de Paris,  Hamisítványok Múzeuma,  Legyezőmúzeum, Musée de la Vie Romantique - Romantikus élet múzeuma, Lakás bérlet, Lakás bérlet2, Pierre Hermé cukrászat,

Pesto: http://pesto.lap.hu/

Rádióteleszkóp: http://www.mpifr-bonn.mpg.de/

Róma: www.roma.lap.hu, Hotel, Múzeumok,

Zsámbék: http://zsambek.lap.hu/

 

 

 

 

 

 

 

Fotók

 

Ezen az oldalon a bejegyzésekhez kapcsolódó fotók láthatóak, kiegészítve a helyszínen készült, de a bejegyzésben nem láthatóakkal is.

A fotókat csak a honlap tulajdonosának engedélyével lehet felhasználni.

A Galériába a nevére kattintva juthatsz el. Ott, miután egy bélyegképre kattintasz előjön nagyobb méretben a kép, a kép alatt láthatod a kép címét, majd a kép jobb sarka alatt lapozhatsz. 

1. Galéria: Korzika 1. 

sziklak_a_parton4

2. Galéria: Korzika 2.

szines_sziklak_blog3. Galéria: Genf

viragora_blog

Élet sója blog szerzője

süti beállítások módosítása