Érdekes, mozgalmas, kalandos, érdekfeszítő, lebilincselő úti cél a Bodeni-tó - már a magyarok szerint is!

Érdekes, mozgalmas, kalandos, érdekfeszítő, lebilincselő – írják az izgalmas szó jelentése kapcsán a szótárak.

Érdekes, mozgalmas, kalandos, érdekfeszítő, lebilincselő – írom és mondom én, ha a Bodeni-tóról van szó.

Hosszas autózásaink alatt olyan játékot játszunk, amelyben egy-egy helyhez a legjobban passzoló jelzőt próbáljuk megtalálni. Nem elég azonban megtalálni, indokolni is kell annak jogosságát. Ha hiszitek, ha nem a Bodeni-tó kapcsán volt a legnehezebb megtalálnunk a megfelelő jelzőt. Talán azért, mert túl jól és túl régóta ismerjük, vagy talán azért, mert nem lehet egy jelzővel leírni? Örömmel jelentem, hogy megtaláltuk a legjobban ráillő jelzőt, IZGALMAS. Sőt, szerintünk a legizgalmasabb német tó a Bodeni-tó.

Bizonyára már sokan fenik is a kést, hogy az bizony nem Bodeni-tó, hanem Boden-tó magyarul. Nos, igazuk van, de ... S akkor kezdjük is a név izgalmasságával.

Izgalmas a Bodeni-tó a neve miatt. Miért? Német nyelvészek és történészek sok időt töltöttek azzal, hogy kinyomozzák, honnan is ered a tó neve, Bodensee, amely a magyarra fordítás szabályai alapján Boden-tó. Ráadásul angolul Lake Constance, amely a tó központjával, Konstanz városával hozza összefügésbe a tavat. No, de nézzük mit is nyomoztak ki a tudósok!

A Bodensee nevét valószínűleg onnan kapta, hogy Bodmanban, az egyik tóparti településen, a középkorban volt egy királyi palota. A palotára történő hivatkozásokban gyakran szerepelt a szomszédos tó, amely így Bodmansee, majd Bodensee lett. Sokan azt gondolják, hogy sokkal inkább a Boden, mint valaminek – itt egy tónak – a fenekére, aljára utaló német szóból keletkezett, s leginkább a mélységére utalhatott. A magyar nyelv fordítási szabályai szerint is ebből kiindulva lett Boden-tó (hiszen az „i”-hez Bodenersee-nek kellett volna lennie), de a köznyelv szinte soha nem így hivatkozik rá.

Kérdezz meg egy Németországban élő magyart, hogy ismeri-e a Boden-tavat, tízből kilencen rávágják, hogy az inkább Bodeni-tó. Talán ők lehetnek elsősorban a felelősek azért, hogy ma már a magyarok többsége így ismeri a három ország határát simogató tavat: Bodeni-tó.

S persze kicsit én is, hiszen egy személyes okból (amelyről itt már írtam nektek) használom, szerzői jogommal élve a Bodeni-tó kifejezést.

Bodman település már gyorsan el is visz bennünket a következő izgalmak felé.

A Bodeni-tó izgalmas, mert olyan emberek nőttek fel (éltek vagy élnek) a környéken, mint Zeppelin gróf, III. Napóleon, Fülöp herceg (II. Erzsébet királynő férje), s Peter Lenk, aki Németország egyik legismertebb, kortárs, szatirikus szobrásza. A híres Imperia és a meztelen Angela Merkel szobrok mindenki számára ismerősek lehetnek, hiszen itt írtam már róla. Zeppelin grófra minden nap emlékeztet egy Friedrichshafenből felszálló Zeppelin-léghajó, III. Napóleon gyermekszobáját, édesanyja kastélyában Arenenbergben ma is eredeti mivoltában láthatjuk, Fülöp herceg iskolapadjába pedig akár még mi magunk is beülhetünk a salemi kastély melletti internátusban.

Izgalmas a tó, mert három ország fogja körbe, de egy nyelvet beszélnek mindenhol. Ausztria, Svájc és Németország, egy közös biztosan van bennük, a német nyelv. Svájc kicsit kilóg ugyan a sorból, az érdekesen hangzó svájci némettel, de azért az is német. Úgy járhatunk be három országot itt a tó mellett, hogy közben végig német nyelvterületen maradunk. A köszönésre azért figyeljünk, mert az bizony mindenhol más, s sokat elárul az ottélőkről is. Egy kis segítség:

A svájci területeken megérkezéskor Grüezi (kiejtés: grücci), ha többen vannak, akkor Grüezi miteinander (kiejtés: grücci mitáinander), búcsúzáskor Ade (kiejtés: adé) a köszönés.

Osztrák területen megérkezéskor Servus (kiejtés: szervusz), távozáskor Tschüss (kiejtés: csüssz) vagy Auf Wiedersehen (kiejtés: auf viderzén) járja.

Német földön érkezéskor Hallo (kiejtés: halló – fontos, hogy nem heló), távozáskor Tschüss (kiejtés: csüssz) vagy Auf Wiedersehen (kiejtés: auf viderzén) jellemző.

Izgalmas, mert szervezhetünk ide sportos, történelmi, lazulós, kulturális, gasztronómiai utazást is. Mondj egy sportot, amelyre nincs lehetőség a Bodeni-tónál? Ne erőlködj! Nincs ilyen! Mondj egy történelmi korszakot, amelyből nincs itt emlék? Ne erőlködj, nincs ilyen! Mondj valamit, ami ellazít! .... Oké, ilyet is találsz a tó mellett! Mit ennél legszívesebben? .... Rendben, tudom melyik étterem kell neked a Bodeni-tó mellett! Múzeum? Színház? Koncert? Olvasás? Fesztivál? ..... Már hozom is a programfüzetet, válassz! S igen, ennyire sokszínű a környék, de erről egy egész könyvben kellett írnom. Olvasd el A Bodeni-tó – Több mint útikönyvet (itt) vagy látogass el a tó egyetlen magyarnyelvű turisztikai oldalára itt (amelyre folyamatosan töltjük fel az izgalmas dolgokat a tóról) és megérted, hogy miről beszélek.

Izgalmas, mert olyan múzeumjai vannak, amelyek sehol máshol Európában. Ott van például a Rolls-Royce Múzeum Dornbirnban, amelynek gyűjteménye egyedülálló Európában és különös tulajdonosáról itt már írtam nektek. Ott van a Dornier Múzeum, amelyben magad is beülhetsz egy helikopterbe, s megismerheted Zeppelin gróf munkatársának a repülés és az űrhajózás számtalan területén visszaköszönő munkásságát. Ott van a Textilmúzeum Sankt Gallenben, ahol a textilszakma és a textíliák fejlődéséről kaphatunk átfogó képet, az antik világtól napjainkig. Megismerhetjük a svájci, a Sankt Gallen-i textilipar múltját. A textilkönyvtárban kétezernyi svájci szövetmintát nézhetünk meg, s közben kiderül, hogy a legnagyobb márkák, a Chanel, a Dior vagy az Armani ma is az itteni anyagokkal dolgozik.

Izgalmas, mert, ha keletre és délre tekintünk, akkor az Alpok, ha nyugatra, akkor a Fekete-erdő, s ha északra, akkor a Duna kerül a látókörünkbe. Ha a fentiekben kétség fogott el, hogy milyen sportokra van lehetőség a tó körül, akkor most biztosan minden kétséged eloszlott. A Bodeni-tótól az Alpok, a Fekete-erdő, s a Duna-völgye alig egy órányi járóföldre található. Kiszélesíti a lehetőségeket ez a tény! A Fekete-erdőben rögtön ott van Németország legnagyobb kaszkádos vízesése Tribergben, a Duna mentén olyan kastélyt találni, mint a sigmaringeni, az Alpoknak meg nem kell reklám, úgy hiszem.

Izgalmas, mert a táj, amely körbeveszi változatos, sokszínű! Elég a Hegau vulkánjaira nézni, amelyeken egy-egy középkori várrom csücsül, vagy az Appenzelli-dombságra tekinteni, amelyről már itt írtam nektek. Különös hangulatot kölcsönöznek a partmenti szőlő- és gyümölcsültetvények is.

A Bodeni-tó nem egyetlen összefüggő tó, hanem több tóból áll, s helyenként a Rajna köti össze ezeket a részeket. Ettől még izgalmasabbá válik a vidék, szigetek, ki- és befolyások, majd végül Schaffhausennél Európa legnagyobb vízesése koronázza meg a vidék izgalmát. (A Rajnamenti szépségekről is írtam már nektek itt!)

Nos, mit gondoltok, sikerült meggyőzni titeket, hogy a Bodeni-tó érdekes, mozgalmas, kalandos, érdekfeszítő, lebilincselő, egyszóval IZGALMAS úti cél?

Ha nekem nem hisztek, akkor higgyetek azoknak az olvasóimnak, akik a hatásomra jöttek a Bodeni-tóhoz és ezt írták az utazás után: "A legszebb tó, s környék, amit valaha láttam, mert annyira változatos és tartalmas" - Éva, "Csak annyi jut eszembe a Bodeni-tóról, hogy visszamegyünk, amint tudunk és annyiszor, ahányszor csak tudunk" - János, "Várak, bor, hal, kerékpártúrák, ezt kaptuk mi a tónál!" - Eszter "A Bodeni-tó útikönyvvel a kezünkben gyerekjáték volt a felfedezés, csak az idő szabott határokat, de visszamegyünk!" - Péter

Ne felejtsétek el, hogy a Bodeni-tó turisztikai oldal is izgalmas, s hasznos, ha a tóhoz szeretnétek utazni.

A bejegyzésben szereplő valamennyi fotót dr. Szalai Krisztián, az Élet sója blog fotósa és dr. Bagó Tünde az Élet sója blog szerzője készítette, annak másolása vagy felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges! Ha szeretne engedélyt kérni, akkor írjon nekünk: blog@eletsoja.hu