Élet sója


Francia életérzés koronavírus idején

Így utaztunk Franciaországba koronavírus idején

2020. április 02. - Tünde Bagó

Elismerem, hogy az alcím hatásvadászra sikerült, de minden szava igaz. Megmagyarázom és a végén ti is elmentek a hétvégén Franciaországba, úgy, ahogyan mi tettük, mert a francia életérzés még ilyenkor is elérhető. Hetek óta tart a járvány Európában, amely egyelőre még csak a szabad életünket vette…

Tovább

Francia kalács az ünnepi asztalra

A francia kalács, a briós (franciául brioche) nemcsak a történelem színpadát, a mozik vásznát, a franciák szívét, hanem egy magyar asztalhoz leülő vendégek ízlelőbimbóit is képes meghódítani. Bátorság lenne a mai világban egy fehér lisztből, élesztővel, sok-sok csokival és tejes vaníliás krémmel…

Tovább

Gâteau breton, az angolosan francia torta

Az igazi breton torta három hozzávalóról ismerhető fel, a sós vaj, a hajdinaliszt és a szilva aromája. Az utóbbit csak akkor kapjuk meg, ha a szilvát először egy angol teájába csempésszük bele, a francia körítés, az oly kedves sós vajjal csakis ezután jöhet. A Bretagne-ban élő bretonok kicsit…

Tovább

Szlovénia százrétű rétese, a gibanica nyomába eredtünk

Végigettük Szlovénia gibanica kínálatát és megértettük, hogy mitől olyan sikeres ez a kis ország. Elsősorban attól, hogy sokat adnak a minőségre, másodsorban, hogy „százféle” kínálatuk van az utazóknak, turistáknak, amelyet kevernek is meg nem is. S végül attól, hogy éppen olyan összetartóak, mint…

Tovább

Női vágyakról is írt a középkor legsikeresebb apácája

Nyugtató keksz a polihisztor Hildegard von Bingentől

 A tönkölybúza és a fehérbor a főszereplő a híres, középkori apátnő, misztikus, zeneszerző és természettudós menüjében, amelyet mi is megkóstolhatunk, majd az egészet leöblíthetjük egy édeskömény teával. Az ételeket inspiráló tudós apáca nevét azonban nemcsak a…

Tovább

Váncza lánya hozzáment Dobos fiához

Néhány érdekesség a magyar sütemények királynőjéről

Az egyik leghíresebb magyar cukrász 170 évvel ezelőtt született, s 111 évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra a híres receptet, a dobostorta titkát. Na de akkor mi köze van Váncza Józsefnek Dobos C. József alkotásához?  Kevesen tudják, hogy a szakácsdinasztiából származó Dobos…

Tovább

Miért lett a rántott csirke vasárnapi ebéd?

Rántott csirkét csak vasárnap eszünk, a hét többi napján isten ellen való vétek lenne - mondta a nagymamám gyermekkoromban. Nem értettem szegény jó mamám ilyen jellegű ételbeosztásait, s azt hiszem, ha élne, akkor nagyon meglepődött volna, hogy péntek este rántott csirkét ettünk Stájerország…

Tovább

Riga, Észak-Európa ékszerdoboza

Nincs Európában még egy olyan város, amelyet annyira különböző kultúrák formáltak volna, mint Rigát, Lettország fővárosát. Elsőként egy brémai szerzetes érkezik a keresztes lovagokkal erre a vidékre és épít várat a 11. században, majd követi a német lovagrend. Később, a 14-16. században a város a…

Tovább

Jégország és melegszívű lakói

Havat, jeget, halat, termálvizet és felfoghatatlanul zöld természetet kell annak kedvelnie, aki Izlandot választja úticéljának. Azonban, ha ezekért oda van, akkor nincs jobb hely, mint a szigetország Anglia és Grönland között. Bálnafigyelés, szánkózás, csobbanás a gejzírekből feltörő melegvízben,…

Tovább

Német aprósütemények Karácsonyra

Nyitottnak lenni a világra úgy, hogy közben a gyökereink is épek maradjanak, a legfontosabb. Ennek érdekében ötvözöm a saját hagyományaimat új dolgokkal az életemben. Nincs ez másképpen Karácsonykor sem. Minden ünnep része a nagymamám féle diós és mákos kalács, de már…

Tovább

Dél-német kenyérlángos a saját sütőnkből

Az elmúlt két évben, amióta járjuk Dél-Németországot és Svájcot, próbálunk minden kirándulás alkalmával egy helyi ételt is megkóstolni, mert hiszen a gasztronómia is az Élet sója része. Itt a blogon is többször kértétek, hogy mutassak be helyi ételeket, amelyek otthon is…

Tovább

A harmadik értékmorzsa - Játszik, énekel, támogat, főz, kiáll az elveiért!

Advent idejére mindenképpen példaértékű számomra az a színész, akit én gyermekkoromban egy egyszerű sorozat orvosaként ismertem meg. Majd felnőttként, először a Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmából, mint III. Richárd kápráztatott el, később pedig számos darabban a…

Tovább

Kulka Jánostól Quentin Tarantino-ig

Nem szeretem a január hónapot, pontosabban nem szerettem. Most ugyanis elhatároztam, hogy szeretni fogom. Ezért teletűzdeltem olyan programokkal, amelyek az évnek ebben, a hosszú és hideg hónapjában is felüdítenek. Egy ilyen napról írok most Nektek, hátha kedvet kaptok és utánam…

Tovább

A tizenhetedik adventi örömmorzsa: Főzőtanfolyamon voltam

                Kedves Olvasóim! Megosztom veletek a Villa Mediciben egy-két évvel ezelőtt az Amrein Csaba séf által vezetett főzőtanfolyamon tanultakat. Amrein Csaba séfnek köszönhetően az éttermet már 5-ször választották Magyarország 10…

Tovább

A tizennegyedik adventi örömmorzsa: Karácsonyi menü lazábban

                                                                                                        Időnként magam is vagyok úgy, hogy nem a húsnak akarom a főszerepet adni. Barátnőm ritkán eszik húst, nem vega, de…

Tovább

A tizenharmadik adventi örömmorzsa: Trüffelkrémes torta

    Milyen is lenne a Karácsony igazi jó sütemények, torták nélkül. Volt szó már desszertekről, kalácsokról, a drezdai stollenről, de még nem írtam le nektek tortákat, krémes süteményeket. Én arra vagyok „ítéltetve”, hogy mindig jó sok krémmel megáldott…

Tovább

A nyolcadik adventi örömmorzsa: Karácsonyi menü

                                                                                                                                                                                                     …

Tovább

A hatodik adventi örömmorzsa: a családi diós, mákos kalács karácsonyra

  Nagymamáim és anyukám karácsonykor nem bejglit sütöttek, hanem dióval és mákkal töltött kalácsot. Emlékszem, akkor még nem voltak dagasztó gépek és kézzel dagasztották a tésztát, Esküdtek rá, hogy az úgy lesz az igazi. Sokáig én is kézzel készítettem, de sajnos az egyre szűkölő szabadidő miatt…

Tovább

A második adventi örömmorzsa: A drezdai Stollen

                                                                                                                                                                                                       …

Tovább

„Tányér” a völgyben, Flammkuchen a vágódeszkán.

Az előző napi eső képezte tócsák még párologtak a reggeli napsütésben, amikor csillagász barátunkat és feleségét a Rajna partján, Kölnben felvettük és elindultunk Effelsbergbe. Az út, dombok és aprócska német városok között vezetett, leparkoltunk egy erdő szélén és nem…

Tovább

Séta a zárt erkélyek között egy doboz „windbeutel” társaságában - Nürnberg

Alig hallani a vonat kerekeinek jellegzetes kopogását, néha egy-egy nagyobb füstfelhő kavarodik az ablak elé. Két férfi ül egymással szemben a bársonnyal borított vasúti kupéban, arcuk felét eltakarja a vatermörder, cilinderüket kezükben tartva beszélgetnek. Indulásra készek, hiszen pár perc alatt…

Tovább

Egy új élet kezdete Németországban a diós-fetás pennével

Hogyan kezdtük az életünket Németországban? S mit jelentett egy tál penne az asztalon? Így csináltuk, s így éreztük! Kedves Olvasóim! Hosszas hallgatás után jelentkezik újra a blogom. A hallgatás oka pedig nem más, mint, hogy lakhelyemet egy másik országba helyeztem át. Szeretném első német…

Tovább

Múzeumi séta Párizsban egy szelet Tatin-tortával és a receptjével

A Vatikáni múzeum után azt hittem nem lehet nagyobb múzeumi gyűjteményt látogatóknak bemutatni, de tévedtem. Párizs ebben is a csúcson jár. Utazásunk tervezésekor sokat gondolkodtam azon, hogy tervezzünk-e látogatást a Louvre-ba. Óva intettek attól, hogy egy ilyen rövid párizsi…

Tovább
süti beállítások módosítása