Hová jártak nagyapáink ősszel a legtöbbet? A szőlőbe! Hordót mostak, szőlőt szemezgettek, s kíváncsian várták, hogy milyen lesz a termés. Majd jött az ősz legnagyobb ünnepe, a szüret. Na, de ne ugorjunk ennyire előre, előtte szemezgessünk a szőlőtőkéről kicsit!
Az elmúlt években jártunkban-keltünkben Európában sokszor futottunk bele híres és kevésbé híres szőlőhegyekbe. Sajnos nem mindig ősszel, így inkább már csak a bort tudtuk kóstolni, no de az sem volt ám olyan rossz. Egy-két helyen viszont elképedtünk, hogy milyen csodás látványt nyújt a szőlő egy-egy várral, kastéllyal, vagy tóval a közelében. Összegyűjtöttem pár olyan helyet, ahová érdemes az ősszel egy hosszú hétvégére kiruccani.
Jöjjön most öt olyan ajánlat őszre, ahová a szőlő miatt IS érdemes ellátogatni.
1., Garda-tó, Olaszország
A Garda-tó és az azt körülölelő vidék Olaszország egyik legelbűvölőbb vidéke. Kicsit még hegyvidéki, kicsit még osztrák, kicsit még svájci, de már kicsit olasz, kicsit dimbes-dombos, kicsit mediterrán. Édes keveredése ez északnak és délnek, a pastának és a halaknak, a szőlőnek és az olajfáknak, az olasz és német nyelvnek. A legjobban azt szerettem a Garda-tónál, hogy bármerre néztem, mindig találtam valamit, amit érdemes volt megkóstolni, vagy megnézni, amiben a kóstolás vagy megtekintés után sem csalódtam. Lehet, hogy „csupán” egy kecsketejből készült fagyi volt, vagy egy család villája, de olyan erővel hatott rám, hogy a mai napig emlékszem rá. Bardolinoban akkora vendégszeretettel kóstoltatták a jobbnál-jobb borokat velünk, hogy vigyázni kellett a józanságunkra, Affi környékén pedig annyira öregnek tűntek a szőlőtőkék, mintha még a Habsburgok ültették volna őket. Esténként pedig olyan hírességek kerültek az asztalunkra, mint a classico Groppello, a Lugana, a Rosé Chiaretto, vagy egy üveg Valpolicella.
